Milyen állatoktól indult a mostani koronavírus-járvány? A rostán végül a denevérek akadtak fenn. De ne féljünk, a redőnytokban alvó bőregerektől nem lesz semmi bajunk. 

Írta: Görföl Tamás és Csorba Gábor (Magyar Természettudományi Múzeum, Emlősgyűjtemény) 

Patkósdenevér, Kína (fotó: Csorba Gábor)

 Mindennapi életünket alaposan felforgatta a mostani világjárvány. A COVID-19 járvány (ez a betegség neve, az azt okozó vírusé pedig SARS-CoV-2) kiindulását, illetve a tömeges fertőzések megjelenését általában Vuhan városának állatpiacához kötik, ahol Délkelet-Ázsia-szerte egykor megszokott módon, számos különböző állatfaj tömege élt szűk ketrecekbe zsúfolva, minimális higiénia nélkül, karnyújtásnyira az árusoktól és a vásárlók hadától.

Állatpiac, Délkelet-Ázsia (fotó: Csorba Gábor) 

Persze az összeesküvés-elméletekben hívők között más verziók is lábra kaptak. Ezek szerint a vírust vagy mesterségesen hozták létre és kezdték el terjeszteni, vagy pedig egy laboratóriumból szabadulhatott el egy baleset során. Az utóbbi elméletnek az adott táptalajt, hogy Vuhanban található Kína egyik BSL-4 fokozatú (vagyis a legveszedelmesebb vírusok tanulmányozására is alkalmas) laborja…

Ezeket az elméleteket azonban a vírus genetikai állományának vizsgálatával szinte 100 százalékosan cáfolni lehetett – arról nem is beszélve, hogy Ázsiában komoly példái vannak a természetben megtalálható koronavírusok által okozott emberi megbetegedéseknek. A 2000-es évek elején – főleg Ázsiában – nagy riadalmat és jelentős károkat okozó SARS-CoV vírusról bebizonyították, hogy eredeti gazdái denevérek, melyektől valószínűleg cibetmacskán keresztül vezetett az út az emberig. A Közel-Keleten újra és újra halálos áldozatokat követelő MERS koronavírus is denevérekből származik, ott a tevék a „közvetítő” állatok.

Cibetmacska a vendéglőben, Délkelet-Ázsia (fotó: Csorba Gábor)  

Ilyen előzmények miatt szinte mindenki a vírus denevéreredetét tartotta valószínűnek a SARS-CoV-2 esetében is, azonban az első közlemény, amelyik ebben a kérdésben megjelent, kígyókban található koronavírusok közeli rokonságát bizonyította. Az alaposabb vizsgálatoknak köszönhetően a kígyókról a gyanú visszaterelődött a denevérekre, és ma úgy tartjuk, hogy a vírus rezervoárjai (gazdaszervezetei) valószínűleg ázsiai denevérek. A legújabb kutatások azonban azt is bizonyították, hogy Dél-Kínában lefoglalt tobzoskákban is vannak SARS-CoV-2-szerű vírusok. Egyes kutatók szerint lehetséges, hogy az eredetileg denevérekben előforduló vírus a tobzoskákban tovább mutálódott, és utána került át az emberbe; de elképzelhető az is, hogy a tobzoska és a denevér SARS-CoV-2 vírusa ”keveredett”, vagyis rekombinálódott egymással.

Tobzoskaárus, Közép-Afrika (fotó: Csorba Gábor)

Miért van annyi vírus a denevérekben?

A denevérekben található vírusok nagy része nem okoz jelentős problémát a gazdaszervezetnek – vagyis a denevér nem betegszik meg, és nem hal bele. Az ilyen jellegű kapcsolat létrejöttéhez hosszú, közös evolúciós múlt szükséges. A vírusokkal való tartós együttélést segíthette az is, hogy a denevérek gyakran nagy kolóniában élnek, egymás megfertőzésének esélye viszonylag magas, így a sokaságban nagyobb a valószínűsége, hogy a fertőzésnek ellenálló egyedek válogatódnak ki. Fontos az is, hogy a denevérek – a többi kistestű emlőssel szemben – akár több évtizedig is élhetnek.

A törzsfejlődés során az is lényeges lehetett, hogy aktív időszakban a denevérek testhőmérséklete magas (meghaladja a 40°C fokot), mely a vírusokkal szembeni védekezéskor jön jól. A hosszú életkor és a gyors anyagcserefolyamatok elősegíthetik az olyan egyedek kiválogatódását, amelyek együtt tudnak élni a legkülönfélébb vírusokkal is. 

Magyarok a denevérvírusok kutatásában 

A Magyar Természettudományi Múzeum denevérekkel foglalkozó muzeológusai az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásainak köszönhetően, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportjával és az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetének Molekuláris és Összehasonlító Virológia Témacsoportjával együttműködve a világ számos pontjára vezettek már expedíciókat, részben éppen új denevérvírusokat keresve – és találva. Számos ázsiai ország mellett az utóbbi években többször jártunk Kínában is, de a víruskutatás olyan szakma, ahol Európában is van felfedezni való.

Mintavétel denevérekből, Vietnam (fotó: Görföl Tamás)

Az európai denevérvírusok nagyon jó „alapanyagai” a jellemzően Ázsiából és Afrikából kiinduló járványok megelőzését célzó vizsgálatoknak, azonban attól nem kell tartanunk, hogy ha valakinek a redőnytokjába beköltöznek vagy szobájába berepülnek a denevérek, akkor bármiféle megbetegedés történhet. Ahogy a korábbi példák mutatták, mindig kell egy plusz lépés ahhoz, hogy a denevérekből átjusson az emberbe egy bennünket esetleg megfertőzni képes vírus.

Denevérek befogása húrcsapdával, Vietnam (fotó: Görföl Tamás) 

Van tanulság, és van megoldás 

A humán megbetegedések esetében – mint ahogy valószínűleg a SARS koronavírusok esetében is – szinte mindig kiderült, hogy valamilyen alapvető higiéniai mulasztás volt az ok. Délkelet-Ázsiában és Afrikában gyakran fogyasztanak denevéreket, tobzoskákat vagy éppen cibetmacskákat, az ezeket árusító állatpiacok pedig melegágyai a hasonló történéseknek. Ráadásul az emberi népesség folyamatos növekedése miatt egyre mélyebben hatolunk be az eddig még viszonylag érintetlen területekre, így ugrásszerűen megnő a vadállatok és az emberek találkozásának esélye.

Vadász a zsákmányával, Közép-Afrika (fotó: Görföl Tamás) 

Az egészségügyi helyzet és az alapvetően eltérő fogyasztási szokások gyakorlatilag kizárják, hogy Európában hasonló helyzet alakuljon ki, de a máshol felbukkanó lokális járványok igen gyorsan globális pandémiává alakulhatnak a Földet behálózó és nagyfokú emberi mozgás (turizmus, kereskedelem) következtében. Az állatpiacok betiltása és az illegális vadhúskereskedelem felszámolása, az alapvető higiéniai eljárások alkalmazása, valamint az élőhelyek átalakításának megállítása minimalizálná a hasonló járványok kialakulásának esélyét.

Szómagyarázatok

Koevolúció – A gazdaszervezet és a vírus egymásra hatása a törzsfejlődésük (evolúciójuk) során. Ez általában hosszú időléptékű folyamat, melynek során a gazda próbálja elhárítani a vírus támadásait, a vírus pedig a gazda védekezőrendszerét próbálja kikerülni, hatástalanítani.

Pandémia – Olyan betegség okozta járvány, amely nagyon nagy terület, pl. több kontinens népességét érinti.

Vírus – Élőlénynek nem nevezhető biológiai egység, mely nem sejtes szerveződésű, és csak az élőlények sejtjeiben képes szaporodni.

Felhasznált irodalom 

Andersen K. G., Rambaut A., Lipkin W. I., Holmes E. C. & Garry R. F. 2020: The proximal origin of SARS-CoV-2. – Nature Medicine https://doi.org/10.1038/s41591-020-0820-9

Cui J., Li F. & Shi Z.-L. 2019: Origin and evolution of pathogenic coronaviruses. – Nature Reviews Microbiology 17: 181–192.

Huang C. et al. 2020: Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China. – The Lancet 395: 497–506.

Ji W., Wang W., Zhao X., Zai J. & Li X. 2020: Cross‐species transmission of the newly identified coronavirus 2019‐nCoV. – Journal of Medical Virology 92: 433–440.

Lam T. T.-Y. et al. 2020: Identifying SARS-CoV-2 related coronaviruses in Malayan pangolins. – Nature https://doi.org/10.1038/s41586-020-2169-0

Wan Y., Shang J., Graham R., Baric R. S. & Li F. 2020: Receptor Recognition by the Novel Coronavirus from Wuhan: an Analysis Based on Decade-Long Structural Studies of SARS Coronavirus. – Journal of Virology 94: e00127-20

Wang N. et al. 2018: Serological Evidence of Bat SARS-Related Coronavirus Infection in Humans, China. – Virologica Sinica 33: 104–107.

Wu F. et al. 2020: A new coronavirus associated with human respiratory disease in China. – Nature 579: 265–269.

Zhang C. et al. 2020: Protein Structure and Sequence Reanalysis of 2019-nCoV Genome Refutes Snakes as Its Intermediate Host and the Unique Similarity between Its Spike Protein Insertions and HIV-1. – Journal of Proteome Research 19: 1351–1360.

Zhang T., Wu Q. & Zhang Z. 2020: Probable Pangolin Origin of SARS-CoV-2 Associated with the COVID-19 Outbreak. – Current Biology 30: 1346-1351.e2

Zhou P. et al. 2020: A pneumonia outbreak associated with a new coronavirus of probable bat origin. – Nature 579: 270–273.

Zhu N. et al. 2020: A Novel Coronavirus from Patients with Pneumonia in China, 2019. – New England Journal of Medicine 382: 727–733.