A Magyar Rovartani Társaság tagjai között számos múzeumi kolléga is van. Az év rovarának kijelölésében mi is részt vettünk.
Az év rovaráról
A Magyar Rovartani Társaság működésének 101. évében első ízben, de a hagyományteremtés szándékával, kijelölte az év rovarát. 2012-ben a második bejelentésre kerül sor.
Az Év madara, Év fája, Év vadvirága mintájára létrehozott Év rovara kampány célja, hogy a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét ...
A sokoldalú zafírkorong
A zafír név nemcsak a kék, hanem a vörös rubin kivételével valamennyi, drágakő minőségű korundváltozat hivatalos drágakőneve. A képen – és új kiállításunkon is – látható korong (a Schott AG ajándéka) mesterséges zafír. Nem ékkőnek, hanem vegyi reakciókamrák vagy optikai berendezések ablakaként használják, az Ásvány- és Kőzettár korábbi vezetőjének óráján pedig mint karcálló fedőlap szolgál.
A bejegyzés ...
Az opál apró, rendezetlen, belső morfológiai elemein szóródott fény erőssége fordítva arányos a hullámhossz negyedik hatványával (Tyndall-hatás). Emiatt a ráeső fénynek az opál által továbbszórt sugaraiban a rövid (kék), a nem szórt (áteső) sugaraiban a hosszú hullámhosszak (vörös) uralkodnak. Az opálról a fényképezőgépbe a szórt (kékes), a papírra a szórás nélkül áthaladó (vöröses) fény jut.
A bejegyzés szerzője: Papp Gábor ...
Már több mint 11 000 látogató tekintette meg a novemberben nyílt Eltűnt világok című kiállításunkat. Te köztük vagy? Gyere el az ünnepek alatt barátaiddal, családoddal és nézd meg a magyar dinókat testközelből! Ünnepi nyitva tartásunkat megtalálod a múzeum honlapján. http://www.mttm.hu/hu/
forrás: saját (2011.11.15)
A Magyar Természettudományi Múzeum 2011. november 18-án nyitja meg legújabb kiállítását
Eltűnt világok – A dinoszauruszok kora Magyarországon címmel.
A kiállítás egy olyan világot mutat be, melynek csak néhány képviselője (kisemlősök, madarak) élte túl a földtörténet nagy viharait. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok, a magyar dinók mutatkoznak be a kiállításon. Testrekonstrukciók, teljes csontvázak, eredeti leletek és egy új, Magyarországon ...
Nemrégiben értesítették a Magyar Természettudományi Múzeum ot, hogy mamutcsontok kerültek elő egy szántóföldről a Mátraalján. A bejelentés a terület tulajdonosától (Farkas Gábor) és egy régész kolléganőtől (Kovács Zsófia Eszter) érkezett.
Az első leleteket ideiglenesen a gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatója (Dr. Fűköh Levente) gyűjtötte be, majd a MTM Őslénytani és Földtani Tár ának két munkatársa, Dr. Gasparik Mihály és Virág Attila ...
"A betegség pontos eredete még kérdéses, de a legvalószínűbb, hogy egyes békafajok nemzetközi kereskedelmével terjedt szét a világban" - mondta az [origo]-nak Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum kétéltűekkel foglalkozó főmuzeológusa. Az egyik esélyes terjesztő faj az afrikai karmos béka ( Xenopus laevis ), amelyet a '60-as, '70-es években terhességi tesztekhez alkalmaztak, és ezért szállították Dél-Afrikából elsősorban Észak-Amerikába, majd ...
A Sokszínű ÉLET című kiállításhoz kapcsolódó rajzpályázatunkra több mint 150 rajz érkezett. A zsűri november 29-én választotta ki a nyerteseket. A nyertes képeket megnézhetitek a múzeum honlapján az Aktualitások menüpont alatt, de azt még nem áruljuk el, ki milyen helyezést ért el. A díjazottakat szeretettel várjuk az ünnepélyes díjátadón decemberben.
...
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából november 19-20-án (szombaton és vasárnap) 11-16 óráig kézműves foglalkozásokkal és interaktív helyszínekkel várunk minden kedves érdeklődőt a Természettudományi Múzeumba. Kutatóink segítségével közelebbről is megismerkedhetsz a magyar dinókkal, mohákkal, ásványokkal, a lakások hívatlan vendégeivel. A program kiállítási belépőjeggyel látogatható.
forrás: saját (2011.11.08)
Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban. " A Molnár Orsolya teljes írását a képre kattintva érheti el.
forrás: origo.hu (2011.11.20)
Az Európai Unióban ez évben is megtartották a Kutatók éjszakáját. Mivel az állatok – így köztük a rovarok is – nagyobb része éjjel aktív, ezért kézenfekvő és stílszerű volt a nagyközönségnek is bemutatni két fontos gyűjtőmódszerünket a fénycsapdázást és a csalétkezést. 2011. szeptember 23-án szürkületkor két tucatnyi vállalkozókedvű felnőtt és izgatott gyermek jött el a Nagykovácsi határában tartott bemutatóra. A Peregovits László (Magyar ...
Merkl Ottó a Bogárgyűjtemény munkatársa írta ezt a remek írást a Magyar Múzeumok honlapra. A teljes írást a képre kattintva lehet olvasni.
forrás: Magyar Múzeumi Egyesület online magazinja (2011.09.29)
Könyvajánló!
A francia fizikus-entomológus szerző rendhagyó lepkés könyvet írt. Nem a lepkék életével, sokféleségével vagy osztályozásával foglalkozik, hanem a modern technika segítségével azt elemzi, hogy miért éppen olyan a lepkék színe, amilyennek látjuk. A könyvismertetőt Bálint Zsolt írta Katona Gergely technikai segítségével. A képre kattintva olvasható a poszt.
forrás: lepkeskonyvek.blog.hu (2011.09.26)
Éppen tizedik éve már, hogy a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának biológus terepgyakorlata a börzsönyi Királyréten folyik. Korábban minden évben más és más helyszínen volt a tábor, így többek között a Fertőn, Sopron környékén, illetve a Kiskunságban, a Péteri-tónál. A szállást a Börzsönyben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának kutatóháza biztosította. A terepgyakorlat állattani része július 4. és 8. között zajlott. A gyakorlatot ...
"Belzebubról nevezték el azt a denevérfajt, amelyet Vietnámban talált egy magyar közreműködésű nemzetközi kutatócsoport. A kizárólag esőerdőkben élő denevért különösen nehéz befogni, mert a hagyományos csapdákat könnyedén kikerüli." Csorba Gábor az Emlősgyűjtemény gyűjteményvezetőjeként dolgozik a múzeumban, cikkét (2011.09.15) a képre kattintva nano Hírek oldalon lehet olvasni.
