MNMKK - Magyar Természettudományi Múzeum Blog

A Bakony-vidék változatos természeti környezete még manapság is tartogat újdonságokat a kutatók számára. A növények és állatok azonosítását csak a több éves tapasztalattal és nagy fajismerettel rendelkező szakemberek képesek elvégezni, akiknek a száma sajnos hazánkban is egyre csökken. A fajlisták elkésztése és vele együtt az újdonságok kimutatása mellett az élővilág megváltozásának nyomon követése is fontos feladat. Az ilyen monitoring vizsgálatok megalapozásához és a különböző szakemberek összefogása miatt is értékes az a tájkutató program, amit 60 évvel ezelőtt, 1962-ben indítottak a veszprémi Bakonyi Múzeumban.

szerző: Kutasi Csaba

„A Bakony természeti képe” kutatóprogram megindítása és szervezése Papp Jenő zoológus nevéhez fűződik. A nemzetközi hírnevet szerzett kutató máig elévülhetetlen érdeme, hogy jelentős számú kutatót állított csatasorba a Bakony természettudományos feltárására. Ennek, az országos viszonylatban is egyedülálló kutatóhálózatnak a tagjai a természettudományok csaknem minden ágában vizsgálták a Bakony vidékét. Az eltelt 60 év alatt mintegy 400 kutatót sikerült bevonni a programba. Eredményeiket eddig 16 konferencián, 38 múzeumi évkönyvben, valamint 34 önálló monográfiában tárták a nyilvánosság elé. A programot 1972-es alapítása óta a Bakonyi Természettudományi Múzeum (ma MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma) koordinálja.

A legutóbbi, jubileumi konferenciát, a 16. Bakony-kutató ankétot október 8-9-én szerveztük Zircen, melyre a város polgármesteri hivatalában került sor. A résztvevőket Ottó Péter polgármester és Gubányi András a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos és gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntötte. A 16. Bakony-kutató ankéton egy megemlékezés és 11 előadás hangzott el a Bakony legújabb természettudományos eredményeiből.

Kutasi Csaba, a rendező múzeum igazgatója is köszöntötte az ankét résztvevőit, majd röviden összefoglalta a program 60 éves történetét. Ezt követően, az utóbbi években elhunyt kutatókra emlékeztünk, közöttük az alapító Papp Jenőre is, akitől a Bakony-kutató közösség 2017-ben búcsúzott. Tölgyesi József előadásából megtudhattuk, hogy a kutatóprogram eredményei jól hasznosultak, felhasználták őket a helyi iskolai tankönyvekben és munkafüzetekben is. A múzeum legutóbbi geológiai vizsgálatairól Katona Lajos és Keserű Ildikó, egy világhíressé vált királyszentistváni ásványtani leletről Mozgai Zsolt tartott előadást. A bakonyi zuzmókutatás új eredményeit Lőkös Lászlóval és Farkas Edittel közösen Sinigla Mónika ismertette. Botanikai témakörben ezen kívül még Galambos István és Kevey Balázs tartottak előadást, előbbi XIX. századi moha adatokról, utóbbi a Bakony tetőerdeiről. Az ízeltlábúakról összesen 5 előadás hangzott el. Kutasi Csaba a Cuha-völgy bogarairól, Medvegy Mihály az 52 éves kutatásairól beszélt, melyben a Fenyőfői Ősfenyves ácscincér állományát vizsgálta. Ábrahám Levente a Badacsony környéki lepkék vizsgálatára tért ki, míg Szinetár Csaba a pókok kutatását mutatta be a barlangoktól a nádasokig. Tóth Sándor, a múzeum első igazgatója, nem mellesleg programunk és egyben a hazai entomológia korelnöke sajnos nem tudott eljönni, de a Bakony-vidék csípőszúnyog-faunájáról tervezett előadásának összefoglalója megjelent a kiadott konferencia-kötetben. A ragadozómadarak, valamint a fekete gólya és a holló fészkelőhely-használatáról Kovács Attila muzeológus számolt be. A bakonyi denevérkutatás új eredményeit pedig Mészáros József foglalta össze.

Az előadások nyilvánosak voltak, melyen a regisztrált 35 kutató mellett további érdeklődők és a helyi középiskolák diákjai is részt vettek. A polgármesteri hivatalból a résztvevők az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumába mentek, ahol megtekintették az „50 év a Bakony szívében” c. időszaki kiállítást, amely az intézmény eddig elért eredményeit mutatja be.

 1. kép: A résztvevőket Ottó Péter, Zirc város polgármestere (középen),  Gubányi András a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos és gyűjteményi főigazgató- helyettese (jobb oldalon) és Kutasi Csaba az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának igazgatója (bal oldalon) köszöntötte(fotó: Sinigla Mónika)

2-3. kép: A nyilvános konferenciát a zirci polgármesteri hivatal nagytermében tartottuk (Fotók: Kutasi Csaba)

 4. kép: Tölgyesi József a kutatások eredményeinek felhasználásáról beszélt (fotó: Sinigla Mónika)

 5. kép: Katona Lajos Tamás a múzeum elmúlt öt évének geológiai kutatásait ismertette (fotó: Sinigla Mónika)

 6. kép: Mozgai Zsolt egy világhíressé vált ásványtani leletről beszélt (Fotó: Kutasi Csaba)

 7. kép: Sinigla Mónika a bakonyi zuzmókutatás új eredményeit ismertette (Fotó: Kutasi Csaba)

 8. kép: Kevey Balázs a Bakony-tetőerdeiről értekezett (fotó: Sinigla Mónika)

 9. kép: Galambos István régi moha adatokat ismertetett Piers Vilmos herbáriumából (fotó: Sinigla Mónika)

 10. kép: Kutasi Csaba bemutatta a Cuha-völgy és a Kő-árok védett bogárfajait (fotó: Sinigla Mónika)

 11. kép: Medvegy Mihály a Fenyőfői Ősfenyvesben végzett, 52 évet felölelő kutatásairól beszélt (fotó: Kutasi Csaba)

 12. kép: Ábrahám Levente a Badacsony környékén végzett lepke-faunisztikai vizsgálatait ismertette (fotó: Kutasi Csaba)

 13. kép: Szinetár Csaba a pókok vizsgálatáról számolt be a barlangoktól a Balatoni nádasokig (fotó: Sinigla Mónika)

14. kép: Kovács Attila ragadozómadarak, valamint a fekete gólya és a holló fészkelőhely-használatát ismertette (fotó: Kutasi Csaba)

15. kép: Mészáros József összefoglalta a bakonyi denevérkutatás legújabb eredményeit (fotó: Kutasi Csaba)

 16. kép: A 16. Bakony-kutató ankét résztvevői a zirci polgármesteri hivatal előtt (fotó: Kutasi Csaba)

 17. kép: Ebéd a Patkó vendéglőben (fotó: Kutasi Csaba)

18. kép: Az 50 év a Bakony szívében c. időszaki kiállítás megtekintése az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumában (fotó: Kutasi Csaba)