A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára az 1848. március 15-i forradalom 168. évfordulóján a Kossuth meteorit egy szeletének fényképével köszönti a múzeumunk iránt érdeklődő kedves internetlátogatót.
A Kossuth meteorit szelete (A méretarányul szolgáló kocka élhossza 1 cm. Fotó: Kereszty Zsolt)
A képen látható darab nagyobbik fele jelenleg letétben van az Ásvány- és Kőzettár meteoritgyűjteményében. A tervek szerint nemsokára ...
Az é v vadvirága kampánya során a többi jelölt mellett már bemutattuk a kockásliliomot ( Fritillaria meleagris ) és beszámoltunk arról, hogy is lett a 2016-os év vadvirága.
Most, hogy a tavasz visszavonhatatlanul közeleg, lassan aktuálissá válik, hogy a növényt élőben is megcsodálhassuk.
Addig még van egy kis időnk, hogy minél többet megtudjunk a növényről. Nem olyan régen jelent meg Kulcsár László: Sárvár környékének védett növényei című ...
A Yale Egyetem kutatói DNS-vizsgálatokkal igazolták, hogy a híres 1951-es New York-i vacsorán nem mamut, és nem is kihalt óriáslajhár, hanem teknőshús szerepelt a menüben.
Írta: Dulai Alfréd
Szakmai körökben legendássá vált vacsorát rendezett 1951. január 13-án a Felfedezők Klubja a New York-i Roosevelt Hotel előkelő báltermében. A parti nem az illusztris vendégek miatt vált hírhedtté, hanem a felszolgált ételek miatt. Az évente megrendezett eseményen ...
A bakonyi felső-kréta (kb. 85 millió éve) ősgerinces lelőhely elsősorban a dinoszaurusz leleteiről lett híres. Talán ismertek még az innen előkerült moszaszaurusz és a krokodilok, de a kisebb állatok csak alig. Ahogy a szavannát sem csak az oroszlán lakja, így a dinók korában is rengeteg kisméretű gerinces állat élt. Ezek az apró csontok, fogak és egyéb mikrofosszíliák igen fontos adatokkal egészítik ki az egykori élővilágról kialakult képünket.
Írta: ...
Írta: Babocsay Gergely
A Micrelaps muelleri, avagy Müller nyaklánca nyakékre emlékezet, akárcsak az új faj, a M. tchernovi
(fotó: Babocsay Gergely)
Egyes élőlények nemcsak hogy a világ nehezen megközelíthető részein élnek, de még ott is mindent elkövetnek, hogy ne kerüljenek szem elé. Bár Izraelt ma már nem tekinthetjük nehezen megközelíthető országnak, történelmi léptékben mérve bizony a Levante faunája nem is olyan rég még nem tartozott a könnyen ...
Csontok, múmiák, magyar antropológusok a mozivásznon! Három múzeumi témájú film is versenybe szállhat.
Írta: Pap Ildikó és Szikossy Ildikó
A tegnap kezdődött Filmhéten egyszerre három, múzeumban forgatott antropológiai témájú film is versenybe szállhat. Kiss-Stefán Mónika, a Magyar Antropológusok szóvivője több hónapon át kamerával is nyomon követte a magyar és nemzetközi antropológusok rejtélyeket feltáró munkáját.
...
Írta: Szőke Viktória
Különleges alkalom, amikor új gerinces állatfajt fedeznek fel a kutatók. Az pedig, hogy ez a faj hazai vizeink lakója, még kivételesebb esemény: 2016 elején új márnafajt írtak le a Sebes-Körös vízrendszeréből, amelynek típuspéldányait a Magyar Természettudományi Múzeum Halgyűjteményében helyezték el. Márciusban a hónap műtárgyaként tekinthető meg a múzeum kupolacsarnokában új halfajunk, a bihari márna ( Barbus biharicus Antal, ...
177 éve született
Krenner József Sándor
Buda, 1839. márc. 2. [3.] - Budapest, 1920. jan. 16.
Mineralógus, egyetemi tanár
Ifjúkorában Eötvös Loránd nevelője volt. A bécsi műegyetemen építészetet kezdett tanulni, de érdeklődése hamar a földtudományok felé fordult. Ez irányban a tübingeni egyetemen végzett tanulmányokat, és ott is szerzett természettudományi doktorátust 1865-ben. 1866-tól dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárában, majd ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Zsinka Bernadett írását olvashatjuk a hazai madárvilág „meg nem értett zsenijeiről”.
A varjúfélék egyesekben csodálatot, másokban félelmet, megint másokban ellenszenvet váltanak ki. Számos monda és ...
Hideg van, sötét, esik az eső. Társaim karattyolását csak foszlányokban hallom, fejlámpáik fénye néha megvilágít egy fatörzset. Egy kimondhatatlan nevű balkáni hegység megjegyezhetetlen nevű csúcsának közelében bolyongok, a legközelebbi lakott település legalább félórányi autózásra van, az autó meg fogalmam sincs, merre. Mit is keresek itt? – teszem fel a kérdést magamnak. Gyalogpattanókat!
Írta és fényképezte: Németh Tamás
Egy görög ...
A hétvégén rendezték meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a XI. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferenciát , amelyre 9 ország több, mint 250 vendége érkezett.
A három napon át tartó rendezvényen különböző területekről és szakterületekről érkezett kutatók mutatták be legújabb eredményeiket és vitatták meg ezeket.
A konferencia megnyitója, Zentai Oszkár, Korsós Zoltán, Hably Lilla (fotó: György ...
Írta: Paulovkin András (A Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának vezetője)
Az emberek nehezen tűrik az otthonaikban vagy akár a munkahelyükön a hívatlan látogatókat. Az ellenérzéseik csak fokozódnak, ha ezek a látogatók olyan élőlények, melyek jelenlétükkel komoly kellemetlenségeket okoznak. A velünk együtt élő „társbérlők” többsége ugyanakkor teljesen ártalmatlan és sokan közülük szinte ...
Rendhagyó kívánság érkezett 2014 őszén múzeumunkba. Filmes stáb kereste fel a Bogárgyűjteményt, hogy segítséget és szakmai tanácsot kérjen egy Magyarországon forgatandó játékfilmhez.
Írta és fényképezte : Németh Tamás
Forrás: Filmvilág Blog
A hazánkban élő angol rendező, Peter Strickland harmadik mozifilmjéhez nyolctagú angol csapatot utaztatott Budapestre. A stáb nagyobbik részét hazai szakemberek alkották, az ő dolguk volt a ...
A számos ritka és kevéssé ismert állatfaj között akadnak olyanok is, amelyeket mindössze egyszer találtak meg, és azóta nem kerültek elő. Gyakran csupán egyetlen múzeumi példány bizonyítja a faj létezését (vagy legalábbis azt, hogy amikor gyűjtötték, akkor még létezett). Egy ilyen titokzatos sziklalakó csigafaj, az Apfelbeck-orsócsiga ( Montenegrina apfelbecki ) felkutatására indultunk 2014 júniusában Albániába.
Írta: Angyal Dorottya és Fehér Zoltán
...
A tudósokra gyakran gondolunk úgy, mint mindig komoly emberekre, akiknek az életét teljesen kitölti kutatási témájuk, és gyakran elfeledkezünk arról, hogy ők is különböző karakterű és humorú, hús-vér emberek. A régebben élt kutatók is megelevenednek, ha naplóikat, levelezésüket olvassuk, vagy kortársaik véleményén keresztül ismerjük meg őket.
Írta: Pifkó Dániel
Jávorka Sándor (1881–1961) hagyatékában, melyet a Magyar Természettudományi Múzeum ...
