Írta: Kis Annamária és Papp Gábor
Ez a jellegzetesen sávos megjelenésű gneisz a hozzátartozó cirkon korokkal, a Föld legidősebb ma ismert kőzete. Csaknem pontosan négymilliárd éves magmás képződmények (tonalit az Acasta Gneisz Komplexumból) szilárd fázisú átalakulásával keletkezett, melynek ideje cirkon ásványba zárva őrződött meg. Az őskontinens, amelyhez tartozott, akkor képződött, amikor a Föld alig múlt félmilliárd éves, és felszínét kisbolygók, meteoritok és üstökösök bombázták. Korát a benne előforduló cirkonkristályok urán, tórium- és ólomizotópjainak arányából határozták meg. A cirkonban megjelenő zónák (akárcsak a fa évgyűrűi) a növekedés során alakultak, innen a növekedési zóna elnevezés. Ennek a növekedésnek a folytonosságát az azonos korral rendelkező zónák, míg ennek szakaszosságát a különböző korral rendelkező zónák korai reprezentálják. Gyűjteményi kőzetpéldányunk ÉNY-Kanada sarkkörhöz közeli részéből, az Acasta folyó mellől származik.
Gyűjteményünk Acasta gneisz példánya (forrás)
Zónás cirkonszemcse koradatokkal az Acasta gneiszből (forrás)
Kapcsolódó cikk: http://www.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/546_a_legoregebb_es_a_legujabb
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
