Írta: Babocsay Gergely
A Micrelaps muelleri, avagy Müller nyaklánca nyakékre emlékezet, akárcsak az új faj, a M. tchernovi
(fotó: Babocsay Gergely)
Egyes élőlények nemcsak hogy a világ nehezen megközelíthető részein élnek, de még ott is mindent elkövetnek, hogy ne kerüljenek szem elé. Bár Izraelt ma már nem tekinthetjük nehezen megközelíthető országnak, történelmi léptékben mérve bizony a Levante faunája nem is olyan rég még nem tartozott a könnyen ...
Csontok, múmiák, magyar antropológusok a mozivásznon! Három múzeumi témájú film is versenybe szállhat.
Írta: Pap Ildikó és Szikossy Ildikó
A tegnap kezdődött Filmhéten egyszerre három, múzeumban forgatott antropológiai témájú film is versenybe szállhat. Kiss-Stefán Mónika, a Magyar Antropológusok szóvivője több hónapon át kamerával is nyomon követte a magyar és nemzetközi antropológusok rejtélyeket feltáró munkáját.
...
Írta: Szőke Viktória
Különleges alkalom, amikor új gerinces állatfajt fedeznek fel a kutatók. Az pedig, hogy ez a faj hazai vizeink lakója, még kivételesebb esemény: 2016 elején új márnafajt írtak le a Sebes-Körös vízrendszeréből, amelynek típuspéldányait a Magyar Természettudományi Múzeum Halgyűjteményében helyezték el. Márciusban a hónap műtárgyaként tekinthető meg a múzeum kupolacsarnokában új halfajunk, a bihari márna ( Barbus biharicus Antal, ...
177 éve született
Krenner József Sándor
Buda, 1839. márc. 2. [3.] - Budapest, 1920. jan. 16.
Mineralógus, egyetemi tanár
Ifjúkorában Eötvös Loránd nevelője volt. A bécsi műegyetemen építészetet kezdett tanulni, de érdeklődése hamar a földtudományok felé fordult. Ez irányban a tübingeni egyetemen végzett tanulmányokat, és ott is szerzett természettudományi doktorátust 1865-ben. 1866-tól dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárában, majd ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Zsinka Bernadett írását olvashatjuk a hazai madárvilág „meg nem értett zsenijeiről”.
A varjúfélék egyesekben csodálatot, másokban félelmet, megint másokban ellenszenvet váltanak ki. Számos monda és ...
Hideg van, sötét, esik az eső. Társaim karattyolását csak foszlányokban hallom, fejlámpáik fénye néha megvilágít egy fatörzset. Egy kimondhatatlan nevű balkáni hegység megjegyezhetetlen nevű csúcsának közelében bolyongok, a legközelebbi lakott település legalább félórányi autózásra van, az autó meg fogalmam sincs, merre. Mit is keresek itt? – teszem fel a kérdést magamnak. Gyalogpattanókat!
Írta és fényképezte: Németh Tamás
Egy görög ...
A hétvégén rendezték meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a XI. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferenciát , amelyre 9 ország több, mint 250 vendége érkezett.
A három napon át tartó rendezvényen különböző területekről és szakterületekről érkezett kutatók mutatták be legújabb eredményeiket és vitatták meg ezeket.
A konferencia megnyitója, Zentai Oszkár, Korsós Zoltán, Hably Lilla (fotó: György ...
Írta: Paulovkin András (A Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának vezetője)
Az emberek nehezen tűrik az otthonaikban vagy akár a munkahelyükön a hívatlan látogatókat. Az ellenérzéseik csak fokozódnak, ha ezek a látogatók olyan élőlények, melyek jelenlétükkel komoly kellemetlenségeket okoznak. A velünk együtt élő „társbérlők” többsége ugyanakkor teljesen ártalmatlan és sokan közülük szinte ...
Rendhagyó kívánság érkezett 2014 őszén múzeumunkba. Filmes stáb kereste fel a Bogárgyűjteményt, hogy segítséget és szakmai tanácsot kérjen egy Magyarországon forgatandó játékfilmhez.
Írta és fényképezte : Németh Tamás
Forrás: Filmvilág Blog
A hazánkban élő angol rendező, Peter Strickland harmadik mozifilmjéhez nyolctagú angol csapatot utaztatott Budapestre. A stáb nagyobbik részét hazai szakemberek alkották, az ő dolguk volt a ...
A számos ritka és kevéssé ismert állatfaj között akadnak olyanok is, amelyeket mindössze egyszer találtak meg, és azóta nem kerültek elő. Gyakran csupán egyetlen múzeumi példány bizonyítja a faj létezését (vagy legalábbis azt, hogy amikor gyűjtötték, akkor még létezett). Egy ilyen titokzatos sziklalakó csigafaj, az Apfelbeck-orsócsiga ( Montenegrina apfelbecki ) felkutatására indultunk 2014 júniusában Albániába.
Írta: Angyal Dorottya és Fehér Zoltán
...
A tudósokra gyakran gondolunk úgy, mint mindig komoly emberekre, akiknek az életét teljesen kitölti kutatási témájuk, és gyakran elfeledkezünk arról, hogy ők is különböző karakterű és humorú, hús-vér emberek. A régebben élt kutatók is megelevenednek, ha naplóikat, levelezésüket olvassuk, vagy kortársaik véleményén keresztül ismerjük meg őket.
Írta: Pifkó Dániel
Jávorka Sándor (1881–1961) hagyatékában, melyet a Magyar Természettudományi Múzeum ...
A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Verebélyi Viktória írását olvashatjuk „beépített” fejtetői iránytűkről.
Zöld gyík ( Lacerta viridis ) fejtetői szeme (Fotó: Verebélyi Viktória)
Az ősgerinceseknek feltehetően ...
259 éve született Kitaibel Pál
Nagymarton, 1757. febr. 3. - Pest, 1817. dec. 13.
Természettudós, polihisztor, egyetemi tanár
A pesti egyetem jogi, majd orvosi karán tanult, 1785-ben orvosdoktorrá avatták. 1784-ben az egyetem botanika és kémia tanszékén tanársegéd, majd adjunktusa lett. Működését az egyetem botanikus kertjében kezdte. 1807-ben a botanikus kert igazgatója, majd 1810-ben a botanika tanszék professzora lett. Életműve szerteágazó, a korában művelt ...
Az utóbbi hetek egyik vezető híre, hogy a számos latin-amerikai országban diagnosztizált magzati fejlődési rendellenességek kialakulásának oka a kevéssé ismert Zika-vírus okozta fertőzés. Mind több hír jelenik meg arról is, hogy egyre több országban, köztük európaiakban is találtak Zika-vírussal fertőzött személyeket. Számos nemzeti és nemzetközi egészségügyi szervezet adott ki a riasztást a vírus járványos terjedése és a lehetséges kártétel ...
Február másodika a Vizes Élőhelyek Világnapja, annak emlékére, hogy 1971-ben, egy iráni kisvárosban, Rámszárban ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezmény néven ismert nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért.
Az egyezmény 1975. december 21-én lépett érvénybe. Mára az eredetileg főképp a vízi madárvilág megvédését irányzó program jóval sokrétűbb lett, mivel már nemcsak a madarakra figyelünk oda, ...
