Az éghajlatváltozás természeti jelenség, melynek hosszú évtizedekre visszanyúló, több tudományterületet érintő vizsgálata nyomán mondhatjuk, konszenzus van abban, hogy az ember szerepe alapvető fontosságú az előidézett változásokban. Persze, léteznek viták azzal kapcsolatban, mekkora is az ember felelőssége, vagy, hogy valóban van-e összefüggés a szén-dioxid-kibocsátásunk és a globális felmelegedés között.
Előadássorozatunkban szakértők járják ...
Kis kócsag lépeget hangtalanul a tó szélén, a sima vízfelszínen alig pár karika támad léptei nyomán. Ennivalót keres a sekély vízben. Időnként meglát valamit, fekete csőre bármelyik pillanatban kilövellő szigonnyá változik. Majd egy pillanat múlva nyaka mégis ellazul: egérutat nyert a préda. A látszólagos béke ellenére a vízben úszkáló kishalak cseppet sem lehetnek nyugodtak, ugyanis nem csupán a kócsag les rájuk felülről… Apró, V-alakú fodrozódás ...
Nikolausz Marcell, Lipcsében élő kutató biológus számtalan szebbnél szebb képet fotózott, melyekből a Víz világnapja alkalmából nyitottunk időszakos kiállítást az MTM Mátra Múzeumában.
Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint, hogy mindösszesen 14 négyzetméternyi falfelületen ízelítőt nyújtsunk a vizek gazdag élővilágából. A feladatot nehezítette, hogy érzékeltetni szerettük volna a Földünkön található édes- és sós víz arányát. Mivel ez 5 ...
Talán emlékszünk még, 2017 végén – a korábbiakhoz hasonlóan – három jelölt versengett a 2018-as év ősmaradványa címért: az ígéretes nevű triász ammonitesz, a Balatonites , a hazai miocén gyakori és csinos fésűskagylója, a Pecten és a szintén a magyar miocénből is ismert legyezőpálma, a Sabal . A legtöbb szavazatot a magyar füleknek kedvesen csengő Balatonites kapta.
Írta: Főzy István (MTM, Őslénytani és Földtani Tár )
BY: MÚZEUM 2018. ÁPR. 13.
Mi folyik a folypát jóvoltából? Egyáltalán, mi az a folypát? Mit keresett (és mit talált) a jó szemű magyar geológus a tankok nyomában? Hogyan lesz a láthatatlanból látható a fluorit segítségével? Hogy kerül egy orrszarvú az algák közé? Tavaszi titkok annak, aki a virágot szereti: miért jó egy kis alginit a cserépben?
Ezeket a kérdéseket is megválaszolva, a Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és ...
2018 április 6–8. között rendezi meg hagyományos Lurdy-házi ásványbörzéjét Lelkes András és csapata. A megszokott, több mint 100 kiállító – gyűjtő és kereskedő – 2200 m 2 -en kínálja az ásványok, ősmaradványok, meteoritok és a belőlük készült, feldolgozott termékek, ékszerek rendkívül nagy választékát. Az ásványbörzén különböző tematikus kiállítások gazdagítják a programot. Kiemelt figyelmet kapott a 2018-as év ásványa, a fluorit, ...
A gyászbogaraknak eddig húszezer faja ismert. Mindenütt előfordulnak, ahol rovarok egyáltalán élhetnek. A bogarak 150 családja közül ez a kilencedik legnagyobb. A velük foglalkozó pár tucatnyi hivatásos és amatőr szakember hat kontinensen szétszóródva dolgozik. Néhány évente azonban összegyűlnek valahol a Földön.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
Nem plüssállat, hanem valódi gyászbogár.... A Vieta muscosa Kelet-Afrika ...
Nagy valószínűséggel az egyik legelterjedtebb édesvízi rákfaj Földünkön a vörös mocsárrák ( Procambarus clarkii ). Egyike a hazánkba újonnan, akvaristák által bekerült idegenhonos rákoknak, ezért is esett rá a választás áprilisban a hónap műtárgyaként.
Vörös mocsárrák ( Procambarus clarkii ) a z első példány a múzeum Rákgyűjteményéből (fotó: György Zoltán)
Írta: Kovács Katalin (MTM, Rákok és vízi gerinctelenek gyűjteménye)
A ...
Közismert, hogy az állati beporzású növények többségét rovarok porozzák, és jól tudjuk azt is, hogy a gerincesek (madarak, denevérek és más kisemlősök, sőt olykor hüllők) közt is akadnak beporzók . A malakofília, azaz a csigák által történő beporzás ezzel szemben egészen kivételes jelenség. Bár címszóként sok tankönyvben felbukkan, konkrétumot alig ismerünk.
Sárgaszalagos lantoscsiga ( Arion fasciatus) (fotó: Francisco Welter-Schultes, forrás: ...
Március 10. a beporzók napja , ezért a márciusi hónap műtárgya ez a délről jött, „Janus-arcú” lepkefaj, mely lárvaállapotban gyötrelmes károkat okoz számos haszonnövényben, kifejlett állatként viszont fontos beporzó.
A gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) egyik gyűjteményi példánya a múzeum Lepkegyűjteményéből (fotó: György Zoltán)
Írta: Ronkay László és Vásárhelyi Tamás
A gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) déli ...
Segíts, hogy életre hívhassuk a Beporzók napját március 10-én! Ha szeretsz kirándulni, ha az ablakodban szokott virágcserép lenni, ha szereted a gyümölcsöt, a mézet, ha van egyetlen gyümölcsfa is a környezetedben, akkor érted is van ez a mozgalom. Hívjuk fel mindenki figyelmét a természet szépségére, összefüggéseire, és kérjük, segítsenek megőrizni ezt a csodát önmagáért is, magunkért is!
Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a ...
2018 februárjában tudományra új yucatáni barlangi rákfaj leírása jelent meg a ZooKeys nevű rangos zoológiai szakfolyóiratban. A felemáslábú rákok rendjébe tartozó Mayaweckelia troglomorpha vakrákfajt Angyal Dorottya és munkatársai, a Mexikói Nemzeti Független Egyetem (UNAM) kutatói találták meg és közölték Yucatán állam (Yucatán-félsziget, Mexikó) víz alatti barlangjaiból.
Írta: Angyal Dorottya
Fotók: Benjamín Magaña, Efraín Chávez Solís, Angyal ...
A Magyar Természettudományi Múzeum olasz díszítőkő-gyűjteményének legtöbb példányát II. Viktor Emanuel olasz király adományozta. Ezek márványként szerepeltek a katalógusban. A díszítőkőiparban lényegében az összes jól fényezhető karbonátkőzetet hagyományosan márványnak hívják. A képen látható kőzetben jelenlévő, szinte láthatatlanul kicsi kalcitkristályok közötti éles határok jelzik, hogy ez a példány valójában mészkő. A szín és a ...
Magyarország legidősebb, mintegy 472 millió éves kőzete ez az igen gyengén átalakult, finoman gyüredezett agyagpala. Korát mikroszkopikus ősmaradványai segítségével határozták meg. E tengeri növények ugyanis kizárólag a paleozoikumba tartozó ordovíciumi időszak flói (arenigi) korszakának végén éltek. E kőzet valaha a nagy déli szuperkontinenshez, az ősi Gondwanához tartozott, melynek peremén üledékekből rakódott le. A példány a Szabadbattyán-9. számú ...
A korábbi posztunkban bemutatott florentin márványhoz hasonlóan, melyet olaszul tájképkőnek (pietra paesina) is neveznek, a tájképhomokkő is a kőzetet átjáró oldatokból kivált vasásványoknak köszönheti szép mintázatát. A homokkövet összetartó (cementáló) anyagban látható közel koncentrikus rajzolatokat az első kutatója, Raphael E. Liesegang német vegyész után Liesegang-jelenségnek nevezett ritmusos kicsapódás hozta létre. E vegyi folyamat a gyors ...
