BY: MÚZEUM 2018. ÁPR. 13.
Mi folyik a folypát jóvoltából? Egyáltalán, mi az a folypát? Mit keresett (és mit talált) a jó szemű magyar geológus a tankok nyomában? Hogyan lesz a láthatatlanból látható a fluorit segítségével? Hogy kerül egy orrszarvú az algák közé? Tavaszi titkok annak, aki a virágot szereti: miért jó egy kis alginit a cserépben?
Ezeket a kérdéseket is megválaszolva, a Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és ...
2018 április 6–8. között rendezi meg hagyományos Lurdy-házi ásványbörzéjét Lelkes András és csapata. A megszokott, több mint 100 kiállító – gyűjtő és kereskedő – 2200 m 2 -en kínálja az ásványok, ősmaradványok, meteoritok és a belőlük készült, feldolgozott termékek, ékszerek rendkívül nagy választékát. Az ásványbörzén különböző tematikus kiállítások gazdagítják a programot. Kiemelt figyelmet kapott a 2018-as év ásványa, a fluorit, ...
A gyászbogaraknak eddig húszezer faja ismert. Mindenütt előfordulnak, ahol rovarok egyáltalán élhetnek. A bogarak 150 családja közül ez a kilencedik legnagyobb. A velük foglalkozó pár tucatnyi hivatásos és amatőr szakember hat kontinensen szétszóródva dolgozik. Néhány évente azonban összegyűlnek valahol a Földön.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
Nem plüssállat, hanem valódi gyászbogár.... A Vieta muscosa Kelet-Afrika ...
Nagy valószínűséggel az egyik legelterjedtebb édesvízi rákfaj Földünkön a vörös mocsárrák ( Procambarus clarkii ). Egyike a hazánkba újonnan, akvaristák által bekerült idegenhonos rákoknak, ezért is esett rá a választás áprilisban a hónap műtárgyaként.
Vörös mocsárrák ( Procambarus clarkii ) a z első példány a múzeum Rákgyűjteményéből (fotó: György Zoltán)
Írta: Kovács Katalin (MTM, Rákok és vízi gerinctelenek gyűjteménye)
A ...
Közismert, hogy az állati beporzású növények többségét rovarok porozzák, és jól tudjuk azt is, hogy a gerincesek (madarak, denevérek és más kisemlősök, sőt olykor hüllők) közt is akadnak beporzók . A malakofília, azaz a csigák által történő beporzás ezzel szemben egészen kivételes jelenség. Bár címszóként sok tankönyvben felbukkan, konkrétumot alig ismerünk.
Sárgaszalagos lantoscsiga ( Arion fasciatus) (fotó: Francisco Welter-Schultes, forrás: ...
Március 10. a beporzók napja , ezért a márciusi hónap műtárgya ez a délről jött, „Janus-arcú” lepkefaj, mely lárvaállapotban gyötrelmes károkat okoz számos haszonnövényben, kifejlett állatként viszont fontos beporzó.
A gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) egyik gyűjteményi példánya a múzeum Lepkegyűjteményéből (fotó: György Zoltán)
Írta: Ronkay László és Vásárhelyi Tamás
A gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) déli ...
Segíts, hogy életre hívhassuk a Beporzók napját március 10-én! Ha szeretsz kirándulni, ha az ablakodban szokott virágcserép lenni, ha szereted a gyümölcsöt, a mézet, ha van egyetlen gyümölcsfa is a környezetedben, akkor érted is van ez a mozgalom. Hívjuk fel mindenki figyelmét a természet szépségére, összefüggéseire, és kérjük, segítsenek megőrizni ezt a csodát önmagáért is, magunkért is!
Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a ...
2018 februárjában tudományra új yucatáni barlangi rákfaj leírása jelent meg a ZooKeys nevű rangos zoológiai szakfolyóiratban. A felemáslábú rákok rendjébe tartozó Mayaweckelia troglomorpha vakrákfajt Angyal Dorottya és munkatársai, a Mexikói Nemzeti Független Egyetem (UNAM) kutatói találták meg és közölték Yucatán állam (Yucatán-félsziget, Mexikó) víz alatti barlangjaiból.
Írta: Angyal Dorottya
Fotók: Benjamín Magaña, Efraín Chávez Solís, Angyal ...
A Magyar Természettudományi Múzeum olasz díszítőkő-gyűjteményének legtöbb példányát II. Viktor Emanuel olasz király adományozta. Ezek márványként szerepeltek a katalógusban. A díszítőkőiparban lényegében az összes jól fényezhető karbonátkőzetet hagyományosan márványnak hívják. A képen látható kőzetben jelenlévő, szinte láthatatlanul kicsi kalcitkristályok közötti éles határok jelzik, hogy ez a példány valójában mészkő. A szín és a ...
Magyarország legidősebb, mintegy 472 millió éves kőzete ez az igen gyengén átalakult, finoman gyüredezett agyagpala. Korát mikroszkopikus ősmaradványai segítségével határozták meg. E tengeri növények ugyanis kizárólag a paleozoikumba tartozó ordovíciumi időszak flói (arenigi) korszakának végén éltek. E kőzet valaha a nagy déli szuperkontinenshez, az ősi Gondwanához tartozott, melynek peremén üledékekből rakódott le. A példány a Szabadbattyán-9. számú ...
A korábbi posztunkban bemutatott florentin márványhoz hasonlóan, melyet olaszul tájképkőnek (pietra paesina) is neveznek, a tájképhomokkő is a kőzetet átjáró oldatokból kivált vasásványoknak köszönheti szép mintázatát. A homokkövet összetartó (cementáló) anyagban látható közel koncentrikus rajzolatokat az első kutatója, Raphael E. Liesegang német vegyész után Liesegang-jelenségnek nevezett ritmusos kicsapódás hozta létre. E vegyi folyamat a gyors ...
Az édesvízi halak a legszélesebb körben áttelepített élőlények közé tartoznak szerte a földön. Ennek okait az élelmezés, az akvarisztika, a horgászat és a közegészségügy terén kell keresnünk. Emiatt idegenhonos halfajok szinte már minden édesvízi közösségben megtalálhatóak. Februárban a soron következő hazai özönfaj, amelynek gyűjteményi példánya „A hónap műtárgya”: az amurgéb.
Írta: Szőke Viktória ( MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény ...
A tájra, romra emlékeztető rajzolatokkal ékes, ma inkább rommárványként ismert kőzet Firenze környéki lelőhelyeiről kapta „florentin márvány” nevét. Az olaszok a tájképkő (pietre paesina) nevet használják, ez korrektebb, hiszen a kőzet nem márvány, hanem finom szemcsés márgás mészkő. A Verde d’Arno változat, melyet geometrikus mintázat jellemez, zöldes színéről és Arno folyó menti lelőhelyéről kapta nevét. A sajátos mintázat oka, hogy a ...
A kalcedon a kvarc finom, mikroszkopikusan rostos változata. A képen látható példány egy kalcedontelér darabja, melynek belső üregének falán kockaszerű „kristályok” ülnek. Ezek úgynevezett álalakok vagy pszeudomorfózák, azaz egy korábbi ásvány kristályainak kalcedon anyagú kitöltései. Az eredeti ásvány mibenlétéről csaknem kétszáz éve folyik a vita. A fényszórás (ún. Tyndall-szórás) következtében szép kék színű itteni kalcedont az 1700-as évek ...
Nem csak világhírű filmsztárokról neveznek el új fajokat ...
Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója – még e tisztség betöltése előtt – három évig az okinavai egyetem meghívására vendégprofesszorként Japán déli szigetein, a Riukiu-szigetvilágban tanulmányozta a talajlakó ízeltlábúakat. Egyik útján az Okinavától messze keletre, a Csendes-óceánban fekvő Daito-szigetek déli tagján (Minami-Daito) járt, ahol a ...
