Javában benne vagyunk a télben, az ország nagy részét kisebb-nagyobb hótakaró vagy jég borítja, és hajnalonként -10 – -20 °C -ig is süllyedhet a hőmérséklet. Vajon jelzi-e már a tavaszt a hóvirág? Mit csinál a Hóvirágfigyelő?
Szerző: Barina Zoltán (Növénytár)
A hóvirág (Galanthus nivalis) latin fajneve, a „nivalis” is a hóra utal, ami vonatkozhat virágának színére és egyben korai virágzására is. Tudjuk, hogy hazánkban az (egyik) első tavaszi növény, de mi történik vele télen, hogy vészeli át a nagy hidegeket?
Természetes elterjedési területén, Európa kontinentálisabb és hegyvidéki részein nem ritka a kemény téli fagy, és a vastag hótakaró sem. A hóvirág fagytűréséről egészen pontos adatok is rendelkezésre állnak. Hagymái nyugalmi állapotban -9 °C -ig sértetlenek maradnak, míg a rokon pompás hóvirágé (Galanthus elwesii) csak -8 °C -ig. Ennél talán többre számítottunk, de gondoljunk arra, hogy a földbe visszahúzódva és hótakarótól védve ez valószínűleg épp elég neki.
A hóvirág fagytűrése időben is változik: egyes vizsgálatok szerint levelei március közepén -12 °C -ot is elviselnek, április végére azonban -8 – -9 °C alatt már károsodnak.
Határozókönyveink szerint a hóvirág februártól áprilisig virágzik. A kevésbé kemény telű Brit-szigeteken sokéves adatsor alapján a virágzás megindulásának átlagos időpontja január 25-re esik. Több vizsgálat is kimutatta a – nem meglepő – összefüggést a virágzás kezdete és az adott időszak középhőmérséklete között: melegebb tavaszon a virágzás is korábbra esik és, akár egy hónapos eltérések is előfordulhatnak.
Az eddigiek alapján joggal hihetnénk, hogy akkor ráérünk még hóvirágra vadászni, de ez még sincs teljesen így. Hóvirágaink javában készülnek a tavaszra, leveleik már megjelentek, és közöttük jól láthatóan ott vannak a tőkocsányok is a fejlődő bimbókkal.
A képek Budapesten, a Tisztviselőtelepen készültek január 24-én, de máshol is látszik már a tavasz a hóban.
Elég lesz néhány melegebb nap, hogy a teljes virágok megjelenjenek, hogy aztán 10 °C fölötti hőmérsékleten pártalevelei széthajoljanak, és megnyissák az utat a beporzó rovarok számára. Hűvösebb időben nem volna értelme, hisz akkor még a megporzó rovarok sem repülnek, de amint a rovarok útnak indulnak, ki kell használni a napi néhány órás melegebb időszakot is az odacsalogatásukra. Az erősebb hajnali fagyok sem jelentenek problémát: még a megtermékenyítés folyamata is végbemehet -2 °C-on és mint láttuk, levelei is jól bírják a fagyokat.
Ha valaki hóvirágot lát, ne felejtse el lefotózni és beküldeni a Hóvirágfigyelőbe, hogy részt vehessen és nyerhessen a Magyar Természettudományi Múzeum tavaszi játékán!
Programajánló:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
