Rendhagyó kívánság érkezett 2014 őszén múzeumunkba. Filmes stáb kereste fel a Bogárgyűjteményt, hogy segítséget és szakmai tanácsot kérjen egy Magyarországon forgatandó játékfilmhez.

Írta és fényképezte: Németh Tamás

Forrás: Filmvilág Blog

A hazánkban élő angol rendező, Peter Strickland harmadik mozifilmjéhez nyolctagú angol csapatot utaztatott Budapestre. A stáb nagyobbik részét hazai szakemberek alkották, az ő dolguk volt a látványrendezés, fénytechnika és a gyártásvezetés. A film a nálunk is élő kockáslepke (Hamearis lucina) angol nevét kapta címül (The Duke of Burgundy). Tavaly mutatták be a filmet európai és a hazai mozikban. A végeredmény rendkívül szép képi világú, szokatlan tartalmú  – erősen korhatáros – alkotás lett.

  Forrás: The Telegraph

A forgatókönyv alapján megismert történet főszereplője két, az 1950-es években, valahol Európában élő, rovarászattal is foglalkozó nő. A kettejük kapcsolatáról szóló filmben nagy szerepet kap a rovarászat, a rovargyűjtés, sőt a tudományos publikációk is. A stáb kellékesei és látványtervezője számos könyvet, bútort és rovardobozt kölcsönöztek gyűjteményeinktől. Korhű hálók, rovarrosták, mikroszkópok, dobozok és üvegcsék vándoroltak a leányfalui forgatás helyszínére. A tárgyakon kívül több napra szakértői segítséget is kértek a rovarokkal kapcsolatos helyzetek megoldására.

Számos jelenethez élő állatokra volt szükség. Jó kondíciójú, kérgen mászó hernyót, üvegben raboskodó sáskát és komposzthalomban túró virágbogárlárvákat kellett a forgatás adott napjaira szállítanunk. Ezek beszerzésében több múzeumi és amatőr kollégánk önzetlenül segített, ami nem volt könnyű, mivel a szeptember holtszezon a rovarászatban.

 Az első és legfontosabb helyszín egy elhanyagoltnak tűnő, ám hangulatos villa és annak kertje volt, amelyben a néhai Kádár János töltötte szabadnapjait. A jól szervezett csapatként működő, kb. 80 fős stáb a kissé viharvert villából takaros palotát varázsolt. Gyönyörűen berendezett rovarász-dolgozószobát, korhű hálószobát, konyhát és nappalit alakítottak ki az épületben. A szobákban az új padló lerakása, a tapétázás és a teljes bebútorozás monumentális munkának tűnt számomra.

 A Kádár-villa Leányfalun

Ezután jöttek a részletek. Az eredeti, rovarokat ábrázoló grafikák, a csipeszekkel, fiolákkal, jegyzetekkel, mikroszkóppal és lepkefeszítő deszkákkal berendezett íróasztalok meg a rovargyűjteményekkel dekorált falak láttán olyan érzése lehetett a szobába belépőnek, mintha időutazáson venne részt. Ebben, a minden rovarász számára álomnak tűnő szobában sokat dolgoztunk; volt, hogy teljes napot töltöttünk a vágóképek rögzítésével. Tucatnyi rovardobozt, darázsfészket, rovarrágta fadarabot, szakkönyvet „forgattunk be”.

Forrás: BFI Film Forever
A kép aláírása a forrásban: "The Duke of Burgundy study set. The pinned insect specimens and cabinets were loaned from the Entomology Collection of the Hungarian Natural History Museum’s Department of Zoology"

Az első alkalom, amire a Bogárgyűjtemény munkatársait segítségül hívták, a kertben kialakított mesterséges komposzthalom nyüzsgését bemutató jelenet volt. Több órányi munka után – mivel a futóbogarak nehezen idomíthatók – végül sikerült a pár perces makrójelenetet felvennünk. A közeli Duna-partról, bogárgyűjteményi munkatársnőnk érdi kertjéből és szüleim kertjéből származó bogarak remekül pózoltak a kamera előtt.

 Egy, az erdőben játszódó jelenethez előre felvettük a rovarszippantóba éppen megérkező bogarakat. Ez a pár másodperces rész közel kétórányi kísérletezésbe és valódi rovarszippantásba került, melynek során a stáb több tagja megízlelhette a bogarászok számára ismerős gyászbogár- és futrinkaaromát.

 Egyik főhősnőnk üvegben raboskodó tücsköt vizsgált egy alkalommal. Az enyhe ősznek és egy kertészkedő kolléganőnknek hála, sikerült az adott napra mezei tücsköt (a 2016. év rovarát) szállítani.

 A villa ligetes kertje remek helyszín volt pár közeli kép elkészítéshez. Gyönyörű snittek születtek gombán kúszó csigákról, pókhálóba gabalyodott rovarokról és falakon napozó verőköltő poloskákról. A felvételek elkészítésére másodstáb alakult; míg a házban a fő jeleneteket vették fel a színészekkel, mi a kertben keresgéltünk, és jobbnál jobb témákat találtunk.

 A villában eltöltött több heti forgatás után a komplett stáb kiköltözött a Pilisbe. Az erdészettel előre egyeztetett helyszínen tucatnyi kisbusz, étkezőkocsi és guruló iroda vesztegelt két napon keresztül. A leányfalui Kádár-villától fürge terepjárók szállították a színészeket és a teljes stábot a terepi forgatás helyszíneire. Ilyenkor tűnt fel igazán, hogy mennyire olajozottan működik a csapat. A kellékesek, kameramozgatók, hangtechnikusok mind előre készen álltak a felvételre. Ekkor érkeztek meg a beöltöztetett, kisminkelt színészek, az operatőr és a rendező. Egy-egy jelenetet többször, több szögből is felvettek, így rendkívül aprólékos, minden részletre ügyelő munka zajlott az itt töltött két napban.

 Kora reggeli jelenet kérgen mászó, kissé fagyott hernyóval és a háttérben elkarikázó színésznővel. Szerencsére a forgatás előtti napon egy készséges lepkész kollégától kaptam egy málnaszövőhernyót. Nem ment egyszerűen az amúgy talajlakó hernyó kéregre mászatása. Lehelés és hősugárzó hatására végre elindult lassan felfelé. Ezután két percünk maradt a hernyóról induló, majd a kerékpárost az erdőbe követő jelenet felvételére.

Felemelő érzés volt, ahogy több tucat fénytechnikus, hangmérnök, mikrofontartó, sminkes, színész, első-, másod- és harmadasszisztens, kellékes, operatőr, valamint a rendező tűkön ülve vár arra, hogy a málnaszövőnek – angolul fox moth – megjöjjön a kedve a fáramászáshoz.

 Egy jelenetben főszereplőink egy hernyófészek (fenyő-búcsújárólepke, Thaumetopoea pityocampa) mögött kerékpároznak a mezőn. A fészek elkészítéséhez valódi vattacukorgyártó gépet használtak a technikusok, így az erdő szélén nézelődő sofőrök és átfagyott rovarászok friss vattacukrot fogyaszthattak.

 A közeli patakpart pár másodperces jelenetéhez fél délelőttön át rendeztük a terepet. A látványtervezői stáb segítségével tuskókat helyeztünk át, gombákat rögzítettünk a fákra, avart szórtunk a patakba. Ez a sok, jelentéktelennek tűnő dolog mind a tökéletes látványvilág kialakításához járult hozzá.

Forrás: Smoking Barrels Blog

 Hatalmas reflektorok varázsoltak a ködös, borult októberi napból verőfényes nyári délelőttöt. Sínre szerelt, daruként lengő kamera vette a lombkoronából közeledve a rózsabogarat gyűjtő főhőst.

 Estefelé egy álomjelenetet vettünk fel, melyhez az egész erdőt ködbe burkolták. Nagy teljesítményű füstgépekből ömlött a füst az alaposan bevilágított völgybe. Itt látszott igazán, hogy az a pár ember mire képes. Összehangolt munkával percek alatt sejtelmes tájjá változtatták a pilisi erdőt. Ezután a stáb Budapestre, majd Sopronba utazott további, ezúttal rovarmentes jeleneteket rögzíteni.

  A forgatási napok rendkívül hosszúak voltak számomra, hiszen gyakran reggel ötre jött értem a kocsi, és késő este értem haza. A stáb jelentős része, étkeztetők, sofőrök, technikusok minden nap, már érkezésem előtt készen álltak, és általában utoljára hagyták el a helyszínt. Az biztos, hogy filmforgatáson dolgozni egész embert kívánó feladat. Minden forgatással eltöltött órához komoly kiadások járultak. Itt nem volt betegség, késés, hibás teljesítés.

Fegyelmezett, hasznos, egyben örömet szerző munka volt ez mindenkinek. A hosszú összezártság dacára és annak ellenére, hogy mint mindenhol, itt is voltak főnökök és beosztottak, családias hangulat uralkodott a forgatás alatt. A fáradt, ám bajtársiasan helytálló stábtagokat jó érzés volt minden reggel viszontlátni. Örülök, hogy részt vehettem a munkában, és pár „színes cseréppel” hozzájárulhattam a produkcióhoz.

Forrás: filmjunk

 Köszönetnyilvánítás

 A forgatás legtöbb napján Németh Tamás (Bogárgyűjtemény) vett részt, de az alábbi kollégákat is illesse köszönet munkájukért.

A múzeumból kölcsönzött rovardobozokat, könyveket, berendezési tárgyakat és eszközöket Bálint Zsolt és Katona Gergely (Lepkegyűjtemény), Orosz András (Szipókások Gyűjteménye), Puskás Gellért (Kisebb rovarrendek Gyűjteménye) és Vas Zoltán (Hártyásszárnyúak Gyűjteménye) biztosította a forgatáshoz. Jókuthy Emese rovarrágta fákat, virágbogárpajorokat és mezei tücsköket, Grabant Aranka kis szarvasbogarakat (Dorcus parallelipipedus), Petrányi Gergely málnaszövőt (Macrothylacia rubi), Szövényi Gergely sáskákat (Gomphocerippus rufescens) gyűjtött a forgatáshoz.

A kölcsönzött anyag összeválogatását, az adminisztrációt, a kölcsönzés szervezését, lebonyolítását és ellenőrzését Merkl Ottó (Bogárgyűjtemény) végezte több napon át, és az első forgatási napon maga is részt vett.