Kolléganőnk a Bogárgyűjteményben, Grabant Aranka, életében először fotókat készített egy típuspéldányról.
Az egész azzal kezdődött, hogy Adam Slipinski, a canberrai Australian National Insect Collection munkatársa (abból a néhányból, aki még maradt), mondhatnánk, az ottani Bogárgyűjtemény vezetője szerzett némi pénzt egy jelentősebb munkára, mégpedig a cincérek Lamiinae alcsaládjának teljes ausztráliai revíziójára – aki járatos a bogarászatban, tudja, hogy ez bizony nagy falat, sok száz fajról van szó.
A revízióhoz az összes ausztráliai múzeum összes Lamiinae-példányán kívül kölcsön vette a mi anyagunkat is – nem kevés meghatározatlan példányon kívül az Ausztráliából leírt új fajaink típuspéldányait is. Mindez több éve volt már.
A munka vége felé derült ki, hogy az egyik nálunk lévő típusról elfeledkezett. Mivel tudja, hogy a postai küldéssel nehézségeink vannak, megírta, hogy egy jó fotó is megtenné a Spinopotemnemus kaszabi Breuning, 1972 nevű faj holotípusáról – valószínűleg úgyis szinonim névről van szó, ahogy a néhai Stephan Breuning mester által leírt legtöbb faj esetében.
Aranka tehát felvonult a Lepkegyűjteményben előkészített munkaterületre, majd György Zoltán türelmes útmutatása mellett felülnézeti és oldalnézeti fotót készített a holotípusról, mely ugyan törött csápú, de azért elég látványos, jókora bogár. A teljesség kedvéért a példány céduláiról is készült egy szkennelt változat.
A kérés 2013. január 16-án éjszaka negyed egykor érkezett, és délután már süvítettek is a képek Canberrába. (Jelentkezzen, akinek hasonló kérése ennél gyorsabban teljesült.) Másnap hajnalban jött a válasz.
" Hi Otto,
thanks a lot – this is perfect, and as we suspected it is just a regular Potemnemus. Could we reproduce these images in our book on Lamiinae giving the Aranka's name and HNHM as a copyright holder?
Hope it is not too cold there, we have +38°C today and this is a bit too much for me.
All the best, Adam”
A képek felkerültek a bogárgyűjteményi típusok jegyzékében a fotóval dokumentált fajok fokozatosan bővülő listájára is. Itt vannak:
http://www.nhmus.hu/ColeoColl/Cerambycidae_.html
Még néhány szó Adam Slipinskiről. A velem nagyjából egykorú lengyel kolléga (európai életében még Stanisław Adam Ślipiński) regényes szakmai és magánéleti kalandozások után kötött ki Ausztráliában. Vezető szakértője a héjbogaraknak (Zopheridae) és a katicabogaraknak (Coccinellidae), a bogarak magasabb szintű klasszifikációjának egyik legnagyobb mestere, de felettébb otthonos számos obskúrus bogárcsaládban is – volt idő, amikor a gyűjtött anyagok szétosztásakor neki küldtem azokat a példányokat, amelyek családszintű azonosításakor itthon se kép, se hang…
Van egy közösen írt füzetünk is a szép emlékű Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) sorozatban (talán az idősebbek még emlékeznek a honi zoológia e dicstelen véget ért, ám így is korszakos jelentőségű vállalkozásra).
Pár hónapja dolgoztam még csak a múzeumban, amikor Adam a múzeumban vendégeskedett. 1981. december 13-án este szóltam neki, hogy valami gond van Lengyelországban. A gyűjteményi asztalnál tekergettük a rádió gombját, mire elcsíptük a varsói adást, így nálunk értesülhetett róla, hogy hazájában szükségállapotot vezettek be.
Merkl Ottó
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
