„– Neked hány háziállatod van? – Hmm..... legalább 80!”

Gyakran hallom gyerekek kedvesen rivalizáló beszélgetését a játszótéren, ami általában abban csúcsosodik ki, hogy a nagyobbik fiam (7 éves) elbüszkélkedik a fenti számmal. Tény, hogy ilyenkor leesnek az állak körülöttünk, gyerekek és szülők egyaránt felfigyelnek. Persze a magyarázat egészen egyszerű: egy takaros kis terráriumunk van sok-sok ezerlábúval és még több ászkával.

Szerző: Deákné Lazányi-Bacsó Eszter (Magyar Természettudományi Múzeum, Talajzoológiai gyűjteménycsoport)

kokavecz_tamas1.jpg

Különböző ezerlábúfajoknak otthont adó tartódoboz (fotó: Kokavecz Tamás)

Terráriumunk királynője Emma, az egyetlen Archispirostreptus gigas példányunk, aki egy fővárosi terrarisztikai szakkereskedésből került hozzánk. A faj eredetileg Afrikában őshonos.

1_kep_emma_andris_laba.jpg

Emma (fotó: Deákné Lazányi-Bacsó Eszter)

Emma udvartartása a Spirostreptida rend egy másik fajába tartozó, ugyancsak méretes ezerlábúakból áll, akiket egy hazai közvetítőtől kaptunk postán. Ők eredetileg tanzániaiak. Sokan vannak, de egyikük nevet is kapott múzeumunk tavalyi őszi táborában (ő, a legnagyobb, Mária Terézia lett). A tábori foglalkozás részeként lehetett megismerkedni velük, kézbe venni, etetni őket.

2_kep_mariaterezia.jpg

Mária Terézia (fotó: Deákné Lazányi-Bacsó Eszter)

Végül a „pórnép”: megszámlálhatatlan ászka. Két fajt kaptunk postán ugyanebből a fentebb említett forrásból, de gyaníthatóan hazai fajokkal is kiegészültek az avarból, mely lakóhelyül és egyben táplálékul is szolgál, és rendszeresen pótoljuk a közeli erdőből. Az egyedek peteként, lárvaként és kifejlett ászkaként is bekerülhettek.

 Miért jó háziállatok?

Tartásuk egyszerű, kevés alapanyagot és gondozást igényelnek, napokig magukra hagyhatóak. Tökéletes kezdő lépés kisgyerekes szülők számára a felelős állattartás bemutatására. Ártalmatlan és eléggé strapabíró lények. Segítségükkel ráadásul akár egy belvárosi lakás tizedik emeletén is megfigyelhetünk erdőben zajló folyamatokat: az avar lebontását, a talaj képződését. Ha mindez nem lenne elég, pár hónap alatt érzékelhető mennyiségű humuszt „termelnek”, amit szobanövényeink átültetésénél felhasználhatunk.

 Aki eddig még nem kattintott át máshova riadtan a fotók láttán, azoknak most tömören szeretnénk elhelyezni ezeket az állatokat a többi háziállatként tartott ízeltlábú sorában, utána pedig tippeket adunk a tartásukra.

 Az ezerlábúak és az ászkák az ízeltlábúak törzsébe tartoznak. A pontosság kedvéért az ízeltlábúak törzsének négy altörzse van:

  • csáprágósok/Chelicerata (madárpókot többen is tartanak, skorpiót is néhányan);
  • soklábúak/Myriapoda (pl. százlábúak, ikerszelvényesek[1]);
  • rákok/Crustacea (néhány akvarista tart rákokat, de ide tartoznak az ászkák is);
  • hatlábúak/Hexapoda (többen tartanak pl. botsáskát, vagy díszes nagy csótányokat).

veronikaalexandrakun3.jpg

A Platydesmida-fajok közé tartozó, különleges megjelenésű karimás ikerszelvényes Magyarországon nagyon ritkán tartott háziállat (fotó: Kun Veronika Alexandra)

Látható, hogy az ezerlábúak és az ászkák elég távoli rokonságban állnak (két külön altörzsbe tartoznak), de a természetben hasonló szerepet tölthetnek be, elhalt növényi maradványokat bontanak le, ezért könnyű együtt tartani őket.

A soklábúakon belül a százlábúak és az ikerszelvényesek nagyon különbözőek, két külön osztályba tartoznak (azaz annyira különböznek rendszertanilag egymástól, mint a gerinceseken belül pl. a madarak és emlősök). A százlábúak szelvényenként egy pár lábbal rendelkeznek és gyorsan mozgó ragadozó állatok, így az ő tartásuk problémásabb, illetve tiltott is lehet (pl. hazánkban a szkolopendrák tartása engedélyhez kötött, mert veszélyes állatnak minősülnek). Közéjük tartozik az egyetlen védett soklábúfajunk, az öves szkolopendra [(Scolopendra cingulata), természetvédelmi eszmei értéke 10.000 Ft], amit védettsége miatt sem szabad otthon tartani – akármennyire szép, nagy és izgalmas. A nagyobb százlábúak harapása igen fájdalmas lehet (az első pár járólábuk alakult át ragadozó állkapcsi lábbá). Velük ellentétben az „ezerlábúak” (pontos nevükön ikerszelvényesek) békés, avarbontó állatok. Szelvényeik kettesével összenőttek, így két pár lábat viselnek, ezért latinul szó szerint „dupla lábúak”-nak (Diplopoda) hívják az osztályt. Nem létezik valóban ezer lábú ezerlábú. A Magyarországon élő fajok legfeljebb 4–5 cm hosszúak, de az egzotikus terráriumi fajok a 20–30 cm-t is elérhetik (pl. az Archispirostreptus gigas, ami a világ legnagyobb ezerlábúfaja). Leginkább a hengeres testalkatú rendek fajait szokták tartani (Julida, Spirobolida, Spirostreptida rendek), de néhányan tartanak karimás ikerszelvényest is. Életmódjukból adódóan lassan mozognak és úgy szoktunk fogalmazni, hogy „ha akarnának, sem tudnának megharapni”, hiszen szájszervük nem alkalmas rá. Bátran ki lehet venni őket a terráriumból, kisgyerekek is sétáltathatják őket a kezükön (inkább őket kell félteni a kisgyerekektől...).

4_kep_diplo_4_eves_andris.jpg

Kézben tartott Spirostreptida ezerlábú (fotó: Deákné Lazányi-Bacsó Eszter)

Védekezésképp esetleg a testük oldalán található mirigynyílásokból engedhetnek ki kellemetlen szagú, sárgás váladékot, ami a legtöbb faj esetében legfeljebb bőrirritációt okoz. A karimás ikerszelvényesek védekező mirigyváladéka cianidtartalma miatt kellemes mandulaillatú (habár egy cickányra nézve halálosan mérgező).

kokavecz_tamas4.jpg

Ezerlábú (fotó: Kokavecz Tamás)

Az ászkák (Isopoda rend, a rákok osztályán belül) lehetnek sós- és édesvízi, illetve szárazföldi állatok, emellett táplálkozásuk is változatos (pl. növényevők, ragadozók, paraziták). Itt most csak a szárazföldi ászkarákokról beszélünk, akik az ezerlábúakhoz hasonlóan az elhalt növényi részek lebontásában vesznek részt, de ők az állati maradványokat is feldolgozzák. Kis méretűek, a terráriumban tartott egzotikus fajok is legfeljebb 1–2 cm körüliek. Több célból is tarthatjuk őket: táplálékállatnak más nagyobb állatok részére, „takarítónak” (pl. ha valaki botsáskákat tart, akkor az ászkák tisztán tartják a terráriumot, megeszik a sáskák ürülékét, a levedlett bőröket – de nem bántják a petéket, sem vedlés közben a sérülékeny példányokat), díszállatnak. A fenti célok függvényében lehet más-más fajokat választani és egyedi igényeiknek megfelelően tartani őket. Átfedés is lehet: amit mi otthon az egyik terráriumban díszállatnak tartunk, azok közül néhányat áttettünk a botsáskáink mellé takarítónak.

kokavecz_tamas18.jpg

Ászkák (Fotó: Kokavecz Tamás)

A terraristák számára első kérdés az lehet, hogy törvényi szabályozás van-e a befogásukra, tartásukra, kereskedelmükre. A CITES-ben (a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény) egyáltalán nem szerepelnek soklábúak és rákok, ezért kereskedelmük nem tilos – kivéve, ha a helyi szabályozás tiltja (mint hazánkban a szkolopendrák tartását), vagy az adott országban védett a faj (mint Magyarországon az öves szkolopendra). Őshonos fajokat nem védett területen magunk is gyűjthetünk az avarban és korhadó fákban kutakodva – számukra a legjobb élettér és egyben táplálék az az avar és korhadó fa, amiben találtuk. Egyszerű terráriumba téve tarthatóak, csak biztosítanunk kell némi szellőzést, ugyanakkor kellő páratartalmat is (a száraz levegőt és az avar kiszáradását sem kedvelik). Meglepő, de nagyszerűen bírják a postázást.

img_20210507_180053.jpg

Szárazabb, szellősebb kialakítású tartódoboz Pocellio sp. Sevilla ászkák számára (fotó: Balog Dominik)

Ászkákat tarthatunk fajonként külön-külön kis műanyag tárolókban, vagy az azonos igényű fajokat együtt, nagyobb tárolóban. A nagy ezerlábúak nagyobb edényt igényelnek, ami lehet ugyancsak műanyagból vagy üvegből (pl. egy kisebb terrárium). Mivel általában nagyon szökős állatok mind az ászkák, mind az ezerlábúak, ezért fontos a jól zárhatóság (de mindig legyen szellőző rés vagy szűk rácsozat, háló).

kokavecz_tamas2.jpg

Különböző ezerlábúfajoknak otthont adó tartódoboz (fotó: Kokavecz Tamás)

Mi a saját bőrünkön tapasztaltuk meg mozgékonyságukat: egyetlen este alatt nem csak a sima üvegfalú terráriumból másztak ki négyen, de elsétáltak a tágas nappali másik felébe és felmásztak a sötétítő függöny tetejére. Másnap reggel csigába tekeredett alvó ezerlábúak lógtak több mint két méteres magasságban a függönyről.....

6_kep_megszokott_ezerlabu_a_fuggonyon.jpg

Ezerlábú a függönyön (fotó: Deákné Lazányi-Bacsó Eszter)

A terrárium berendezése viszonylag egyszerű, hiszen a természetben avarlakók és -bontók is egyben. Ezért ha 4-5 centis avarréteget teszünk az aljzatra (esetleg tehetünk alá egy vékonyka réteg virágföldet), akkor két legyet ütünk egy csapásra: kényelmesen elvackolódnak, és eszegetik. A legjobb a nyirkos erdei avar, amit berakhatunk egyből, vagy kicsit ledarálhatjuk, akár hőkezeléssel fertőtleníthetjük is mikróban vagy sütőben – az állataink érzékenységétől függően. Szeretik a mohapárnákat is. Természetesen megkínálhatjuk őket nyers gyümölcsökkel, zöldségekkel (pl. sütőtök, krumpli, répa, uborka). Valami módon fehérje- és kalciumforrást is biztosítanunk kell nekik, pl. szépiacsonttal, lemezes haltáppal, junior kutyatáppal. Egy idő után azt vesszük majd észre, hogy nem csak a friss zöldségek-gyümölcsök tűnnek el, hanem az avar is. Helyén hálósra kirágott leveleket és apró fekete gömböket, vagyis ürülékgolyókat találunk, amik nem mások, mint apróra rágott és némileg megemésztett növényi maradványok. A golyócskák tartalmát a terrárium mikrobái tovább bontják, és így keletkezik humusz a végén – egyre vastagabb lesz a terrárium alján a talajréteg. Ha jól sikerül eltalálnunk a terrárium nedvességét, akkor takarítanunk sem kell, nem fog penészedni. Amennyiben mégis szeretnénk kivenni az avart vagy az aljzaton összegyűlő humuszréteget, alaposan át kell kutatnunk megbúvó állatok után.

7_kep_kiragott_falevelek.jpg

Hálósra rágott levelek (fotó: Deákné Lazányi-Bacsó Eszter)

Ha valaki kedvet kapott az ászkák és/vagy ezerlábúak tartására, annak be kell vallanom, hogy ezek az állatok nem lesznek a szokott értelemben véve látványosak. Nappal leginkább elrejtőznek, és csak az avarral teli terráriumot látni. Estefelé szoktak előjönni, amikor viszont szinte sokkolóan hathat az állatoktól hemzsegő terrárium látványa.

img_20210509_214308.jpg

Esti táplálékukat fogyasztó ezerlábúak a terráriumban (fotó: Deákné Lazányi-Bacsó Eszter)

Persze nappal is „előáshatóak”, hogy megcsodálhassuk őket. Nagy méretű ezerlábúakon a vedlést is megfigyelhetjük, csak ilyenkor nagyon vigyázzunk rájuk, mert szokatlanul puhák és sérülékenyek. Jól eltalált körülmények esetén évekig élhetnek állataink, és várhatóan szaporodni is fognak.

Szeretném köszönetemet kifejezni az „Ezerlábú, százlábú, ászkarák és soklábú tartók” nevű Facebook csoport tagjainak, akik engem is bevezettek ezen állatok tartásának rejtelmeibe. Be kell vallanom, hogy korábban csak terepen gyűjtöttem őket és a Magyar Természettudományi Múzeum Soklábúak gyűjteményének gondozójaként a begyűjtött állatokat dolgoztam fel tudományosan (pl. meghatározás, új fajok leírása, eredmények publikálása). Tartásuk egészen másfajta tudást igényel. Szeretettel ajánlom a Facebook csoportot mindenkinek, aki kedvet kapott ezekhez a nem mindennapi állatokhoz. A különleges igényű fajok tartási körülményeiről is az itteni szakértőktől kaphattok segítséget.

 Aki szeretne személyesen is találkozni Emmával és társaival, azt szeretettel várjuk a Múzeum nyári táborába!

 [1] A magyar köznyelvben elterjedt „ezerlábú” kifejezés valójában az ikerszelvényeseknek csak egy részét fedi le, a hengeres testű fajokat. Mellettük vannak még pl. a gömbsoklábúak, pamatos soklábúak és karimás ikerszelvényesek is.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr3016563314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.05.17. 13:40:00

Nem gondolom, hogy ezek háziállatok

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

június 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30
süti beállítások módosítása