Filctollal a természetvédelemért
Avagy miért kell fejlámpával bóklászni a pusztában hűvös októberi éjszakákon, számokat kiáltani a sötétbe, és „összefirkálni” az utunkba kerülő lepkéket?

Nem, itt nem hóbortos számháború zajlik, valami egészen másról van szó. A történet 2020-ban kezdődött, közvetlenül a koronavírus okozta első lezárások előtt. Ekkor a Lepkegyűjteményben dolgozó munkatársaimmal együtt részt vettünk egy megbeszélésen, ahol más lepkészekkel és természetvédelmi szakemberekkel közösen lefektettük azokat a kereteket, melyek kijelölték, hogyan kellene frissíteni, átalakítani a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) lepkékre vonatkozó részeit. Az NBmR célja, hogy a hazai élővilág sokféleségének változását folyamatosan nyomon kövesse, adatokat gyűjtsön Magyarország jellemző élőhelyeiről és természetvédelmi szempontból legértékesebb fajairól, hogy ezeket minél hatékonyabban megvédhessük és megőrizhessük, illetve felismerhessük az esetleg rájuk ható káros folyamatokat.

Szerző: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár, Lepkegyűjtemény)


borelii-blog01.jpg

Nagy szikibagolylepke (Gortyna borelii).
Szerző: Németh Ferenc, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0

A megújuló NBmR egyik vizsgálati alanya a fokozottan védett nagy szikibagolylepke (Gortyna borelii). Ennek a fajnak Európa-szerte élnek kisebb-nagyobb elszigetelt (és ezért igen sebezhető) állományai, ám jelenlegi ismereteink szerint a legnagyobb, ráadásul egymással még mindig kapcsolatban álló populációk a Kárpát-medencében találhatók. Megőrzésük a hazai természetvédelem kiemelt feladata. A lepke hernyójának tápnövénye Magyarországon kizárólag a sziki kocsord (Peucedanum officinale). Ahol ez a növény nem fordul elő, ott a lepkét nem is érdemes keresni. (Maga a lepkefaj tavalyelőtt bekerült a közélet híreibe, mert tetten értek külföldieket, akik engedély nélkül gyűjtötték.)

borelii-blog02.jpg

Sziki kocsord (Peucedanum officinale) síkvidéki élőhelyen.
Forrás: https://mapio.net/pic/p-91477345/

A faj életmenete, a hernyók pontos viselkedése széles szakmai körökben sokáig nem volt ismert. Sok lepkész csak annyit tudott, hogy a tápnövény föld alatti részeit fogyasztják a hernyók, és hogy a nősténynek erős tojócsöve van. Kézenfekvő lenne tehát a feltételezés, hogy a lepke a tápnövény tövénél a földbe helyezi petéit.
Nos, nem ez a helyzet. Hazai nevelési kísérletek tanúsága szerint a nőstény októberben vagy novemberben egy merev szárú növény (pl. erősebb fűféle) levélhüvelye és szára közé rejti petecsomóját, melyet különleges, műgyantaszerű kötőanyaggal vesz körül. A kis hernyók csak tavasszal kelnek ki, ám rögtön elindulnak, hogy megtalálják a legközelebbi tápnövényt. Eleinte a zsenge hajtások bőrszövetét rágcsálják, majd ahogy nőnek, beköltöznek a növény szárába, és annak belsejét fogyasztják (endofág életmód). Csak később, már a nagyobbacska hernyók húzódnak a föld alá július folyamán, hogy a tápanyagban dús gyökérzetet egyék. Ürüléküket és a számukra felesleges, megrágott gyökérdarabkákat a talajfelszínre juttatják, amelyek sárgás színű morzsalékként összegyűlnek a tápnövény tövénél.

borelii-blog03.jpg

A nagy szikibagolylepke hernyójának nyoma: megrágott gyökérdarabokból és ürülékből álló kupac.
Szerző: Baranyi Tamás, Baranyiné Szabó Dorottya, Korompai Tamás, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0

Gondoljunk bele: nagyon nem mindegy, hová petézik a nőstény, és a növény mely részeit mikor fogyasztják a hernyók. Ha ugyanis a földbe petézne, akkor utána nyugodtan lehetne kaszálni, legeltetni, sőt speciális esetben, szükség esetén felégetni az élőhelyet - akár késő ősszel, akár következő tavasszal-nyáron. Mindez nem károsítaná a lepkefaj népességét, hiszen a hernyók úgyis túlélik a föld alatt. Ám immár tudjuk, hogy csak júliusban húzódnak a hernyók a talajba – így ha előtte kaszálunk, legeltetünk vagy égetünk, azzal nagy eséllyel kipusztítjuk a lepkét a területről. Ugyanakkor az ilyen kezelések mégis szükségesek ahhoz, hogy megőrizzük az élőhely növényzetének változatosságát – csak éppen az időzítésükre nagyon oda kell figyelni.

Látható tehát, hogy csak úgy tudjuk megvédeni az élőlényeket, ha már eléggé ismerjük őket. A nagy szikibagolylepke hernyójának fejlődéséről már egészen sokat tudunk, ám a kifejlett lepkék (imágók) viselkedésével kapcsolatban vannak még kérdőjelek. Jó lenne kideríteni, hogy az éjszaka mely szakaszában a legaktívabbak, mikor történik a párzás, milyen messzire tudnak elrepülni az élőhelyükről – és ami az NBmR témájához legszorosabban kapcsolódik: nagyjából hány példány él az adott területen?

borelii-blog04.jpg

Nagy szikibagolylepkék a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményében.
Fotó: Bényi Andrea (MTM)

Ezekre a kérdésekre választ keresve indult el a kutatás egy alföldi élőhelyen, melynek első napján, október 13-án én is részt vehettem. Társaim első lépésben kijelölték a lepkék keresésének pontos helyszínét, majd élvefogó fénycsapdákat helyeztek el egyre nagyobb távolságra a területtől. Ezt követően, már sötétedés után együtt kivonultunk a helyszínre, felállítottunk egy lámpával megvilágított lepedőt, és elkezdtük a keresést. Párokban mozogtunk, fejlámpával kerestük a lepkéket, melyek békésen ücsörögtek a növényeken. Ha találtunk egyet, akkor a pár egyik tagja alkoholos filctollal egy jól látható számot írt a lepke szárnyára, míg a másik személy felvette a jelölési adatokat: a példány milyen ivarú, egészséges-e, mit csinált éppen, hányas számot kapott stb. (A lepkék ilyen megjelölése évtizedek óta bevált módszer, mert nem károsítja a példányt, viszont jól látható, egyszerű és viszonylag tartós.)
Hallótávolságon belül voltunk a többiektől, így aki éppen jelölt, hangosan közölte, hogy milyen számot írt a lepkére. Ez több, mint pusztába kiáltott szó: innen tudjuk, hol tart a jelölés. Öt órán át zajlott a keresés, melynek során 160-nál több példányt találtunk és számoztunk meg! Ez az eredmény messze felülmúlta várakozásainkat. A lepedőre ez alatt mindössze tíz lepke érkezett, természetesen ők is kaptak számot. Ezzel az éjszakai műszak lezárult.
Másnap reggel felkerekedtünk, hogy a fénycsapdákat ellenőrizzük. Mindhárom csapda egy-egy szikibagolylepkét fogott, melyek még nem voltak jelölve, tehát nem az éjjel megtalált egyedek közül kerültek ki. Számozás után elengedtük őket. Végül egy rövid terepszemlét tartottunk, hogy világosban is lássuk, merre jártunk éjjel – ezzel ért véget számomra a kutatási alkalom.

borelii-blog05.jpg

Dr. Tóth Balázs, a szerző nagy szikibagolylepkét jelöl.
Fotó: Sulyán Péter Gábor

A következő hetekben, egészen a lepkefaj rajzásának novemberi befejeződéséig, a területen folyamatosan jelen lesznek a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület lelkes tagjai és természetvédelmi szakemberek, hogy minden éjjel megjelöljék az újabb példányokat, találjanak korábban számozott egyedeket, és reggelente ellenőrizzék a fénycsapdákat. A számozott és jelöletlen példányok arányából, ennek az aránynak a változásából pedig fény derülhet arra, hogy mekkora az állomány: a nagy szikibagolylepkének nagyjából hány példánya élhet a vizsgált élőhelyen.

borelii-blog06.jpg
A fénycsapda fogásának reggeli ellenőrzése az élőhelyen. A háttérben látható magas barna „kórók” a sziki kocsord elszáradt egyedei.
Fotó: Vidra Tamás
Forrás: https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/a-nagykatai-szikibaglyok-atvettek-a-vezetest?fbclid=IwAR2aRfqovMAKo4Lb5OW7GImucfgP3kHtvZZ_jNeTGqV00xJ_iOu_AP3tG-Y

Nagyon szeretem a múzeumi gyűjteményt gondozni, építeni, de a terepmunka is legalább annyi örömet okoz. Bár a tevékenységem többé-kevésbé mindegyik része kapcsolódik a természetvédelemhez, mégis nagy élmény volt egészen közelből látni ezt a természeti kincset, és hozzájárulni ahhoz, hogy életmódját még jobban megismerhessük.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1716732884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása