Az 1848. decemberben kiásott, 1862-ben a budavári Mátyás-templom kriptájába helyezett, majd 1883-ban Török Aurél antropológus által megvizsgált királyi csontmaradványokat 1967-ben újra tanulmányozhatták a kutatók. A negyedik felmérés 1984-ben történt és jelenleg is folyik az ötödik, 2017-ben kezdett kutatás eredményeinek kiértékelése. Most az 1967-es vizsgálat képeit mutatjuk be.
Összeállította: Makra Szabolcs (MTM Embertani Tár)
1967. januárban dr. Tóth Tibor kandidátus, az Embertani Tár vezetője felkérést kapott dr. Fülep Ferenctől a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától, hogy vegyen részt az 1848. decemberben Székesfehérvárott feltárt III. Béla és Antiochiai Anna csontmaradványainak vizsgálatában. Tóth Tibor elvállalta a feladatot, de egy patológus bevonását is kezdeményezte. Regöly-Mérei Gyula kandidátust még aznap felkereste, aki szintén elfogadta a megbízást.
A két szakember feladata a következő volt: 1967. január 30. és február 8. között a Magyar Nemzeti Múzeum Restaurátor Műhelyében kinyitott koporsók, üvegszelencék és egy amarantfa doboz tartalmának klasszikus antropológiai vizsgálata, a csontmaradványok metrikus és non-metrikus adatainak leírása és a munka közben felmerülő egyéb lehetőségek megoldása.
Ilyen egyéb lehetőség volt például a koponyák másolatához szükséges lenyomat elkészíttetése, az osteológiai anyag kiválasztása a fotódokumentáció részére, valamint a csontmaradványokról röntgen felvételek készítése.
Tóth Tibor elvégezte a király és a királyné vázleleteinek mérését, amit gondos részletességgel le is írt saját jegyzetfüzetébe, majd Regöly-Mérei Gyulával tételesen összevetették az 1898-as jegyzőkönyvben, Török Aurél által leírt adatokkal. Minden csontdarabot a korábbi vizsgálatokkal megegyezőnek találtak.
A munka végeztével egyes határos témákban (pl. életkor), összehasonlította a két kutató a külön-külön megvizsgált és értelmezett jelenségeket és lényeges eltérést nem tapasztaltak az eredményeikben. Tóth Tibor javaslatára Regöly-Mérei Gyula csontmintákat vett a vércsoportok meghatározása érdekében.
A következő évben Regöly-Mérei Gyula az Orvosi Hetilapban meg is jelentette vizsgálatainak eredményeit III. Béla magyar király és hitvese, Anna királynő hamvainak palaeopathológiai vizsgálata címmel. Többek között arra is választ adott, hogy a csontok fekvési ideje kb. 800 év.
A vizsgálatokban a következő személyek – a fent említett két kandidátuson kívül – vettek részt (a teljesség igénye nélkül): dr. Tóth János esperes-plébános, dr. Fülep Ferenc, dr. Zsebők Zoltán professzor (radiológiai vizsgálatok), dr. Földes Vilmos és dr. Harsányi László (vércsoport meghatározások), dr. Haranghy László és dr. Berentey György (orvosszakértők), Báthy Géza (restaurátor), Kovalovszki Júlia (régész), Szabó László (restaurátor), Bruder Katalin (restaurátor).
Az alábbi vizsgálatokat végezték el 1967. januárban:
• a koponyákon 64 metrikus és 21 non-metrikus;
• a hosszúcsontokon 32 metrikus értéket határoztak meg;
• mindezekből meghatározták a becsült életkort, a nemet és a testmagasságot;
• leírták a fogak állapotát;
• kiértékelték a szövettani felvételeket;
• értelmezték a patológiai elváltozásokat;
• koponyaöntvényeket és;
• röntgenfelvételeket készítettek;
• csontmintákat vettek, vércsoport meghatározás céljára;
• meghatározták a koponyák térfogatát (kapacitását);
• meghatározták a csontok fekvési idejét;
• hitelesítették a királyi sírokat.
A koponyarekonstrukciókat Mihail Gerasimovval (szovjet antropológus, szobrász, régész) szerették volna megcsináltatni, de Gerasimov 1970-ben bekövetkezett halála miatt ezt a feladatot Árpás Károly (grafikus, szobrász, autodidakta régész, arcrekonstruktőr) kapta meg, de ez már egy másik történet...
Érdekesség lehet, hogy erről a vizsgálatról Tóth Tibor mérési adatai, megfigyelései soha, sehol, semmilyen formában nem jelentek meg azóta sem.
1. kép
2. kép
3. kép
4. kép
5. kép
6. kép
7. kép
8. kép
9. kép
10. kép
11. kép
12. kép
13. kép
14. kép
15. kép
Legjobb tudomásunk szerint ezek a képek még nem voltak publikálva, kivéve az 5. kép.
(A poszt megírásához Fülep Ferenc és Tóth Tibor egykori feljegyzései valamint Éry Kinga írásbeli közlései voltak segítségemre, amit ezúton is nagyon köszönök.)
A sorozat korábbi része (8.)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.