A csigakopogtató nyomában

Írta: Szőke Viktória és Páll-Gergely Barna

Kertészkedés közben törött, üres csigaházat találni nem meglepetés. Egy kupacban sokat találni viszont már felkelti az ember figyelmét. Hát ez meg kinek a műve lehet? Aztán elkezd felfigyelni a rendszeresen hallható kopogtatásra is, aminek forrását megpróbálja meglesni. Végül összekapcsolódik a két dolog, és meg is van, mi történt. Sőt, tovább is vezethető a történet fonala...

1_kep_ullo.jpg

Rigóüllő (fotó: Szőke Viktória)

 

A csigakopogtató és -feltörő művész nem más, mint az énekes rigó (Turdus philomelos). Kedvenc fogása a rigóétlapon a "házascsiga-válogatás". A csigák héjának feltöréséhez jellegzetes módszert használ: valamilyen kemény felülethez, kőhöz, kemény fához csapkodja a csigákat, míg hozzá nem jut a puhatestű puha testéhez. Egy bevált helyet hosszabb időn át is használ, így hamar lebuktatják őt a széthagyott csigaházdarabok – és a figyelmesebb hallgatóság számára a gyakran hallható kopogtatás is.

A történetünk pettyes mellényes főszereplője a fiókáinak szállította egyre-másra a kertben fellelt csigákat. A rigóféléknél az a szokás, hogy a fiókák hamarabb elhagyják a fészket, mint önállóvá válnának, ezért a bokrok ágain vagy az aljnövényzetben bujkáló fiatalokat a szüleik még egy ideig etetik. Így tett énekes rigónk is, nekik törte a közelben összegyűjtött csigákat.

A madarak nem különösebben rajonganak a fényképezőgéppel feléjük settenkedő emberért, így hiába minden lesifotós csel (pl. bokrokban bujkálás), hamar rájönnek, hogy mire megy ki a játék, így csak egy bizonyításra alkalmas, homályos felvételt sikerült készíteni.

2_kep_rigo.jpg Énekes rigó zebracsigával a csőrében (fotó: Szőke Viktória)

 

De az alábbi videón egy hasonló jelenetet örökítettek meg, amint éhes fiókája "unszolására" egy énekes rigó szülő mihamarabb igyekszik az ínycsiklandozó falatot kinyerni kemény héjából:

Amellett, hogy az énekes rigó csigatörő mutatványának megfigyelése könnyen megragadja az ember figyelmét, a történet tovább fűzhető a csigák irányába. Nevezett rigónk a környék teljes aljnövényzetét, a talajszint zegzugait átkutatja táplálékkeresés közben, így a csigatörő-üllője környékén összegyűlt csigaházdarabkákat megvizsgálva megállapítható, hogy a környéken milyen csigafajok fordulnak elő. Természetesen adott mérettartomány alatt már a rigó számára nem minősül akkorának a csiga, hogy megérje neki a kopácsolás. Mindenesetre átnéztük a zsákmányt, hogy mely fajokat sikerült megtalálnia.

3_kep_hejak.jpg Törött héjak rigótollal (fotó: Szőke Viktória)

 

Habár többféle csíkos mintájú héjdarabkát sikerült találni, ezek mind pannon csigák (Caucasotachea  vindobonensis) csinos házainak romjai. A kisebb, tornyos házak (ezek is változatos mintázatúak) zebracsigák (Zebrina detrita) maradványai, illetve a nagy, barnás színezetűek a jól ismert éticsiga (Helix pomatia) házának töredékei. Mind gyakori faj: a zebracsiga és a pannon csiga bokros, jellemzően száraz, napsütötte területeket kedvel, az éticsiga pedig nagy tűrőképességű, így kertektől erdőkig, bokros, száraz területekig mindenhol megél. Tehát a kert csigafaunáját illetően nagy felfedezést nem sikerült tenni (egyelőre!), de a nyomozás magában is jó időtöltés volt.

Az énekes rigó csigászatát komolyabban vizsgáló szakemberek azonban érdekes megfigyelésekkel gazdagították már az addigi ismereteket. A rigó és a ligeti csiga (Cepaea nemoralis) egy régi történet szereplői, amely az evolúcióbiológia klasszikus tankönyvi példái közé tartozik. A ligeti csiga héja rendkívül változatos. Az alapszíne lehet sárgás vagy rózsaszín, és ezen felül lehet csík nélküli (tehát teljesen rózsaszín vagy citromsárga), vagy egytől egészen 6 csíkos is, nemritkán a csíkok össze is olvadhatnak. A több csík sötétebb megjelenésű héjat eredményez. Nyíltabb területeken, legalábbis az elmélet szerint, a rigó könnyebben észreveszi a sötétebb héjat, míg bokros, erdős területen a fordítottja igaz. Mivel a rigó egy bizonyos megjelenésű csigát vesz észre, és tör össze, ezért az adott élőhelyen feldúsulhatnak azok a színvariánsok, amelyekre a rigó nehezebben bukkan rá.

4_kep_ligeti_csiga.png Ligeti csiga változatos héjmintázata (fotó: Petr Verzich)

 

Habár nem váltottuk meg a világot e „mininyomozás” során – az énekes rigó és az általa fogyasztott csigák is gyakoriak hazánkban –, a felfedezés öröme kárpótol. Érdemes tehát nyitott szemmel járni, odafigyelni a természet apró részleteire, így még városi környezetben is felfedezőkké válhatunk, ha észrevesszük a különféle állatok jelenlétére, tevékenykedéseire utaló jeleket, maradványokat.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr4417921275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.09.01. 16:06:52

A sárga, meztelen, spanyolcsigát nem akarja szeretni?

Azt mi szereti?

Dr. Molnár Marcell 2022.09.05. 16:26:23

@gigabursch: A futókacsa két pofára eszi. Nekem bevált. Nem olyan csinós, mint a rigó, de hatékony.

gigabursch 2022.09.05. 17:19:48

@Dr. Molnár Marcell:
Sajnos nem tudok napi szinten a kacsákkal foglalkozni, ezért érdekel bármilyen madár, hangya, futrinka, stb megoldás.
Melyik rigó a nyerő?

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

november 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30
süti beállítások módosítása