A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának segítségével az Ásvány- és Kőzettár meteoritgyűjteménye egy olyan példánnyal gazdagodott, amely több szempontból is a kollekcióba kívánkozott. Az egyik ilyen tényező az volt, hogy a Kassa környéki lelőhelye után Košice néven „törzskönyvezett” meteorit darabjainak megtalálásában fontos szerepet játszottak a magyar kutatók. A másik az a történelmi örökség, hogy a világ minden tájáról származó, tudományos vagy kiállítási szempontból muzeális értéknek tekinthető példányok mellett meteoritgyűjteményünk gyarapításában mindig is cél volt a Kárpát-medencében hullott meteoritokból reprezentatív, de legalább is vizsgálati célokra alkalmas minták megszerzése. Készülő következő meteoritos blogcikkünkben a meteoritgyűjtemény korszakait bemutatva arról is képet adunk, hogy e célt mennyire sikerült valóra váltani az idők folyamán.
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
A tűzgömb egy telki biztonsági kamera felvételén. Az első és az utolsó kép készítése között 2 mp telt el. Forrás: http://fireball.meteorite.free.fr/Telki_fireball.avi
Váratlan fény az éjszakában
2010. február 28-án, éjfél előtt negyed órával azok a szerencsések, akik éppen a szabadban tartózkodtak Lengyelország, Magyarország és Szlovákia egyes részein, ahol a felhők sem zavarták az égi látványosságot, egy fényes tűzgömböt (szakszóval bolidát) láthattak feltűnni, amely kisvártatva csaknem nappali világosságot okozó felvillanás és hangos dörej kíséretében eltűnt az égboltról. A közelebbi megfigyelők több kisebb és egy nagyobb robbanást észleltek, de károkról szerencsére nem érkezett jelentés, noha a jelenség egyértelműen egy meteor felrobbanásáról tanúskodott, amit általában egy meteorzápor követ.
Kép a három magyar biztonsági kamera szinkronizált felvételéből. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=zd20psyoOrs
A kamerák kereszttüzében
A sok helyütt felhős ég miatt a meteormegfigyelő hálózatok lemaradtak a zajos látogatóról, de példás cseh–magyar–szlovák együttműködés keretében, hála a hivatásos és amatőr csillagászok és meteoritkutatók szisztematikus erőfeszítéseinek – és a modern biztonságtechnikai berendezések elterjedtségének – sikerült begyűjteni egy szlovák és három magyar (budapesti, örkényi és telki) biztonsági kamerának a jelenségről készült felvételét. Közülük az utóbbi három bizonyult kiértékelhetőnek, de az első számításokhoz csak a korábban előkerült örkényi és telki felvételeket használták. A munkában mások mellett Jiří Borovička és Pavel Spurný (Cseh Köztársaság), Juraj Tóth (Szlovákia), honfitársaink közül Igaz Antal, Sárneczky Krisztián, Kiss László és Vizi Pál vett részt.
A meteoritok lelőhelyei a Jiří Borovička által számolt hullásmező kontúrjával (fekete vonal). Forrás: Tóth et al. (2015), https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/maps.12447
Meteoritkiszámolósdi
Már az előzetes adatok is arra utaltak, hogy a meteorzápor szórásmezeje Szlovákiában, Kassa közelében valószínűsíthető, és a meteortest kellő mértékben megközelítette a földfelszínt ahhoz, hogy felrobbanása után a törmelék elérje azt, tehát érdemesnek látszott meteoritok után kutatni. Borovička március 11-i számításai néhány kilométeres pontossággal a Kassától északnyugatra lévő Felsőtőkés (Vyšný Klátov) és a Kassához tartozó Kavocsán (Kavečany) környékére tették a lehulló darabok lelőhelyét. Másnap Juraj Tóth és Leonard Kornoš elutaztak a helyszínre, és nyolc közeli településen élő harminc szemtanút is kikérdeztek észleléseikről.
Balra fent: A 2010. március 20-i keresőcsapat (piros kabátban, kezében az első megtalált meteorittal az expedíció vezetője, Dr. Juraj Tóth). Balra lent: Három megtalált példány, különböző jellegű olvadási kéreggel. Jobbra: „Fába szorult meteorit”, 71 gramm súlyú. Forrás: Kereszty (2020) https://portal.planetology.hu/wp-content/uploads/2020/02/ https://portal.planetology.hu/wp-content/uploads/2020/02/Kereso_csapat.jpg, ill. Kosice_meteorit_a_faban.jpg és Tóth et al. (2015), https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/maps.12447-fig-0007-m
Hóvirág helyett…
A friss hótakaró miatt magát a keresést csak az olvadás után, március 20-án kezdte meg a Ján Svoreň és Juraj Tóth által szervezett expedíció. Az első példányt már 40 perc után sikerült megtalálni, és a későbbi kutatások is sikerrel jártak. A hivatalos expedíciók összesen 34 résztvevője 2010. október 28-áig 78 meteorittöredéket talált a 0,57 grammtól a 2,167 kg-ig terjedő mérettartományban, 4,3 kg össztömegben. Egy ember átlagban tízóránként bukkant egy újabb meteoritra. 2015-ös adatok szerint a magángyűjtők további 140 darabot találtak, 7 kg össztömeggel, köztük a legnagyobb, 2,37 kg-os példányt. Kereszty Zsolt 2020-as becslése szerint a hullás reális darabszáma 3-400, tömege 15-20 kg lehet.
A Košice meteorit megtalálásához, illetve kutatásához felhasznált adatokat szolgáltató megfigyelők és megfigyelőállomások. A jelek (felülről elfelé): földrengésjelző obszervatóriumok, videokamerák, radiométeres állomások, infraszónikus álllomás. Forrás: Borovička et al. (2013), https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/maps.12078
Tűzgömbfigyelőben
Míg néhány évtizeddel ezelőtt a meteoritok földet érése előtti történetének nyomozásában csak az esetleges szemtanúk emlékezetére támaszkodhattak a kutatók, ma már a különböző obszervatóriumok pontos észlelései segíthetik őket. A tűzgömbfigyelő kamerák mellett, amelyek szerencsés esetben a bolida „pályafutásának” közvetlen észlelését teszik lehetővé, rendelkezésre állnak a tűzgömb keltette fényhatást még felhős égbolt mellett is mérni tudó radiométerek, a tűzgömb haladása és szétrobbanása által keltett hanghullámokat észlelő szeizmikus és infraszonikus állomások. Mindazonáltal a Košice meteorit csak a 15. olyan eset volt, amikor a tűzgömb észlelési adataiból ki tudták számítani a hullás területét, és aztán a meteoritokat is sikerült megtalálni.
Balra: A meteoroid korábbi pályája a Naprendszerben, jobbra a légköri feldarabolódás rekonstruált folyamata. Forrás: Borovička et al. (2013), https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/maps.12078
Égi pályakép
Az észlelési adatok és persze a megtalált darabok segítségével rekonstruálni lehetett a meteor földön kívüli és légkörön belüli pályáját, feldarabolódásának folyamatát, és meg lehetett becsülni az eredeti tömegét is. Eszerint a valószínűleg a fő aszteroidaöv középső részéből érkezett, három és fél tonna körüli (vagyis egy köbméteres nagyságú) kőzetdarab a horizonthoz képest 60 fokos szögben, 15km/s (~55 000 km/h) sebességgel lépett be a Föld atmoszférájába, majd az utolsó észlelési pontig, azaz 17 km magasságig 4,5 km/s (~16 000 km/h) sebességre fékeződött le. A meteorit a légkörben erősen feldarabolódott, aminek okát a példányokon végzett – lentebb ismertetendő – anyagvizsgálatok eredményei segítettek felderíteni.
A meteorit vékonycsiszolati képe polarizált fényben, keresztezett polárszűrők között. Forrás: Kereszty (2020).
A meteorit górcső alatt
A górcsövön (vagyis mikroszkópon) kívül természetesen a modern anyagvizsgálati módszerek egész sorát (elektronmikroszondát, izotópos elemzést, különböző spektroszkópos módszereket) bevetették a meteorit minél pontosabb jellemzésére. A meteorit a leggyakoribb csoportba, a katalogizált hullások 40%-át kitevő, H típusú (magas vastartalmú) normál kondritok közé tartozik. Breccsás szövete és a benne látható sokkoltsági nyomok (olvadékzsebek, sokkolt erek), melyek közepes (S3) fokú sokkoltságot mutattak, egyrészt arra utaltak, hogy a korábbi világűrbeli tartózkodás során az égitest több impakt (becsapódásos) jellegű ütközést is elszenvedett, másrészt megmagyarázták az erős feldarabolódást.
A meteoritdarabok hely és méret szerinti eloszlása két eltérő diagramon keresztül ábrázolva, baloldalt a földrajzi koordinátarendszerben a tömeggel arányos négyzetekkel, jobbra a vízszintes síkban a földrajzi kooordináták, a függőleges tengelyen a tömeg logaritmusa. Forrás: Tóth et al. (2015).
A megfelelő helyen, de nem a megfelelő eloszlásban
Az égitest lehullott töredékei zöme a videófelvételek alapján kiszámított területen belül ért földet, viszont a méret szerinti eloszlásukat térképre vetítve szokatlan kép rajzolódott ki. A darabkák a két legnagyobb fragmentumhoz illeszkedő, elkülönült csoportot alkottak, és a két legnehezebb példány nem a szórási ellipszis elejéről került elő, ahogy várható volt, hanem hátrébb, és a kisebbek eloszlása is a szokásostól eltérő volt. Az ezt okozó bonyolult kettős feldarabolódási folyamat annak a következménye volt, hogy az égitest két eltérő szerkezetű testből állt össze. Az egyik volt a fentebb említett breccsás szövetű, sokkolási nyomokat mutató egység, a másik fele „masszívabb”, ellenállóbb volt. A két, eltérő szöveti jellegű, de H5 típusú test nagyjából az érintkezésüknél válhatott el egymástól, amit a jól elkülönülő szórási terület mutat. Érdemes még kiemelni, hogy az abláció (a felületi anyagleolvadás és -párolgás okozta tömegveszteség) mértéke a Košice esetében is igen nagy volt, az eredeti meteoroid 99-99,5%-a párologhatott el.
Balra: Olivin egy kondrumból (vékonycsiszolati kép polarizált fényben, keresztezett polárszűrők között. Jobbra: Vasnikkel szemcsék (felületi csiszolati kép visszavert fényben). Forrás: Kereszty (2020).
Ásványi összetevők
Kőmeteorit lévén a Košice leggyakoribb összetevői a kőzetalkotó szilikátok, főként a forsteritben (Mg2SiO4) dús olivin (40-45%), és a piroxének: ensztatit, Mg2Si2O6, diopszid, CaMgSi2O6 és kevesebb augit, (Ca,Na)(Mg,Fe,Al,Ti)(Si,Al)2O6 valamint az albit, NaAlSi3O8, az oxidok közül a kromit, Fe2+Cr2O4 a foszfátok közül a klórapatit, Ca5[PO4]3Cl és merrillit, Ca9NaMg[PO4]7, a nikkelvas (Fe,Ni) ásványai,közül a kamacit, kevesebb ténit és ritka tetraténit, valamint a szulfidok közül a troilit (FeS).
Az MTM példánya több nézetben.
Az MTM-be került példány
Végül ideje bemutatnunk múzeumunk meteoritját, mely egy 126,5 grammos darab. Az irodalmi adatok szerint a két legnehezebbel együtt is összesen csak hat példány haladja meg a 200 g tömeget, és a 100–200 g-közti töredékek száma is csak 10-20-ra tehető, tehát a szóban forgó meteorit a viszonylag nagy méretű példányok közé tartozik. Rajta jól fejlett vastag elsődleges és kevésbé vastag másodlagos olvadási kéreg található, fekete, vöröses fekete és vöröses barna színben, egyik oldalán 2 db nagyobb 1-1,5 cm-es és két kisebb 0,5-1 cm-es regmagliptcsoport (az abláció során keletkezett, ujjbenyomatszerű gömbölyded mélyedések a meteorit felszínén), továbbá néhány vasnikkel fémgömböcske látható.
Ajánlott és felhasznált irodalom
Kereszty Zs. (2020): A Košice meteorit. https://planetology.hu/hirek/kosice-meteorit
**
Borovička, J. és munkatársai (2013): The Košice meteorite fall: Atmospheric trajectory, fragmentation, and orbit. Meteoritics & Planetary Science, 48(10): 1757–1779.
Gritsevich, M. és szerzőtársai (2014): A comprehensive study of distribution laws for the fragments of Košice meteorite. Meteoritics & Planetary Science, 49(3): 328–345.
Ozdín, D. és szerzőtársai (2015): Mineralogy, petrography, geochemistry, and classification of the Košice meteorite. Meteoritics & Planetary Science, 50(5): 864–879. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/maps.12405
Tóth, J. és szerzőtársai (2015): The Košice meteorite fall: Recovery and strewn field. Meteoritics & Planetary Science, 50(5): 853–863.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
