Magyar Természettudományi Múzeum Blog

A 2023-as évben több olyan geológiai kutatás is elkezdődött, illetve részben megvalósult, amelyet teljes egészében, vagy részben a Magyar Természettudományi Múzeum finanszírozott. Az alapkutatási és tudományos ismeretterjesztő célú projektekre egy új belső pályázati rendszeren keresztül lehetett pályázni. Az idei évben több olyan pályázat is nyert, amely a Pannon-tó üledékeinek és ősmaradványainak kutatását tűzte ki célul. Ez a gyűjtemény gyarapítás is e pályázatokba tartozik.

Szerző: Katona Lajos (Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma, Geológia gyűjtemény)

Hivatása: tanár és gyűjtő

A megvásárolt kollekció elsősorban manapság már nem létező bakonyi lelőhelyek késő miocén (pannóniai) korú puhatestűiből áll. De ki állította össze ezt a fontos anyagot? A gyűjtő nem más, mint Berta Tibor biológia-rajz szakos tanár, aki nyugdíjas éveit tölti hol Veszprémben, hol pedig Balatonalmádiban.

Berta Tibor

Tibor 1980-ban végzett a Pécsi Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakán. Fiatal tanárként Borjádon kezdett, ahol 7 évig tanított. A főiskolán elsősorban a fotózás és a botanika érdekelte, de részt vett régészeti ásatásokon, és a múzeumnak is rajzolt műtárgyakat. Már ebben az időszakban is gyűjtötte az ásványokat. 1982-től 1990-ig vándortáborokat szervezett, amelyekkel a Balaton-felvidéken túl az egész országot bejárták.

1987-ben költözött Veszprémbe és 2001-ig volt a Báthory István Általános Iskola biológia-rajz tanára. Már a kezdetektől fogva (1990-2001) természetismereti táborokat szervezett, ahova rendszeresen meghívta az akkori Bakonyi Természettudományi Múzeum munkatársait. Ezek a táborok főként Ráktanyán és Pénzesgyőrben voltak. A táborokban elsősorban báthorys diákok vettek részt, többek között azok, akik jelentkeztek a szakköreire, mint például én is. Az osztályát is folyamatosan vitte kirándulni a Bakonyba.

Bekapcsolódás a Bakonykutatásba

Berta Tibor nem sokkal azután, hogy a Bakonyba költözött, jó kapcsolatot épített ki a múzeummal, és 1993-tól bekapcsolódott a Bakony Természeti Képe kutatóprogramba (=Bakonykutatás). Jó kapcsolatot épített ki Futó Jánossal, a múzeum akkori geológusával. A pannóniai puhatestűek gyűjtésének ötlete onnan jöhetett, hogy az egyik múzeumi kiadványban azt olvasta, hogy elég szegényes a múzeum pannóniai korú gyűjteménye ahhoz képest, hogy mennyi lelőhely van a Bakonyban.

A már nem létező Balatonalmádi lelőhelyről származó Lymnocardium apertum (bal oldal) és Congeria balatonica (jobb felső sarok) teknők

Bár a múzeumnak a Bakonykutatás programra szánt pénze lassan elfogyott, Tibor lelkesedése a geológiai értékek begyűjtése iránt nem csökkent, és ahogy az ideje engedte, részt vett a múzeum leletmentő feltárásain, sőt, több olyan feltárást is mutatott az intézménynek, amelyek addig ismeretlenek voltak a tudomány számára. Ezekről a lelőhelyekről több tucat ősmaradványt és ásványt ajándékozott a múzeumnak.

30 év gyűjtögetése

Tibor nem csak a Pannon-tó puhatestűit gyűjti. Gyakorlatilag amihez hozzáférta felszínen, és nem természetvédelmi területről származott, legyen az ásvány vagy ősmaradvány, összeszedte.Mindig az motiválta, hogy az adott pillanatbanhozzáférhető, gyűjthető lelőhely később megsemmisülhet. A sejtése több esetben is beigazolódott. Az egyik kedvenc lelőhelye a kénszagban úszó dudari szénbánya meddőhányója volt, ahonnan fantasztikus kövület példányokat gyűjtött.A szénbányászat megszűnésével a világhírű lelőhely is megsemmisült. Hasonlóan jártunk az ajkai, pontosabban a padragi meddőhányóval is. Régen senki nem szedte össze a földön heverő Pyrgulifera csigák házait.Ma már a helye sincs meg az egykori meddőhányónak, ahogy az ajkait nevű borostyánoknak sem. Vagy ilyen a veszprémi Aranyos-völgy egykori bányafala, vagy a tűzoltószertár mellett a Veszprémi Formációba ásott házalap gödre is.

Kozármisleny, Balatonalmádi, Doba, Balatonfűzfő feltárásokból származó kagylók

Tibornak a Bakony szinte minden földtörténeti korából van anyaga, de aminek igazából közgyűjteményben lenne a helye, az a több száz fajból álló eocén és miocén (badeni és pannóniai) korú puhatestűekből álló gyűjteménye. Ezek nélkül szinte elképzelhetetlennek tartom egy új, a Bakony geológiáját bemutató gazdag ősállattani kiállítás létrehozását. Az anyagnak nem csak kiemelkedő esztétikai értéke van, hanem a nagyon jól katalogizált és meghatározott kollekció számos olyan ritka és új fajt is tartalmaz, amelyet eddig még nem közöltek az ország területéről.

 A megvásárolt gyűjtemény

A múzeum tulajdonába került késő miocén (pannóniai) korú puhatestű gyűjtemény 25 lelőhelyről származik. A legnagyobb példányszámú bakonyi lelőhelyek:Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Várpalota, Doba, Öcs, a Bakonyon kívüli lelőhelyek pedig Tab, Kozármisleny, Kurd. A kollekcióban vannak olyan példányok is, amelyekhez Tibor cserével jutott hozzá. Ezek a példányok az összehasonlító gyűjteményében voltak.

Várpalota Cserdomb-feltárás; csiga- és kagylóhéjak

A gyűjtemény 382 tételből áll, megközelítőleg 35 nemzetség 150 fajához tartozik, darabszáma pedig több ezerre rúg. Az anyagot a leltározást követően Zircen, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum egyedi nyilvántartású Ásvány-, kőzet- és őslénytani gyűjteményében, valamint a Rétegtani szekrénykataszteri nyilvántartású gyűjteményben helyezzük el.

A teljes megvásárolt gyűjtemény

Nagyon bízom benne, hogy a közeli jövőben ismét lesz lehetősége a Magyar Természettudományi Múzeumnak arra, hogy Berta Tibor gyűjteményének egy újabb szeletét meg tudja vásárolni.Ez azért is fontos, mert a múzeum stratégiájában kiemelt helyen szerepel a Kárpát-medence élettelen természeti értékeinek a gyűjtése és bemutatása. Berta Tibor gyűjteménye számos tudományos publikációnak és a Bakonyi Természettudományi Múzeum tagintézmény reménybeli új kiállításának lehetne az alapja!

Idén a Földtudományos Forgatagon mutattuk be először a gyűjtemény néhány dobozát, ami nagyon sok érdeklődő szemét vonzotta a múzeum asztalához.

A Földtudományos forgatagon kiállított gyűjtemény részlete