Kis kócsag lépeget hangtalanul a tó szélén, a sima vízfelszínen alig pár karika támad léptei nyomán. Ennivalót keres a sekély vízben. Időnként meglát valamit, fekete csőre bármelyik pillanatban kilövellő szigonnyá változik. Majd egy pillanat múlva nyaka mégis ellazul: egérutat nyert a préda. A látszólagos béke ellenére a vízben úszkáló kishalak cseppet sem lehetnek nyugodtak, ugyanis nem csupán a kócsag les rájuk felülről… Apró, V-alakú fodrozódás ...
Nikolausz Marcell, Lipcsében élő kutató biológus számtalan szebbnél szebb képet fotózott, melyekből a Víz világnapja alkalmából nyitottunk időszakos kiállítást az MTM Mátra Múzeumában.
Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint, hogy mindösszesen 14 négyzetméternyi falfelületen ízelítőt nyújtsunk a vizek gazdag élővilágából. A feladatot nehezítette, hogy érzékeltetni szerettük volna a Földünkön található édes- és sós víz arányát. Mivel ez 5 ...
Talán emlékszünk még, 2017 végén – a korábbiakhoz hasonlóan – három jelölt versengett a 2018-as év ősmaradványa címért: az ígéretes nevű triász ammonitesz, a Balatonites , a hazai miocén gyakori és csinos fésűskagylója, a Pecten és a szintén a magyar miocénből is ismert legyezőpálma, a Sabal . A legtöbb szavazatot a magyar füleknek kedvesen csengő Balatonites kapta.
Írta: Főzy István (MTM, Őslénytani és Földtani Tár )
BY: MÚZEUM 2018. ÁPR. 13.
Mi folyik a folypát jóvoltából? Egyáltalán, mi az a folypát? Mit keresett (és mit talált) a jó szemű magyar geológus a tankok nyomában? Hogyan lesz a láthatatlanból látható a fluorit segítségével? Hogy kerül egy orrszarvú az algák közé? Tavaszi titkok annak, aki a virágot szereti: miért jó egy kis alginit a cserépben?
Ezeket a kérdéseket is megválaszolva, a Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és ...
2018 április 6–8. között rendezi meg hagyományos Lurdy-házi ásványbörzéjét Lelkes András és csapata. A megszokott, több mint 100 kiállító – gyűjtő és kereskedő – 2200 m 2 -en kínálja az ásványok, ősmaradványok, meteoritok és a belőlük készült, feldolgozott termékek, ékszerek rendkívül nagy választékát. Az ásványbörzén különböző tematikus kiállítások gazdagítják a programot. Kiemelt figyelmet kapott a 2018-as év ásványa, a fluorit, ...
A gyászbogaraknak eddig húszezer faja ismert. Mindenütt előfordulnak, ahol rovarok egyáltalán élhetnek. A bogarak 150 családja közül ez a kilencedik legnagyobb. A velük foglalkozó pár tucatnyi hivatásos és amatőr szakember hat kontinensen szétszóródva dolgozik. Néhány évente azonban összegyűlnek valahol a Földön.
Szerző : Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjte mény )
Nem plüssállat, hanem valódi gyászbogár.... A Vieta muscosa Kelet-Afrika ...
Nagy valószínűséggel az egyik legelterjedtebb édesvízi rákfaj Földünkön a vörös mocsárrák ( Procambarus clarkii ). Egyike a hazánkba újonnan, akvaristák által bekerült idegenhonos rákoknak, ezért is esett rá a választás áprilisban a hónap műtárgyaként.
Vörös mocsárrák ( Procambarus clarkii ) a z első példány a múzeum Rákgyűjteményéből (fotó: György Zoltán)
Írta: Kovács Katalin (MTM, Rákok és vízi gerinctelenek gyűjteménye)
A ...
Közismert, hogy az állati beporzású növények többségét rovarok porozzák, és jól tudjuk azt is, hogy a gerincesek (madarak, denevérek és más kisemlősök, sőt olykor hüllők) közt is akadnak beporzók . A malakofília, azaz a csigák által történő beporzás ezzel szemben egészen kivételes jelenség. Bár címszóként sok tankönyvben felbukkan, konkrétumot alig ismerünk.
Sárgaszalagos lantoscsiga ( Arion fasciatus) (fotó: Francisco Welter-Schultes, forrás: ...
Március 10. a beporzók napja , ezért a márciusi hónap műtárgya ez a délről jött, „Janus-arcú” lepkefaj, mely lárvaállapotban gyötrelmes károkat okoz számos haszonnövényben, kifejlett állatként viszont fontos beporzó.
A gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) egyik gyűjteményi példánya a múzeum Lepkegyűjteményéből (fotó: György Zoltán)
Írta: Ronkay László és Vásárhelyi Tamás
A gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) déli ...
Segíts, hogy életre hívhassuk a Beporzók napját március 10-én! Ha szeretsz kirándulni, ha az ablakodban szokott virágcserép lenni, ha szereted a gyümölcsöt, a mézet, ha van egyetlen gyümölcsfa is a környezetedben, akkor érted is van ez a mozgalom. Hívjuk fel mindenki figyelmét a természet szépségére, összefüggéseire, és kérjük, segítsenek megőrizni ezt a csodát önmagáért is, magunkért is!
Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a ...
2018 februárjában tudományra új yucatáni barlangi rákfaj leírása jelent meg a ZooKeys nevű rangos zoológiai szakfolyóiratban. A felemáslábú rákok rendjébe tartozó Mayaweckelia troglomorpha vakrákfajt Angyal Dorottya és munkatársai, a Mexikói Nemzeti Független Egyetem (UNAM) kutatói találták meg és közölték Yucatán állam (Yucatán-félsziget, Mexikó) víz alatti barlangjaiból.
Írta: Angyal Dorottya
Fotók: Benjamín Magaña, Efraín Chávez Solís, Angyal ...
A Magyar Természettudományi Múzeum olasz díszítőkő-gyűjteményének legtöbb példányát II. Viktor Emanuel olasz király adományozta. Ezek márványként szerepeltek a katalógusban. A díszítőkőiparban lényegében az összes jól fényezhető karbonátkőzetet hagyományosan márványnak hívják. A képen látható kőzetben jelenlévő, szinte láthatatlanul kicsi kalcitkristályok közötti éles határok jelzik, hogy ez a példány valójában mészkő. A szín és a ...
Magyarország legidősebb, mintegy 472 millió éves kőzete ez az igen gyengén átalakult, finoman gyüredezett agyagpala. Korát mikroszkopikus ősmaradványai segítségével határozták meg. E tengeri növények ugyanis kizárólag a paleozoikumba tartozó ordovíciumi időszak flói (arenigi) korszakának végén éltek. E kőzet valaha a nagy déli szuperkontinenshez, az ősi Gondwanához tartozott, melynek peremén üledékekből rakódott le. A példány a Szabadbattyán-9. számú ...
A korábbi posztunkban bemutatott florentin márványhoz hasonlóan, melyet olaszul tájképkőnek (pietra paesina) is neveznek, a tájképhomokkő is a kőzetet átjáró oldatokból kivált vasásványoknak köszönheti szép mintázatát. A homokkövet összetartó (cementáló) anyagban látható közel koncentrikus rajzolatokat az első kutatója, Raphael E. Liesegang német vegyész után Liesegang-jelenségnek nevezett ritmusos kicsapódás hozta létre. E vegyi folyamat a gyors ...
Az édesvízi halak a legszélesebb körben áttelepített élőlények közé tartoznak szerte a földön. Ennek okait az élelmezés, az akvarisztika, a horgászat és a közegészségügy terén kell keresnünk. Emiatt idegenhonos halfajok szinte már minden édesvízi közösségben megtalálhatóak. Februárban a soron következő hazai özönfaj, amelynek gyűjteményi példánya „A hónap műtárgya”: az amurgéb.
Írta: Szőke Viktória ( MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény ...
