A hónap műtárgya szeptemberben Jávorka Sándornak A magyar flóra kis határozója című könyve. Amellett, hogy a tudományos igényű ismeretterjesztés egyik alapműve, a huszadik századi történelmi viszontagságok nyomát is magán viseli.
(Fotó: Kovács Eszter)
Vannak tudósok, akik nem csak kiváló művelői tudományuknak, hanem minden akaratuk és tehetségük megvan ahhoz, hogy tudományterületüket megszerettessék mindenkivel, aki egy kicsit is nyitott a körülötte lévő világra. Közéjük tartozik Jávorka Sándor is, akinek munkájában nélkülözhetetlen társa volt Csapody Vera botanikus és illusztrátor. Ők ketten évtizedeken át dolgoztak együtt azért, hogy a Kárpát-medence növényvilágának teljes gazdagságát bemutassák minden szakembernek és lelkes amatőrnek.
Munkáik, az Erdő mező virágai és a Kis növényhatározó mai napig minden fiatal számára hasznos segítséget nyújtanak, ha meg akarnak ismerkedni a Magyarország növényvilágával. A kezdő botanikusok és iskolások számára írt könyvek sorában az első a A magyar flóra kis határozója volt, amely olyan időszakban született, amikor a trianoni békeszerződéssel az ország elvesztette területe kétharmadát és vele a Kárpátok és Erdély gazdag flóráját is.
Jávorka Sándor a dolgozószobájában (Forrás: MTM Fotótár)
Gondolhatnánk, hogy egy természettudós munkáját a történelmi események kevésbé befolyásolják, mint egy politikus vagy társadalomtudományokkal foglakozó szakember életművét. Ha megvizsgáljuk A magyar flóra kis határozója sorsát, elbizonytalanodunk, igaz-e ez az állítás.
Jávorka Sándornak számos „kalandban” volt része élete során. Az állandóságot a növények szeretete és a Magyar Természettudományi Múzeum jelentette neki, hiszen az egyetem elvégzése után, 1905-ben 22 évesen, szinte azonnal ebben az intézményben kapott munkát, és haláláig (1961-ig) dolgozott itt. 1919-ben a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztossága igazgatóőrnek nevezte ki. Horthy Miklós hatalomra jutása után kegyvesztetté vált, és csak 1934-ben nevezték ki újra igazgatónak.
Jávorka Sándor talán legjelentősebb munkája, mely ismerté tette a világ minden táján, a Kárpát-medence első, és mai napig utolsó tudományos igényű, összefoglaló florisztikai műve, a Magyar Flóra. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a Magyar Flóra, mely az egész Kárpát-medence területét feldolgozó növényhatározó, akkor készült el, amikor a Kárpát-medence területét a trianoni békediktátum hat ország között osztotta meg. A mű aktualitása és a botanikai szakma támogatása biztosította azt, hogy a nehéz körülmények, és a szerző politikai múltja ellenére a Studium könyvkiadó a „megjelenéshez fűzött hazafias intenciókat tartva mindenekelőtt szem előtt” 1924–25-ben (90 éve) megjelentette a kötetet. Hazafias munka volt ez abban az időszakban, annak ellenére is, hogy az elsődleges célja nyilván nem a revizionista politika támogatása volt. Hazafias munka, hiszen bemutatja a Kárpát-medence növényvilágának sajátos, egységes jellegét, melyet a politikai határokkal nem lehet szétválasztani.
A két világháború között szükségessé vált egy olyan, mindenki által haszonnal forgatható határozó kiadása is, mely csak a Trianon utáni Magyarország területén élő növényeket tartalmazza, hiszen egy határozókulcs használatát csak nehezíti, ha tele van olyan növénnyel, mely az ország aktuális területén nem fordul elő. Így születik meg 1926-ban A magyar flóra kis határozója, mely a Magyar Flóra „csonka” változata. A mű előszavában természetesen nem szerepel, hogy a csak a Trianon utáni Magyarország területén élő növényeket tartalmazza, valószínűleg azért, mert ez az új határok tudomásul vételét jelentette volna. Ehelyett hosszú, szemérmes körülírásból tudjuk meg, hogy valójában ez a „csonka” ország növényhatározója.
Ez a határozó az első, amely már Csapody Vera pontos, de egyben művészi igényű ábráival együtt jelenik meg. A művet a „Magyar Királyi és Közoktatási Miniszter úr a középiskolák és a középfokú iskolák számára segédkönyvül engedélyezte”, így hasznos kiegészítő könyve lehetett a növénytani oktatásnak.
Jávorka Sándor Csapody Verával terepen (Forrás: MTM Fotótár)
Az 1937-es második kiadás nem sokkal előzi meg az első és második bécsi döntést (1938,1940), amikor Magyarország területéhez felvidéki és erdélyi területeket csatolnak vissza. Ezzel párhuzamosan a Magyar Flóra Kis Határozójához új mellékleteket adnak ki, melyek a visszakerült területek legfontosabb növényeit listázzák, lehetőséget adva a diákoknak, hogy maguk is a Magyar Flóra Kis Határozójához csatolják.
A magyar flóra kis határozójának második, 1937-es kiadása
A második világháború után a magyar állam feladta revizionista törekvéseit, elfogadta, hogy az egykori Magyar Királyság területi egységét nem állíthatja helyre. Ennek (is) köszönhető, hogy A magyar flóra kis határozója, melynek címe azt is hivatott jelezni, hogy a teljes „nagy” magyar flóra az egész Kárpát-medence flóráját magába foglalná, többet ezen a néven nem jelent meg. Az 1951-ben kiadott, Soó Rezső és Jávorka Sándor által átdolgozott változat mára A magyar növényvilág kézikönyve címet viseli.
Bár Jávorka Kárpát-medencei flóraművének, a Magyar Flórának „újabb kiadásaiban” mind a cím, mind a terjedelem megváltozott a történelmi események nyomása alatt, a magyar növényhatározók mindegyikét, amelyek Jávorka és Csapody együttműködéséből születtek, a kiváló szakmai minőség jellemezte. Ezeket a határozókat mai napig haszonnal forgathatjuk.
Írta: Pifkó Dániel
A magyar flóra kis határozója szeptemberben megtekinthető a múzeum Ludovika téri épületében. A tárló anyagát Csapody Vera akvarelljeiről készült másolatok gazdagítják. A képek a csillagőszirózsát (Aster amellus) és a ritka vetővirágot (Sternbergia colchiciflora) ábrázolják.
(Fotó: Kovács Eszter)
(Fotó: Kovács Eszter)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
