A díszítőkőiparban lényegében az összes jól fényezhető karbonátkőzetet hagyományosan márványnak hívják. Geológiailag csak a mészkő átalakulásával keletkezett metamorf kőzet tekinthető márványnak. A márvány szép csillogását az átalakulást kísérő átkristályosodás következtében megnőtt kalcitkristályok…
Az itacolumit nevű különleges homokkőváltozat, amint a képen látható, saját súlya alatt is meghajlik, de nem törik el. Meglepő sajátsága a kőzet egyedülálló szövetének köszönhető: apró, fogaskerékszerűen összekapcsolódó szabálytalan kvarcszemcsék építik föl, a szemcsék közt cementáló anyaggal…
A rutil (TiO2) nevű ásvány kristályrácsa bizonyos irányokban illeszkedik a hematit (Fe2O3) és az ilmenit (FeTiO3) rácsához, így a tűs rutilkristályok ezen irányokban ránőhetnek a hematit (ilmenit) lemezes kristályaira, és egy hatszögű hálót alkotnak (ez a szagenit, a görög szagéné = háló szóból).…
A Magyar Természettudományi Múzeum olasz díszítőkő-gyűjteményének legtöbb példányát II. Viktor Emanuel olasz király adományozta. Ezek márványként szerepeltek a katalógusban. A díszítőkőiparban lényegében az összes jól fényezhető karbonátkőzetet hagyományosan márványnak hívják. A képen látható…
Magyarország legidősebb, mintegy 472 millió éves kőzete ez az igen gyengén átalakult, finoman gyüredezett agyagpala. Korát mikroszkopikus ősmaradványai segítségével határozták meg. E tengeri növények ugyanis kizárólag a paleozoikumba tartozó ordovíciumi időszak flói (arenigi) korszakának végén…
A korábbi posztunkban bemutatott florentin márványhoz hasonlóan, melyet olaszul tájképkőnek (pietra paesina) is neveznek, a tájképhomokkő is a kőzetet átjáró oldatokból kivált vasásványoknak köszönheti szép mintázatát. A homokkövet összetartó (cementáló) anyagban látható közel koncentrikus…
A tájra, romra emlékeztető rajzolatokkal ékes, ma inkább rommárványként ismert kőzet Firenze környéki lelőhelyeiről kapta „florentin márvány” nevét. Az olaszok a tájképkő (pietre paesina) nevet használják, ez korrektebb, hiszen a kőzet nem márvány, hanem finom szemcsés márgás mészkő. A Verde d’Arno…
A kalcedon a kvarc finom, mikroszkopikusan rostos változata. A képen látható példány egy kalcedontelér darabja, melynek belső üregének falán kockaszerű „kristályok” ülnek. Ezek úgynevezett álalakok vagy pszeudomorfózák, azaz egy korábbi ásvány kristályainak kalcedon anyagú kitöltései. Az eredeti…
A borostyánkő szó hallatára majd’ mindenki a balti (északi-tengeri) borostyánkőre gondol. A balti drágakőre az a KRESZ-ből is jól ismert színárnyalat jellemző, mely róla kapta a „borostyánsárga” nevet. A bemutatott példány nemcsak határozottan sötétebb színű, hanem a mintegy 40 millió éves, eocén…
A szerkezetük bizonyos irányai mentén szabályosan összenőtt kristályokat ikreknek nevezzük. Az aragonit (CaCO3) gyakran alkot látszólag hatszöges szimmetriájú hármas ikreket. Az USA több államában találhatók erősen lapított ikerkristályai. A kőzetekből kimállott, erősen zárványos példányok…
Írta: Kis Annamária és Papp Gábor
Kanadai őskövek (Ludovika téri épület, Kupolacsarnok)Fotó: Kovács Eszter (MTM)
Földünk legidősebb területei a kihűlő kőzetolvadékból megszilárduló első kéregrészek voltak, melyek ma is a kontinensek stabil, egységes magját képezik. Ezeket a szakirodalom…
Írta: Kis Annamária és Papp Gábor
Ez a jellegzetesen sávos megjelenésű gneisz a hozzátartozó cirkon korokkal, a Föld legidősebb ma ismert kőzete. Csaknem pontosan négymilliárd éves magmás…
