A dinoszaurusz maradványok tudományos tanulmányozása előtt az emberiség többnyire sárkányokhoz, óriásokhoz vagy egyéb szörnyekhez, mitológiai lényekhez kötötte ezeket a fosszilis csontokat. Az ősmaradványok tudományos szintű vizsgálata csak az 1700-as évek végére vált komolyabbá, és épp 200 évvel ezelőtt kapta meg a tudományos nevét az első dinoszaurusz faj is.
Szerző: Magyar János (Őslénytani és Földtani Tár)
Megalosaurus életkép. (Forrás: ...
A közelmúlt járványügyi eseményei jól rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos megismernünk a környezetünkben levő potenciálisan fertőző ágenseket. Külön figyelmet érdemelnek a vektorok, azaz a kórokozókat terjesztő élőlények. Az ellenük való védekezés során bizonyos sejten belül élő baktériumok hatékony eszközökként szolgálhatnak.
Szerző: Dr. Bereczki Judit (Molekuláris Taxonómiai Labor)
A biológiai invázió a világ egyik legfontosabb ...
A Proceedings of the Entomological Society of Washington lapban publikálta 1994-ben Harry Brailovsky és Ernesto Barrera a Largidae család egy új genuszát, a Vasarhelyecoris -t és vele együtt a Vasarhelyecoris ophthalmicus -t. A holotípust a Szipókás rovarok gyűjteményében őrizzük, a paratípus Mexikóban (National Autonomous University of Mexico) találtható meg. A genusz az MTM Szipókás rovarok gyűjteményének akkori vezetőjéről, Dr. Vásárhelyi Tamásról nevezték ...
E címmel mutat be a legújabb gyarapodásainkból válogató időszaki kiállítás-sorozat mostantól egy, a Nemzeti Kulturális Alap tavalyi pályázatán elnyert támogatásból vett kapitális méretű fluorit kristálycsoportot. A címet az indokolja, hogy ha az ásvány nem is, de neve sok ember számára lehet ismerős, mint a fluor és a fluoreszkálás névadója. De nézzük csak meg közelebbről, mit is tud a fluorit, hogy nemcsak különböző országok bélyegein szerepel, de az ...
Egy terület élővilágának fajösszetétele nem állandó, hiszen a változó élőhelyi adottságok vagy közvetlen emberi tevékenység nyomán, a lokális kipusztulások vagy éppen a megjelenő idegenhonos fajok mind-mind befolyásolják, milyen állatok, növények, gombák élnek körülöttünk. De van egy másik fontos tényező is, ami meghatározza a helyi, országos, vagy éppen világléptékben készülő fajlistákat: hogy mi magunk mennyire ismerjük, illetve ismerjük fel az ...
A kellemes küllemű söréteszuzmó nedves állapotban, első ránézésre akár egy májmoha is lelhetne. Az árulkodó kerek, lebenybe süllyedt termőtestek azonban hamar leleplezik a faj rendszertani hovatartozását. Ismerjük meg ezt a kivételesen értékes, dolomitsziklafalakon élő zuzmót!
Szerző: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)
A söréteszuzmó száraz állapotban
A söréteszuzmó, más néven pettyegetett ...
Március 27-én múzeumunk Baross utcai épülete előtt a legforgalmasabb időszakban a Csokonai Alapítvány fehér Volkswagen kisbusza várakozott. Nem tudott behajtani a belső udvarra, így kénytelen volt a bejáró előtt parkolni. Rakterében a pestújhelyi illetőségű, egykori „lepkekirály” Dr. Bezsilla László hagyatéka rejtőzött. A kis szekrényt a maga 12 fiókjával, és további 16 üvegfedelű tárlót a Lepkegyűjtemény munkatársai hamar behordták a ...
A közismert, torokfájásra és köhögéscsillapításra használt teát adó fa virágzását régen megünnepelték – van, ahol még az egyik hónapot is róla nevezték el. Nem véletlenül, hiszen mindennapi életünk számos szállal kötődik a hársfákhoz
Szerző: Tamás Júlia (Mag- és Termésgyűjtemény)
Nyár elején nyitják illatos virágaikat a hársfák, termése augusztus végére érik be. Magyarországon három fajuk honos, közülük leghamarabb, június elején ...
A hazai földikutyákkal kapcsolatos kutatásainkról már többször írtunk a múzeumi blogban, de ezúttal egy határainkon kívüli hírről számolunk be.
Szerzők: Csorba Gábor (Emlősgyűjtemény) és Németh Attila (Debreceni Egyetem, MME EVSZ)
Az első példány megtalálásának helyszíne
A földikutyákat Horvátországban 1984 óta kipusztultnak tekintették, mígnem bő egy évvel ezelőtt, Vukovár Vučedol nevű külterületén egy kiskertben fülön (na jó, az ...
A 2023. évben soha nem látott mértékben kapott támogatást a Pannon-tó kutatása. Tavaly évben nyílt először lehetősége a Magyar Természettudományi Múzeumnak, hogy saját belső pályázatokat hirdessen, amelyekkel tudományos projekteket és tudománynépszerűsítő programokat támogatott. A két pályázati fordulóban több olyan pályázat is nyert, amely a Pannon-tó több millió éves üledékeit és ősmaradványait vizsgálja. Ebbe a témába tartozik ez projekt is, ...
A múzeumi gyűjteményekben őrzött preparátumok genetikai elemzése hatalmas lehetőség a biodiverzitás megértése és megőrzése terén, és ahogy az elmúlt 200 évben, úgy napjainkban is segíti a kutatókat az élővilág sokféleségének feltárásában. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeinek különleges értéke, hogy a példányokat az adott élőlénycsoport specialistái határozták meg.
Szerzők: Csorba Gábor (Emlősgyűjtemény), közreműködők: ...
Az iharkúti ősgerinces lelőhelyről a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció tagjai temérdek ősmaradványt tártak fel és publikáltak az utóbbi két évtizedben. A csontok és növénymaradványok mellett azonban egy másfajta lelet is százszámra kerül elő az ásatásokon: fosszilizálódott ürülékek, azaz koprolitok. Ezeknek a különleges kövületeknek a tanulmányozása egészen új ismeretekkel szolgált az őslények környezetével és a tápláléklánccal kapcsolatban. ...
Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának egyik nagy gyűjteményében, a Herbarium Generaléban 2019-ben elrendelt revíziós munka a végéhez közelít. E gyűjtemény több mint hatszázezer lapjának vonalkódozása meglehetősen egyhangú munka, olykor azonban szokatlan példányok kerülnek kézbe, lehetőséget nyújtva pár perc felüdülésre, rácsodálkozásra…
Szerzők: Bauer Norbert (Növénytár) és Somlyay Lajos (Növénytár)
Hószéli szegfű herbáriumi ...
A genetikai adatok tükrében a kerecsensólyom, mint faj kialakulásának helye a populáció mai nyugati határára, talán éppen hazánk területére esik, majd innen kiindulva terjeszkedett keleti irányba. Őstörténeti szempontból ez azt jelenti, hogy a magyarok elődei az evolúciósan fiatalabb populáció sólymaival találkoztak először, hogy aztán a honfoglalás során megérkezzenek a turul őshazájának vidékére, ahol totemállatuk ősei fogadták őket, és új hazára ...
A rikító színű fajok általában azt jelzik, hogy valamilyen méreganyagot tartalmaznak, ezért nem érdemes elfogyasztani őket. Sok állatfaj viszont az élőhelyén beleolvad a környezetébe, hogy a ragadozók előtt észrevétlenek maradjanak. A talajon élő bogárfajok nagy része sötét színű, sokszor szürkés, hogy minél kevésbé lehessen észrevenni őket. Egyes fajok szárnyfedőin gödröket találunk, melyekben megtapad a nedves talaj, így aztán szinte teljesen eggyé ...
