Vadászat az óriásfogú cápára

A MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma az elmúlt 20 évben kiemelt feladatként kezelte a földtudományok népszerűsítését, ezért a kezdetektől fogva csatlakozott a Magyarhoni Földtani Társulat szervezésében megvalósuló Geotóp naphoz és az Év Ősmaradványa, ásványa és ásványi nyersanyaga programhoz.

Szerzők:

Katona Lajos Tamás (MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)

Szabó Márton (Magyar Természettudományi Múzeum, Őslénytani és Földtani Tár)

Keserü Ildikó (MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)

 

Két legyet egy csapásra! Ahogy a mondás tartja, igyekeztünk mindig olyan terepi foglalkozást szervezni a Geotóp napra, ami így, vagy úgy kapcsolódott az adott év győzteseihez.

Az utóbbi két évet a pandemia határozta meg, aminek következtében a 2021-es év ősványa (=ősmaradvány és ásvány összevonva) program nem írt ki új szavazást, hanem megmaradtak a 2020-as bajnokok, vagyis az Otodus megalodon és a turmalin.

Ahogy tavaly, idén is egy Nyirád melletti egykori kavicsbányában volt a Geotóp napi túránk, ahonnan származhatott Horváth Ferenc híres megalodon foga.

 

01_megalodon.jpg

A képen látható óriásfogú cápa fogát Horváth Ferenc nyirádi lakos találta meg a hozzá szállított kavicsban. A 9,5 cm-s magasságával jelenleg ez az egyik legszebb bakonyi cápafog. A példány a MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma gyűjteményében található, lsz: 55.35.1, fotó: Katona Lajos Tamás. 

Ezt azért nem tudjuk pontosan, mert lelőhelyadatként egy másodlagos lakcím volt megadva, s az oda szállított kavicsban találták ezt a rendkívül ritka fogat. Ami miatt ebbe a bányába szerveztük a túránkat, annak az az oka, hogy az utóbbi évek gyűjtései során a több ezer cápafog mellett néhány óriásfogú cápa foglelet is előkerült innen. És itt jöhet az a kérdés, hogy mit keresnek a cápák a Bakonyban? Erre a kérdésre a földtani fejezetben találjuk meg a választ.

 

 

 Egy októberi szombaton történt…

 

A terepi napot 10 órai kezdéssel indítottuk, mert az előzetes regisztráció során kiderült, hogy Szombathelytől Budapestig várhatunk felfedezőket. A hajnali ködfoltokból nem gondoltuk volna, hogy 1-2 óra múlva verőfényes napsütésben lesz részünk. A sikeres gyűjtéshez minden adott volt, hiszen az előző napokban kellő mennyiségű eső esett ahhoz, hogy kimossa és lemossa a felszínhez közeli fogakat.

 
02a_gyulekezo_masolat.jpg

Kilátás a gyülekező helyszínéről, a vöröslő Sándor-lencse felszíne mögött a Somló-hegy látható
(fotó: Katona Lajos Tamás)

 

A gyülekező helyszínén két csomagtartónyi kiállítást készítettünk. Az egyikben a 2022-es év ősmaradvány- és ásványjelöltjeit ismertettük, a másik csomagtartóban pedig egy résztvevő, Kertai Róbert hozott néhány recens és fosszilis cápafogat, amiket közszemlére tett.

 02b_2022_kiall_evosm_masolat.jpg

A 2022-es év ősmaradványa és ásványa indulói – mobil kiállítás a Geotóp napon (fotó: Katona Lajos Tamás)

 

02c_capak_masolat.jpg

Cápák a múzeumi és magángyűjteményből – rögtönzött bemutató a helyszínen (fotó: Katona Lajos Tamás) 

 

Ezt követően egy rövid séta után elfoglaltuk a lelőhelyet.

03_masolat.jpg

Megszálltuk a lelőhelyet (fotó: Katona Lajos Tamás)

 

A gyűjtés előtt a cápaszakértőnk és egyben házigazdánk egy rövid előadást tartott a cápákról és a hely érdekességeiről, majd egy korábbi gyűjtésből származó anyagon keresztül megmutatta az ifjú vadászoknak, hogy mit kell találni.

  

nevtelen-1.jpg

Szabó Márton „eligazítást” tart a gyűjtés előtt (fotó: Katona Lajos Tamás)

 

Ezután kezdetét vette a vadászat, fiatal és idős egyaránt a földet kémlelte és jöttek is az eredmények.


nevtelen-2.jpg

Fosszília vadászok 

 

Bár a többség elhitte, hogy a Bakony nagy részén 14-15 millió évvel ezelőtt tenger hullámzott és most annak az üledékében turkálunk, néhányan azért halkan megkérdezték, hogy hova szórtam a fogakat, mert nem szeretnének üres kézzel hazamenni.

 nevtelen-3.jpg

Ahogy telt-múlt az idő szépen jöttek elő a fogak is, amiket a szakértőnk folyamatosan meghatározott (fotó: Katona Lajos Tamás)

 
nevtelen-4.jpg

Még a szakértő sem tudott pókerarcot vágni erre a kiváló állapotú homoki tigriscápa (Carcharias acutissimus) fogra
 

 06e.jpg

Különösen szép találat volt a tehéncápa foga (fotó: Katona Lajos Tamás) 

Akik elég fogat találtak, vagy keményebb kihívásra vágytak, azok elsétálhattak a bányagödör másik részére, ahol a fehér színű lajtamészben kagylókat és más fosszíliákat kerestek.         

Kora- és középső-miocén a Bakonyban

 

A cápás lelőhelyen középső-miocén (bádeni) korú üledékes kőzeteket találunk. Hogy megértsük, hogyan kerültek a bakonyi település mellé normál sótartalmú tengeri üledékek és velük együtt a cápa-, rája-, csontoshal- és delfinfogak és csontok, ismernünk kell a földtörténetet.

A miocén elején (kora-miocén) Magyarország két nagy egysége, az ALCAPA és TISIA egység egyaránt feltöltődött és nagyjából ekkorra kerültek úgy egymás mellé, hogy ettől számítva beszélhetünk a közös történetükről. Az alsó-miocén végén az ország néhány pontján (pl.: Sajó-árok) mély árkok keletkeztek, melyekben a tengerelöntés következtében mélytengeri üledékek (Bádeni Agyag Formáció, Szilágyi Agyag Formáció) képződtek. Ezzel egyidőben a Bakonyban és az ország nagy részén szárazföldi üledékképződés folyt.

 07_a-mioc.png

Magyarország a kora-miocénben. Jelmagyarázat: 1. szárazföldi lepusztulási terület; 2. folyóvízi üledékképződési terület (meder); 3. folyóvízi üledékképződési terület (ártér); 4. csökkentsós-vízi síkpart; 5. sekélytenger; 6. mély tenger; 7. vulkáni hasadékok; 8. andezitvulkánok, 9. mocsár; 10. a tenger előrenyomulásának iránya; 11. a folyóvízi üledékszállítás iránya; 12. hordalékkúp.
forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/Mof_jegyzet.pdf 

 

Ezt követően a Bakony arculatát a Középső-Paratethys-tenger határozta meg. A bádeni közepén egy átmeneti tengerszint csökkenés figyelhető meg, aminek következtében a Bakony több részén is mangrove mocsarak alakultak ki, melyeknek a herendi és várpalotai barnakőszenet köszönhetjük (Hidasi Kőszén Formáció).

 08_k-mioc.png

A magyarországi középső-miocén (kárpáti–kora-badeni). Jelmagyarázat: 1. szárazföldi lepusztulási terület; 2. folyóvízi üledékképződési terület; 3. csökkentsós-vízi torkolatok; 4. beszáradó hiperszalin lagúna; 5. mocsár; 6. sekély tengerpart; 7. mély tenger; 8. vulkáni hasadékok; 9. andezitvulkánok, 10. tenger előrenyomulásának iránya; 11. folyóvízi üledékszállítás iránya; 12. mély tenger.
forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/Mof_jegyzet.pdf 
 

09_lajtamesz_masolat_1.jpgA bádeni végén egy újabb tengerszintemelkedés következik, aminek hatására sekélytengeri mészkőképződés folyt, ennek eredménye a lajtamészkő, annak Pécsszabolcsi Tagozata. Ez a karbonátos üledék rendkívül gazdag tüskésbőrű-, puhatestű- és egysejtűfaunát tartalmaz. A kemény világos színű lajtamész kiválóan megvédte az alatta levő kavicsos üledéket a lepusztulástól.

A lajtameszet tanulmányozó közönség (fotó: Katona Lajos Tamás)

 

 

10_pusztamiskei.jpgAhol nem volt meg a mészkőképződés feltétele, ott homokos-kavicsos üledékek rakódtak le több ezer puhatestű maradvánnyal (Szabó-féle homokbánya, Várpalota).

  A lelőhelyen mind a lajtamészkő, mind pedig a kavicsos-homokos üledék (Pusztamiskei Formáció) egyaránt megtalálható, utóbbiból származik a gazdag gerinces leletanyag.

 

 

 

 A Pusztamiskei Formáció előtérben egy homoki tigriscápa foga (fotó: Szabó Márton)
 

A mai Magyarország területén a miocén időszakban jóval melegebb volt, mint manapság. Erre utal a gazdag puhatestű-, egysejtű-, korall- és gerinces-leletanyag is.

 

 

Cápák és más gerincesek a lelőhelyről

 

A nyirádi cápafogas lelőhely 2012-ben került a szakmai figyelem hatósugarába. Előtte már jó ideje ismerte a magángyűjtői közösség. Az itt fellelt, rendkívül gazdag gerinces-leletanyagból mindez idáig két tudományos publikáció  született, a legnagyobb összefoglaló munka írása pedig folyamatban van.

A gerincesmaradványok döntő többsége a rétegtanilag alsóbb helyzetű Pusztamiskei Formációból származik, noha hébe-hóba a lajtamészkőből is előkerül 1-2 gerinces lelet. A kavicsos üledékéből eddig 35 porcoshal- (cápa és rája) és 13 csontoshaltaxon fog-, csigolya- és pikkelymaradványai kerültek elő, nem beszélve a különböző fogas- és sziláscetek kövületeiről. A tengeri állatok maradványain túl számos teknőspáncéltöredék, valamint egy szárazföldi emlős (?orrszarvú) töredékes foga is előkerült.

A nyirádi terület egyik különlegessége, hogy a fog- és csontmaradványok tekintetében az ország leggazdagabb lelőhelye. Nagyjából 30 kg nyers szálkőzetből több, mint 800 fog és csontmaradvány került elő, melyek többsége 2 mm-nél is kisebb. Ismertek olyan lelőhelyek (pl.: Mecsek), ahonnan hasonlóan nagy számban hallókövek (otolitok) ismertek. Sajnos innen nagyon kevés otholit került elő, ezért nem lehet összehasonlítani más, hasonló korú feltárás anyagával.

A lelőhely cápáinak részletes ismertetésére terjedelmi okokból itt nem került sor, ám néhány különlegességet érdemes kiemelni. A rókacápák egy ősi képviselője, az Alopias exigua fogai igen ritkák a leletanyagban, így a 2021-es Geotóp napi kirándulás egyik legizgalmasabb lelete egyértelműen az aznap előkerült rókacápafog lett (találta: Katona Zsófia). A mai rókacápák farokúszójuk felső ívével harcművészeti mozdulatra emlékeztető csapással kábítják el a kisebb halakat. A nyirádi cápafogak közt a Notorynchus primigenius nevű ősi tehéncápafaj fogai a legkönnyebben felismerhetőek. Leszármazottaik a mai napig élnek, alsó állkapcsi fogaik olyanok, mint egy kakastaréj.

11a_alopias_2notorynchus.jpg

2020 és2021- Geotóp napi ősmaradványgyűjtéseinek két legértékesebb lelete a rókacápa (Alopias exigua) (1a-b) és a tehéncápa (Notorynchus primigenius) (2a-b) fogak (fotó:Szabó Márton)

A terület (egyben a hazai miocén tengeri üledékek) leggyakoribb cápája a Carcharias acutissimus nevű kihalt homoki tigriscápafaj. Fogai a halevő életmódhoz való alkalmazkodás nyomait viselik: karcsúak, hosszúak, egyes esetekben S-alakban íveltek, a fogak vágóélei pedig teljesen simák. A bádeni során a makócápák legalább két faja élt a területen (Isurus sp., Carcharodon hastalis).

 11b_capa_masolat.png

A területről származó óriásfogú cápa foga egy ma élő, kb. 2 méteres szirtcápa (Carcharhinus sp.) cápa állkapcsában. Jól látható a cápák egyik jellegzetessége, hogy a fogból „soha” nem volt hiány (fotó: Katona Lajos Tamás)

 

Ma ezek a cápák főleg nyíltvízi élőhelyeken élnek, ahol egyebek nagytestű és gyors mozgású halakat zsákmányolnak. A tengeri életközösség csúcsragadozója egyértelműen az Otodus megalodon, az óriásfogú őscápa volt. Kiváló megtartású, robusztus, recés vágóélű, háromszögletű fogmaradványai az innen származó leletanyag ékességei.

11c_raja.jpgA ráják körömkefére vagy fésűre emlékeztető fogai igencsak gyakoriak a kavicsos üledékben. A helyi rájaformák fogazata macskakőszerűen összezáró, egymással mozaikszerű komplexet alkotó fogak összességéből áll. A leggyakoribb nyirádi rájaforma a Myliobatis, előkerült fogainak száma többszázra rúg. Az ún. tüskésráják (Dasyatis spp.) fogai a Super Mario nevű játék gonosz gombafiguráira emlékeztetnek. Újabban az ördögráják (Mobula spp.) néhány foga is előkerült Nyirád mellett.

A csontoshalak közt több ősi tengeridurbincs-faj, sünhalak, barrakudák, abroncshalak és doktorhalak is felbukkannak. Utóbbiak ismerősek lehetne a „Némó nyomában” c. animációs mesefilm Szenillája által.

 

 Körömkefe alakú rájafog (fotó: Szabó Márton)

 

 

 

Ha már van mindenkinek „foga” irány a Táncsics-telep

12a_tancsis-telep_masolat_1.jpg

A Táncsics telepen korábban külszíni fejtéssel bányászták a bauxitot (fotó: Katona Lajos Tamás)

 Ezzel a felkiáltással igyekeztem felhívni a fosszília vadászok figyelmét arra, hogy a foglalkozás hátralevő idejében keressük fel meg a kavicsbányától nem messze található, volt bauxitbányát (Sándor-lencse). Miután átmentünk, röviden bemutattuk az eocén időszakban lerakódott szén és bauxit nyersanyagokat, azok bányászatát és a bauxitot, mint nyersanyagot.

 nevtelen-5.jpg

A vörös terepen keresgélő ásványkutatók (fotó: Katona Lajos Tamás) 

 12d_gipsz_masolat_1.jpg

Az egykori bauxitbánya környékén még most is találhatóak gipszkristályok (fotó: Katona Lajos Tamás)

 

nevtelen-6.jpg Lelkes gipszvadászok (fotó: Katona Lajos Tamás)

 

 

 12g_masolat.jpg

A bauxitot és gipszet kereső csapat egy része (fotó: Katona Lajos Tamás)

 A bakonyi eocén földtanát már egy korábban megjelent blogbejegyzésben bemutattuk, így erre itt most nem térnénk ki. A rövid bemutató után mindenki gyűjthetett magának bauxitot és szebbnél szebb gipszkristályokat.

 

Minden jó, ha jó a vége!

 

Összességében sikeresen és leletekben bővelkedve zárultak a nyirádi Geotóp túrák. Mindenki talált magának bakonyi cápa- vagy rájafogat, melyek közül kettő is a múzeum gyűjteményébe került. Ezen kívül néhány tengerimakk-, kagyló- és sünmaradvány is bementésre került. Az egykori bauxit bányagödör mellett pedig sok gipszkristályt és bauxitot találtunk!

 

  nevtelen-7.jpg          Hemipristis serra (menyétcápa) cápafog és annak megtalálója (fotó: Katona Lajos Tamás)

 

 13b_masolat.jpg

Fésűkagyló maradványa a lajtamészben (fotó: Katona Lajos Tamás)

 Zárógondolatként mindenképpen meg kell említeni, hogy a cápafogas lelőhely és a bauxit gödör MAGÁNTERÜLET és BÁNYATERÜLET, kizárólag engedéllyel látogatható (a program lebonyolításához a szervezők is engedélyt kértek a terület tulajdonosától). Az engedélyt ez úton is köszönjük a Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-nek, hogy engedélyével támogatta a program létrejöttét és ezzel nagyon sok gyereknek és felnőttnek okozott nagy örömet és feledhetetlen élményt, hogy saját kézzel gyűjthettek egzotikus és izgalmas ősmaradványokat.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr5016755746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2021.12.08. 08:49:34

Volt korábban egy cikk arról, hogy rekultiválták a lelőhelyet. Eszerint még mindig érdemes felkeresni? Kell-e engedély hozzá, ha igen, hol kérhető?

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

október 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31
süti beállítások módosítása