Samu, Pénzes Gyuri és a megkövesedett láb
Ősállatok lábnyomai 3.

A fosszilis nyomok felfedezésének történetében mindig is nagy szenzáció az ősemberi lábnyomok előkerülése. Méltán híresek például őseink Tanzániában talált több millió éves lábnyomai. Nem meglepő hát, hogy a nevezetes vértesszőlősi előembertelepen talált lábnyomok felfedezését is fokozott érdeklődés övezte.

Samu lábnyoma Vértesszőlősön

A vértesszőlősi lábnyomokat a III. számú ásatási lelőhelyen fedezték fel, ahol az egyenetlen mésztufa réteglapján tucatnyi, különféle állattól származó lábnyom maradt fenn. A forráshoz inni és dagonyázni járó állatok lábnyomait itt a puha mésziszap őrizte meg. Néhány hosszúkás nyomot sokáig az itt csontleletekkel és egyszerű eszközökkel is képviselt ősember lábnyomának tekintettek maguk a kutatók is. Az egyébként nagyon rossz megtartású, azaz nehezen határozható lábnyomokról azonban Kretzoi Miklós, a kiváló gerinces paleontológus és ősrégész végül úgy vélekedett, hogy azok feltehetően nem az ősi embertől, hanem egy kisméretű medvétől, az Ursus stehlini-től származhatnak. Ezzel együtt a Samuként elhíresült vértesszőlősi ősember lábnyomának mítosza mind a mai napi tovább él – az internet tele van az erről szóló hírekkel.

samu.jpgSamu, a vértesszőlősi ősember. Csak a tarkócsontja ismert, a lábnyoma nem (fotó: Wikipedia)

samu_kz_atmeretezett.jpgSamu rekonstrukciója a Magyar Természettudományi Múzeumban (fotó: Korsós Zoltán)

Pénzes Gyuri, az eocén ember

Amerikában időről-időre felbukkannak olyan hírek, hogy az egyébként sokfelé gyakori dinoszaurusz-lábnyomok között emberi lábnyomokat is azonosítottak. Ebből egyenesen az következne, hogy az emberek együtt éltek a dinoszauruszokkal. Az ilyen tudósításoknak leginkább a bulvárlapok és az evolúciót tagadó kreacionisták örülnek – a híreket is rendszerint ők maguk állítják elő. Ezekről az „emberi lábnyomokról” a kutatók egészen másként vélekednek: legtöbbjük közelebbről nem meghatározható hüllőlábnyomnak minősíthető.

Hazánkban még nem találtak olyan nyomot, amelyet valaki a jura Komlosaurus-szal, vagy a kréta Hungarosaurus-szal egyidős emberi lábnyomnak vélt volna.  De olyat már igen, amely több tízmillió éves kőzetből került elő. A szenzációs leletről a Mai Magazin 1987. szeptemberi száma számolt be. A „Pénzes Gyuri különös lábnyoma” című rövid cikkben emlékeznek meg arról a különös formájú kőről, amely megtalálója szerint nem más, mint egy ősemberi lábnyom.

„Ezt a kövületet 1984 augusztusában találtam a Várpalota melletti Pénzesgyőr határában. Ez az ősgyermek – a lelőhely után Pénzes Gyurinak neveztem el – saras időben gyűjtögetett a vízparton. Előrelépő bal lábával belelépett egy nádszálba, amely a talpát a külső boka alatt megszúrta, mire ő a sarkát befelé billentve felkapta a lábát. A nádszálba ragadt sár így maradt meg a náddal együtt megkövesedve. Tíznél több jellegzetesség látható rajta…” Eddig az idézet, amelyet a riporter a riportalany állításaként közölt. A cikk ezután leírja a „maradványt”, a némiképp lábnyomra emlékeztető követ, és gunyorosan beszél a szakembereknek a lelettel kapcsolatos véleményéről. Az írás azt sugallja, hogy a kő valóban lábnyom, csak ezt a kutatók elhallgatják… Érdekes megállapításokat olvashatunk a maradvány korára vonatkozóan is.

„Valóban a megszólalásig hasonlít a lelet egy gyermeklábnyomra, de honnan tudja, hogy az egy tízezer éves emlék?”
„Foglakozásom révén [a gyűjtő kútfúrómester volt] is érdekel a geológia, tanultam is őslénytant. Nincs olyan hazai szakkönyv e témakörben, amit át ne tanulmányoztam volna.”

Eddig a kimerítő magyarázat. A kő egyébként sokkal idősebb tízezer évnél: eocén korú. Ezt éppen a cikkben is megszólaltatott Kordos László paleontológus (az újságban a nevét is elírták, és Kardosként emlegetik) állapította meg. A lelet tehát semmiképpen nem lehetett emberi lábnyom – az anyagául szolgáló mésziszap több tízmillió évvel az ember színre lépése előtt rakódott le. Ráadásul nem szárazföldön, hanem egy sekélytengerben. Ha nem nyom, akkor micsoda? Nem egyéb, mint a természet különös játéka, amelynek eredményeképpen valóban lábnyom alakúvá lett.

És végül valami egészen más… a megkövesedett emberi láb

A fenti néhány sor egy „megkövesedett eocén emberi lábnyomról” szólt. Ha ilyen van (nincs!), miért ne lehetne megkövesedett emberi láb is? A természetben elheverő különös formájú kövek mindig is megmozgatták az emberi fantáziát. Egy gömbded kavicsba könnyű belelátni a dinoszaurusztojást, egy lyukas kőbe a koponyát. A Kárpátaljáról, Németmokra határából, a Mokránka-patak medréből gyűjtött kődarab sajátságos alakja miatt kerülhetett a Földtani és Őslénytani Tárba, hiszen nem ősmaradvány, csupán a természet játéka. Talán valaki emberi lábnak nézte… Ha nem vagyunk tisztában a kövületek valós természetével, azaz az ősmaradvánnyá válás módjaival, akkor nehéz lehet elfogadni, hogy ha léteznek megkövesedett lábnyomok, miért nem léteznek „megkövesedett lábak”?

e.jpgNői lábra emlékeztető homokkődarab Kárpátaljáról a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében – a kavicsok, kövek vagy sziklák formájába könnyű belelátni valamit

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1315644538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2020.04.30. 11:32:58

És akkor még annyit Pénzes Gyurihoz, hogy az egykori cikkíró a térképre is elfelejtett ránézni. Pénzesgyőr közúton több mint 40km-re van Várpalotától. :)

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

szeptember 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30