Az amputált karú szarmata nő rejtélyes esete

A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába 2015. november végén egy szarmata nő csontmaradványait hozták be antropológiai vizsgálatra. A csontokat átadó régész, Korom Anita arra volt kíváncsi, vajon miért hiányzik a nő teljes bal karja a bolygatatlan sírból.

Írta: Buzár Ágota és Bernert Zsolt

1_foto_asatas_web_450px_feliratos.jpg

Az ásatáson készült kép (Fotó: Korom Anita)

A csontmaradványok Dunakeszi-Székesdűlő „D” tömb nevű lelőhelyről kerültek elő 2004-ben. A magányos sírba a gazdag (részben arany) mellékletek alapján a kora szarmata korban, Kr. u. 50–70. körül élt egyént temettek.

A csontmaradványok mosatlan állapotban voltak. A mosás, tisztítás során a koponyát és az állkapcsot egybetartó földből jobb oldalról egy korong alakú, középen átfúrt gyöngy került elő. Nem ritka eset, hogy a régészeti feltárásokból származó tisztítatlan csontanyag apró tárgyakat rejt. A vizsgált egyént a régészeti dokumentáció szerint sok halotti melléklettel (ruhára varrt gyöngyök, karperecek, tükör, edény, nyaklánc, stb.) temették el, ami arra utal, hogy a közösség megbecsült tagja lehetett.

A csontokon több, a régészeti feltáráshoz vagy az azt követő tároláshoz, szállításhoz köthető sérülést figyeltünk meg. Ezeknek a halál után keletkezett (postmortalis) sérüléseknek a törési felszíne sokkal világosabb, mint a csontok színe. Számos helyen (jobb váll régiója, jobb bordák, jobb alkarcsontok közepe, bal állkapocstest, bal váll régiója) zöld patinanyomok megfigyelhetők a csontokon, ami arra utal – és ezt a régészeti leírás is megerősíti –, hogy mellékletekkel temették el.

A koponya és az állkapocs ép, a vázcsontok hiányosak. A csontváz morfológiai jellegei alapján nő, életkora 30–35 év (adultus). A termete 165 cm, a csípője keskeny, a végtagok izmosak. A koponya nagyon rövid, csaknem szélesebb a hosszánál. A homlok lapos, a nyakszirt széles és lapos. Típusa szerint pamíri és valamilyen mongoloid rassz keveréke, tehát keleti eredetű.

A vázcsontok közül nemcsak néhány apróbb csont hiányzik – ami viszonylag gyakran előfordul –, hanem a teljes bal kar a kéz összes kéztő-, kézközépcsontjával és ujjpercével együtt, valamint a bal bordák közül az alsó hat és a teljes szegycsont. Szokványos esetben, amikor a holttestet kirabolják, a kisebb csontok a sírgödörben maradnak és jelzik a végtag jelenlétét. Amennyiben a rablás nem sokkal a temetés után következik be, és a lágyrészek még összetartják a csontokat, az apróbb csontok is hiányoznak. Ezt a lehetőséget itt kizárhatjuk, mert a vállrégió nem mozdult ki, tehát a kart nem a sírgödörből rángatták ki. A kulcscsont helyzete alapján a bal és a jobb váll is egészen hozzá volt szorítva a törzshöz, azaz a holttest törzsét körbetekerték. A rablás ténye ellen szól a sírgödörben bolygatatlanul található számos melléklet és a rablójárat nyomának hiánya. A sírrablás tehát nagy valószínűséggel kizárható.

A bal végtag és a bal bordasorozat részleges hiánya rejtélyes. Figyelemre méltó még a bal lapocka ízületi felszíne alatti három vékony vágás (6, 7 és 10 mm hosszú), és a lapocka külső élén látható további apró vágások. A lapocka acromion nyúlványa letört, a vágások felszínét és az acromion nyúlvány felszínét is zöld patina színezi, amit a bal kulcscsont alatt talált bronzkarika okozott. Ezek a sérülések tehát az elhalálozás idején (perimortem) keletkeztek. Figyelembe véve, hogy mindkét váll egyforma szorosan volt a test mellett és a lapocka sérülései korabeli emberi beavatkozásnak tekinthetők, a bal kart a halál előtt amputálták.

2_foto_lapockaweb450_feliratos.jpg

A bal oldali lapocka a vágásnyomokkal (Fotó: Bernert Zsolt)

A bal oldali alsó bordák hiánya arra utalhat, hogy nem egyszerű amputáció történt, hanem azt komolyabb sérülés előzte meg. A bal oldal 4., 5. és 6. bordáján több nem gyógyult törés figyelhető meg, amelyek sötét törési felszíne arra utal, hogy ezek a régmúltban történtek (perimortem), szemben a jobb bordákon látható hasonló, de világos törésfelszínű ásatási sérülésekkel. A bal csípőlapát belső felszínén egymástól 22 mm-re két apró lyuk tátong, amelyek úgy keletkezhettek, hogy valamilyen külső hatásra a csont felszíne áttört, és a letört csontdarabkák a szivacsos állományba nyomultak. Ez a sérülés is sötét felszínű. A két lyuk leginkább egy ragadozó állat szemfogainak a nyomára emlékeztet, távolságuk alapján elsősorban az aranysakál keverhető gyanúba.

 

3_foto_medence_web_700px_feliratos.jpg

A bal medencén megfigyelhető fognyomok (Fotó: Bernert Zsolt)

A halott testhelyzetéből és a csontjain található postmortem illetve perimortem sérülésekből biztonsággal állítható, hogy a nőt a bal karja, a bal oldali alsó bordái és a szegycsontja nélkül temették el. Valószínűnek látszik, hogy a temetés előtt ragadozók vagy dögevők tépték szét a bal hasüreg, mellüreg és a bal kar egy részét.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr118173666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg