Tavaszi ultraibolya-csokor

A kertekben már jó ideje nyílnak a kedves kék ibolyák. Ez ihletett bennünket arra, hogy az állandó ásványtani kiállításunk drágakővitrinjeinek revíziója során hosszú hullámú (kb. 365 nm-es) ultraibolya fényben készített képekből átnyújtsunk egy színes csokrot. A bemutatott, UV-fényben világító drágakövek többnyire olyan ásványok, amelyek kristályszerkezetébe valamilyen, az elméleti (ideális) képletében nem szereplő fémion épül be kis mennyiségben. Így a kristályrács az ibolyántúli sugarak fényenergiája által gerjeszthetővé válik. Az alapállapotba való visszatérést kísérő energiavesztés egyik formája a gerjesztőnél kisebb energiájú, tehát nagyobb hullámhosszú, vagyis a látható fény tartományába eső fény kibocsájtása.

rob_260_f11_f12_jpg.jpg

Szerző: Papp Gábor (MTM Ásvány- és Kőzettár)

A számunkra láthatatlan ibolyántúli sugarakkal megvilágított ásvány által kibocsájtott fényt saját szemünkkel a teljes sötétségben látjuk a legjobban. A digitális fényképezőgép azonban nem alkalmas arra, hogy e látványt megfelelően rögzítse, mert a sötétségből kiragyogó élénk fluoreszcens fényhatás valósággal kiégeti a képet. Ezért a bemutatott felvételek általában látható fénnyel és egy UV-lámpával egyszerre megvilágított ásványokról készültek. Mindegyik UV-fényben (is) készült kép mellé odatettük a csupán látható fénnyel megvilágított tárgy képét.

 

A név kötelez

Ultraibolya-csokrunk első alkotója, a fluorit (kalcium-fluorid, CaF2) már csak azért sem hagyható ki egy ilyen összeállításból, mert ő kölcsönözte a jelenség, a fluoreszkálás nevét. A színtelen vagy zöldes, kékes, sárgás, pirosas fluorit az ibolyántúli fényben már nem annyira színpompás, általában kékes fényben „világít”. Fazettázott (lapokra csiszolt) ékköveket általában csak gyűjtők számára készítenek belőle, mert puha, lévén a Mohs-skála 4-es fokozatú tagja (a „klasszikus” drágakövek e nem lineáris skálán a 7. fokozatnál, a kvarcnál is keményebbek).
jon_f07_f08_f09_1.jpg

Halványzöld, csiszolt fluorit kékes UV-színhatással. E példányról egy kizárólag UV-fénynél készített képet is bemutatunk, melyen jól látható a bevezetésben említett „kiégés”.

rob_gyn_1998_372_fluorit_f07_f09_jpg.jpgSötétzöld, csiszolt fluorit liláskék UV-színhatással.
rob_gyn_1998_368_fluorit_f07_f10_jpg.jpg

Narancssárga, csiszolt fluorit piros UV-színhatással

rob_fluorit_f01_f07_jpg.jpg

Színtelen, csiszolt fluorit liláskék UV-színhatással

 

Drágakő inkognitóban

A spinell (magnézium-alumínium-oxid, MgAl2O4) nem tartozik a közismert ásványok közé, pedig nagyon szép vörös változata is van, melyet már jóval a spinell név első felbukkanása (1647) előtt is ékkőként használtak, bár persze „inkognitóban”. A leghíresebb ilyen „álnéven szereplő” vörös spinell a „Fekete Herceg rubinja”. Ez az 1367 óta az uralkodói ház tulajdonában lévő drágakő ékesíti a brit birodalmi korona (Imperial State Crown) elejét.
rob_gyn_1998_261_spinell_f11_f12_jpg.jpg

Lilásvörös, csiszolt spinell vörös UV-színhatással

rob_260_f11_f12_jpg.jpg

Lilásvörös, csiszolt spinell vörös UV-színhatással

rob_0819_spinell_f07_f08_jpg.jpg

Lilásvörös, oktaéder alakú spinellkristályok vörös UV-színhatással, márványban

Régen a valódi (természetes) spinell az ásványtani tudomány fejletlensége miatt „ékeskedhetett idegen tollakkal”, manapság a tudomány fejlődése nyomán szándékosan alkalmazzák a rózsaszín, vörös, sárga, zöld, kék színárnyalatokban előállított mesterséges spinellt más drágakövek utánzására. A különböző színek a vas, króm és kobalt beépülésének köszönhetők, a vörös esetében az alumíniumot helyettesíti némi króm.

rob_el-peso_szintetikus_spinell_f02_f06_jpg.jpg

Zöldessárga, csiszolt mesterséges spinell zöld UV-színhatással

rob_spinell_f01a_f07a_jpg.jpg

Zöld, csiszolt mesterséges spinell zöld UV-színhatással

rob_spinell_f01_f09_jpg.jpg

Kék, csiszolt mesterséges spinell vörös UV-színhatással

 

Rubin a kemencéből

A rubin, eltérően a spinelltől, mindig vörös, hiszen ez a név nem egy ásványfajt jelöl, hanem kizárólag a korund (alumínium-oxid, Al2O3) vörös színű változatát. A ma használt, a latin rubeus (vörös) szóból eredő nevét azonban ez az ókor óta ismert drágakő is csak a középkorban kapta. Vörös színét a spinellhez hasonlóan az alumínium helyére beépülő kevés króm okozza. A „túladagolás” e téren is veszélyes, az ásványként eskolait néven ismert króm-oxid (Cr2O3) nem vörös, hanem zöld színű. A rubint a XIX. század közepe óta mesterségesen is előállítják, mi is szépen fluoreszkáló szintetikus rubinokat mutatunk itt be.

rob_szintetikus_rubin_f01_f04_jpg.jpg

Vörös, csiszolt mesterséges rubin vörös UV-színhatással

rob_sz_korund_f01_f02_jpg.jpg

Vörös, csiszolt mesterséges rubin vörös UV-színhatással

A szintetikus rubint több módszerrel is gyártják, a legelterjedtebb az 1900-as évek eleje óta alkalmazott Verneuil-féle lángfúziós eljárás, melynek során az Al2O3 és Cr2O3 pora egy garaton keresztül apró adagokban felülről egy kemencébe hull. A 2000 °C-nál forróbb lángon áthaladva megolvadt csöppek egy kerámiarúd végére hullva kikristályosodnak. A folyamatosan lefelé eresztett rúd végén a bemutatotthoz hasonló, magyarul körtének (a nemzetközi irodalomban a golyót jelentő francia szóval boule-nak) nevezett egykristályt létrehozva.

rob_szintetikus_rubin_f2_f4_jpg.jpg

Mesterséges rubin „körte” vörös UV-színhatással.

 

A hidegen izzó szén

Amint említettük, a spinell, a rubin és az itt – jellegzetes UV-fényhatás híján – nem említett gránát e három régóta felhasznált vörös drágakő, csak a középkorban kapott saját nevet, amikor már sejtették, hogy különbözhetnek egymástól. Korábban e tűzvörös drágaköveket karbunkulus néven ismerték, mely elnevezés a latin carbunculus (apró széndarab) szóból származott. Plinius, aki a karbunkulus számos fajtáját írta le, vélhetőleg elégedetten szemlélné ezt a képet, melyen az ultraibolya fénnyel megvilágított rubin fluoreszcenciája valóban olyan illúziót kelt, mintha valaki egy apró, izzó széndarabot tartana a kezében.

rob_tenyer_rubin_jpg.jpg

Vörös, csiszolt rubin vörös UV-színhatással

A bemutatott példányok eredete
csiszolt és nyers ásványok: dr. Arnóth József (Basel) mineralógus adományai
csiszolt mesterséges drágakövek: az El-Peso Kft. kölcsönzése
mesterséges rubin egykristály („körte”): dr. Jan Václav Kašpar (Prága) mineralógus adománya

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1716508776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2021.04.22. 21:44:00

Szépek és érdekesek. Mint az infravörös fényképeszés. Habár akkor nem az anyagon áthatoló, hanem a felületről visszaverődő fényhatások adnak egyedi megjelenést. Ha érdekel valakit: hu.wikipedia.org/wiki/Infrav%C3%B6r%C3%B6s_f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

május 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31
süti beállítások módosítása