szerző : Rédei Dávid
Egy váratlan felfedezésről számol be Poloskagyűjteményünk munkatársa.
A tollascsápú rablópoloskáknak a trópusokon mintegy nyolcvan faja ismert; Európában nem él képviselőjük. A lábaikat és csápjaikat sűrűn borító hosszú szőrök furcsa külsőt kölcsönöznek nekik. A legtöbb faj hasán egy kerek, súrolókefére emlékeztető szőrpamacs van, melyhez a potroh belsejében mirigyek csatlakoznak. A mirigyek folyékony váladékát a ...
Sikeresen lezajlott a III. Herpetológiai Előadóülés, amelyet március 27-én a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor előadótermében tartottak. A rendezvényt a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteménye, a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, és a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya szervezte. Közel 70-en regisztráltak az egynapos rendezvényre. A rendkívül ...
Csütörtökön, 2012. április 5-én délelőtt 11 órakor a Bogárgyűjteményben dolgozó Synthesys-vendég, Dr. Apostolos Trichas (Arthropod Collections, Natural History Museum of Crete, University of Crete) előadást tart.
"Study of the East Mediterranean Dendarus (Tenebrionidae: Pedinini) stored in the Hungarian Natural History Museum collection" címmel az Állattári Irodában. Pár szó a témáról. A Dendarus genuszba tartozó gyászbogarak mérsékelt fajszámban népesítik be ...
Bagó László 2004 és 2010 között a múzeumunkban dolgozott. Én személyesen a Múzeumi Preparátor tanfolyam alatt (2005) találkoztam vele sokszor. Már akkor is feltűnő volt, hogy még a szünetekben is a művészeti anatómiát tanulmányozta. Gratulálunk a sikeréhez. Az Cseri Péter eredeti cikkért kattintson a képre.
Előszó : György Zoltán
A Madárgyűjtemény munkatársai (Fuisz Tibor, Rácz Róbert és Vas Zoltán) 2012. március 15-én, kihasználva a szép, napsütéses délelőttöt, kiutaztak a Pomázi-síkra ragadozó madarakat gyűrűzni.
Terepi munkájuk része a hazai madarak külső élősködőit vizsgáló kutatásnak. A délelőtt során egy egerészölyv (az idei év madara) akadt a hálójukba. Ennek a példánynak nem voltak külső élősködői, aminek az ölyv minden bizonnyal jobban örült, mint a ...
1890-ben Budapesten e napon született Csapody Vera botanikus, pedagógus, növényrajzoló. Szülővárosában diplomázva 1913-tól 1948-ig matematika–fizika szakos gimnáziumi tanár. Az iskolák államosítása után került Növénytárunkba, ahonnan 1966-ban ment nyugdíjba. Jávorka Sándorral a ’20-as évek közepén induló együttműködése keretében csaknem 12 000 akvarellt, 3 000 táblarajzot készített: http://www.nhmus.hu/hu/novenytar/novenyakvarell_gyujtemeny.
...
A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatói, 2011. márciusában közel egy hónapot dolgoztak a Kazak Központi Múzeum szkíta kori, hun-kori és türk kori leleteinek embertani vizsgálatával. Egy tudományos konferenciát követően, amelyen Bíró András Zsolt tartott előadást, a nyugat kazakisztáni Aktöbéből érkezett muzeológusok felkérték a magyar szakembereket a Han mollasziből (Kán temetőből) előkerült, vélhetően káni csontok ...
A Magyarhoni Földtani Társulat 2012. évi közgyűlésén Dr. Vörös Attila akadémikusnak (képünkön) adományozta az idei Hantken Miksa Emlékérmet, "The Pliensbachian brachiopods of the Bakony Mountains (Hungary)" című monográfiájáért.
Vörös Attila második alkalommal nyerte el ezt a rangos elismerést a rétegtani és őslénytani szakterületeken végzett kimagasló tudományos tevékenységéért. 1971 óta munkatársa Múzeumunknak.
Ugyanezen tudományos fórum Koch ...
Március 15-én bogarász barátaimmal Nyugat-Magyarországra utaztunk azzal a céllal, hogy megtaláljuk a a környező országokból már ismert ébenpattanó t ( Ampedus nigrinus ). Ez a hegyvidéki pattanóbogár nálunk eddig még nem került elő, noha Kőszegi-hegység meglehetősen jól ismert a hazai gyűjtők között. A bogár apró mérete és speciális életmódja lehet az oka annak, hogy eddig elkerülte a bogarászok figyelmét.
Ébenpattanó ( Ampedus nigrinus )
...
Meg lehet-e kedvelni egy tenyérnyi ízeltlábút? Hogy lehet kalandosan rovarokat gyűjteni? Olvasd el a cikket a Népszabadság online oldalán (kattints a képre).
Az eredeti cikk szerzője: Márta Kriszta, a bejegyzést Merkl Ottó küldte
Március 21-től 25-ig. Naponta 10-től 14 óráig.
Láttál már megalodont? Tudod-e, melyik a Duna legnagyobbra növő hala? Milyen állat lehet az a réti csík? A kérdésekre is választ kapsz, ha eljössz a Víz Hetére a múzeumba. A hétvégi kézműves foglakozáson vízképet készíthetsz. Milyen az a vízkép? Gyere el, és megtudod. A programról bővebb információt a múzeum honlapján találsz ( http://www.mttm.hu/hu/
Munkatársaink értékes ajándékot szállítottak haza Baselből. Dr. Skultéty Gyula svájci magyar antropológus-szobrász 2010-ben a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozta a valaha élt emberek, általa készített arcrekonstrukcióit és azok öntőformáit. Az adomány második részét – közel 200 arcrekonstrukciót –, 2012. március 9-12. között szállítottuk a múzeumba. A Skultéty gyűjtemény néhány darabja látható lesz a hamarosan megnyíló ...
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága megbízta múzeumunkat, hogy készítsük el a "Tisza Alpári-Bokrosi ártéri öblözet" nevű Natura 2000 terület védett fajainak természetvédelmi értékleltárát. Első bogarászati kiszállásunk alkalmával bejártuk a terület egyes részeit. A még éppen telelő bogárfajok közül máris megtaláltunk három védett fajt, a szárnyas futrinkát ( Carabus clathratus ), a mezei futrinkát ( Carabus granulatus ) és a skarlátbogarat ( ...
Korábbi bejegyzésben már szóba került a bazalt így most más szemszögből vizsgálhatjuk a dolgot. A mikroszkópikus világ különösen izgalmas tud lenni. Ilyen gyönyörűséges felvételt küldött a blog olvasóinak Főzy István Az Őslénytani és Földtani Tár főmuzeológusa.
Ez egy Balaton-felvidéki bazalt vékonycsiszolati képe keresztezett Nicol prizmák mellett. Jó, látszik, hogy a 2-4 mm-es saját alakú olivinkristályok "úsznak" a sötét, finomszemcsés ...
