Előbb-utóbb minden gyerek életében eljön a korszak, amikor élő állatot szeretne tartani. A szülők az első kétségbeesés után elkezdenek gondolkozni, ki költözzön be velük egy fedél alá… Ha garantáltan csendes, rendes, szagmentes állatot szeretnénk, van miből választani!
Írta és fényképezte: Székely Ágnes (MTM Mátra Múzeuma)
Sisakos kaméleon (Chamaeleo calyptratus)
Mert azt mindenki tudja, hogy az új lakótárs gondozása ...
Előző blogbejegyzésünk egy perm időszaki apró kétéltű és egy jura időszaki dinoszaurusz, a Komlosaurus lábnyomairól szólt. A Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára azonban fiatalabb korokból – a miocénből – is őriz lábnyomokat. Némelyikük annyira különleges, hogy nem is lábnyom…
Orrszarvúnyomok a kőben az ipolytarnóci bemutatóhelyen. Az eredeti lelőhelyükről begyűjtött lábnyomos homokkőlapok legszebb darabjai a Magyar ...
Szúnyog, bolha, poloska – nem örülünk az ilyen vérszívóknak, de nem is szokatlanok. Néha azonban olyan állatok is belénk bújnak, amelyek egyébként sosem tesznek ilyet.
Írta : Lazányi Eszter (Magyar Természettudományi Múzeum, Soklábúak Gyűjteménye )
A teljesség igénye nélkül következik néhány esettanulmány. Közös bennük, hogy nem közismert élősködőkről van szó, hanem olyan fajokról, amelyeknek egészen más az életmódja, és normális ...
Ásványtani hungarikumok címmel új sorozatot indítunk a Magyar Természettudományi Múzeum blogján. A sorozat első részeiben azokat az ásványokat és történetüket mutatjuk be, melyeket Magyarország – egykori vagy mai – területén fedeztek fel a világon először.
Írta: Papp Gábor ( Ásvány- és Kőzettár )
Ezek az posztok tehát a – leírásuk idején – magyarországi típuslelőhelyű ásványokról szólnak. A típuslelőhely az a lelőhely, ahol az adott ...
Az olvasók körében nagy sikert aratott a 2016-ban megjelent A mi jégkorszakunk című könyv. A sorozat most megjelent kötete egészen más világot mutat be a földtörténet eocén korszakából, amikor még nyoma sem volt a jégkorszaknak, sőt kifejezetten forró éghajlat uralkodott a Földön.
Írta : Dulai Alfréd (Magyar Természettudományi Múzeum, Őslénytani és Földtani Tár )
A mangrovemocsár növényzete, a ritka szárazföldi gerincesek egyike és a gazdag tengeri ...
A húsvéti nyuszi finomabbnál finomabb csokitojásokkal és csokinyuszikkal édesítette meg – talán még édesíti is – az otthon töltött napjainkat. De vajon elgondolkoztunk-e azon, hogyan lesz a messzi Dél-Amerikában növő kakaófa terméséből, a kakaóbabból a szánkban olvadó, édes csokoládé?
Írta: Turcsán Zsolt
A közép-amerikai trópusi esőerdők gyengén savanyú talajait kedveli a kakaófa ( Theobroma cacao ), ami a ...
Sok éve már, hogy a Déli-Kárpátokban kirándultunk. Február volt, és nagy hideg. Egy erdőfolt mellett elhaladva mély nyomokat fedezetünk fel a hóban. Furcsa alakjuk volt, a szélük láthatóan többször megolvadt és újra megfagyott. Vitatkoztunk, hogy a nyomokat egy nagyokat ugró mókus vagy egy kicsiket lépő medve hagyta-e hátra.
A Komlosaurus carbonis megkövesedett lábnyoma a Magyar Természettudományi Múzeum "Eltűnt világok - A dinoszauruszok kora ...
Milyen állatoktól indult a mostani koronavírus-járvány? A rostán végül a denevérek akadtak fenn. De ne féljünk, a redőnytokban alvó bőregerektől nem lesz semmi bajunk.
Írta: Görföl Tamás és Csorba Gábor (Magyar Természettudományi Múzeum, Emlősgyűjtemény )
Patkósdenevér, Kína (fotó: Csorba Gábor)
Mindennapi életünket alaposan felforgatta a mostani világjárvány. A COVID-19 járvány (ez a betegség neve, az azt okozó vírusé pedig ...
A nagyfejű csajkó már a 19. század elején felkeltette az ébredező entomológia kutatóinak érdeklődését. Azóta sokat megtudtunk e furcsa állatról.
Szerzők: Kovács Tibor (MTM Mátra Múzeuma, Rovargyűjtemény ) és Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
Hím nagyfejű csajkó. Elöl láthatók a rágókról lefelé irányuló agyarai (fotó: Palaga Máté, izeltlabuak.hu )
Az esetlen mozgású, röpképtelen nagyfejű csajkó ...
„A természet nagy könyve a matematika nyelvén íródott” – mondta Galileo Galilei, s ki vagyok én, hogy a híres természettudós állítását megkérdőjelezzem?
Írta: Székely Ágnes ( Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma )
Múzeumpedagógusként rengeteg foglalkozást tartottam már a gyöngyösi Mátra Múzeum kiállítótereiben. Számos tárlatot vezettem a Természettudományi Pavilon háromszintes kiállításában és a Pálmaházban, ahol ...
Halnak lenni nem lehet túl izgalmas – gondolják sokan. Ha mégis valamiért közelebbi ismeretséget kötünk ezzel a kopoltyús társasággal, akkor könnyen meglepődhetünk. Mert számtalan változatos dolgot lehet felfedezni velük kapcsolatban. Nem is beszélve arról, ha még szörnyek és tudományos viták is előkerülnek, amikor jobban megismerjük egyiküket. Utánajártam az év halának, a süllőnek.
Írta: Szőke Viktória ( MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény )
A ...
Amikor az ember kicsit művelődni szeretne a földigiliszták titokzatos életét illetően, a legmegfelelőbb munka minden kétséget kizáróan Janet és Allan Ahlberg Kis Kukac Könyve . Ha mégis maradnának megválaszolatlan kérdések, a jelen írás – mintegy az alapmű kiegészítéseként – kísérletet tesz a zavaró űr betöltésére.
Írta: Szederjesi Tímea ( MTM Talajzoológiai Gyűjteménycsoport)
A földigiliszták legalább 200 millió éve tevékenykednek ...
Nálunk korábban nem látott lepkefajt találtak Tolna megyében.
Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény )
2019 októberében különös levelet kaptam Károlyi Balázstól, a izeltlabuak.hu honlap tulajdonosától. Egy közösségi oldal felhasználói csoportjába feltöltött bejegyzést továbbított, amelyet Balogh Diána amatőr rovarfotós írt. Ebben olyan lepkefajt ismertető oldalra vezető link volt, amelyet korábban még nem figyeltek ...
Mexikóban, a Yucatán-félszigeten az „eleven ékszerek” viselésének bizarr szokása él. Készítésükhöz kemény kültakarójú bogarakat használnak.
Szerző: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjte mény)
A páncélbogarak (Zopheridae) családjába tartozó Zopherus chilensis – jukaték-maja nyelven ma’kech, spanyolul maquech – nevű faj egyedeit erre szakosodott férfiak („los maquecheros”) gyűjtik be, majd átadják a helyi ...
Még 1835-ben történt, hogy a fiatal Charles Darwin világkörüli útján, a chilei partok előtt furcsa lényre lett figyelmes, amely egy csigaházba fúrt apró lyukból integetett feléje. Az alig néhány milliméteres kicsi állatról Darwin hamar kiderítette, hogy a kacslábúrákokkal, azaz a balánuszokkal áll rokonságban. A balánuszok közismert állatok a tengerjáró népek körében: ezek azok a kúp alakú lények, amelyek megtapadnak a part menti sziklákon, sőt a ...
