Kitűző eleven bogárból?

Mexikóban, a Yucatán-félszigeten az „eleven ékszerek” viselésének bizarr szokása él. Készítésükhöz kemény kültakarójú bogarakat használnak.

Szerző: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény)

A páncélbogarak (Zopheridae) családjába tartozó Zopherus chilensis – jukaték-maja nyelven ma’kech, spanyolul maquech – nevű faj egyedeit erre szakosodott férfiak („los maquecheros”) gyűjtik be, majd átadják a helyi kézműveseknek.

merklotto_kozmuvelodes_20200327_targyleiras_makech_foto_02_kicsi.JPG

Ma’kech a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében (fotó: Németh Tamás)

A 4–5 centiméteres, lomha mozgású állat kemény kültakarója rendkívül vastag, de éles szerszámokkal könnyen megmunkálható. Az eleven bogár szárnyfedőibe és előtorába mélyedéseket vájnak, ezekbe pedig színes drágakőutánzatokat, gyöngyöket, esetenként valódi drágaköveket ragasztanak. A feldíszített bogarat ezután rövid láncra fűzik, a láncot pedig brosstűhöz vagy biztosítótűhöz rögzítik, és így szerencsét – és szerelmet – hozó kitűzőként hordják, melyhez leginkább Mérida városában lehet hozzájutni.

merklotto_kozmuvelodes_20200327_targyleiras_makech_foto_03_kicsi.JPG

Az élő bogár szárnyfedőibe és előtorába mélyedéseket vájnak, ezekbe színes drágakőutánzatokat ragasztanak (fotó: Németh Tamás)

 Bár a maja kultúrában a ma’kech évszázadok óta élő hagyomány, igazán népszerűvé csak az 1980-as évek óta vált. Manapság leginkább turistáknak adják el a feldíszített bogarakat.

 merklotto_kozmuvelodes_20200327_targyleirasok_foto_4.jpg

Zopherus chilensis a Costa Rica-i Carara Nemzeti Parkban (fotó: Dariel Sanabria; forrás: flickr)

 

 Szép szokás vagy állatkínzás?

Állatvédő csoportok gyakran felemelik szavukat az eleven ékszerek miatt, ám a szokás Mexikóban igen mélyen gyökerezik, és nehéz lenne véget vetni neki. Helyi rendeletek már az 1800-as évek óta szabályozni igyekeznek a páncélbogarak befogását, országos hatóerejű törvény azonban hiányzik. Egyes kutatók ezért a ma’kech tenyésztésének lehetőségét vizsgálják, mely kiválthatná a szabadban élő egyedek befogását.

Élő rovarokat a legtöbb ország nem enged be a határain, sok turista mégis hazavisz ilyen bogarat. Aki felelősséget visel a birtokába jutott állatért, jól fűtött terráriumban tartja és korhadó fával táplálja ékszerét, amikor nem viseli. A ma’kech ilyen körülmények között sokkal hosszabb kort – akár több évet is – megélhet, mint a természetben.

merklotto_kozmuvelodes_20200327_targyleirasok_foto_3_kicsi.jpg

Zopherus chilensis. Nevével ellentétben a faj Mexikótól Venezueláig terjedt el, Chilében nem él (fotó: Maximilian Paradiz; forrás: flickr)

 

Kitalált történetek

A ma’kech viselésének hátterére utaló leggyakoribb legenda szerint egy maja királylány, Cuzán, apja kívánsága szerint feleségül kellett, hogy menjen Ek Chapat herceghez. Ő azonban beleszeretett egy egyszerű fiatalemberbe, Chalpolba, aki viszonozta érzéseit. Amikor a király megtudta, hogy Chalpol a lánya szeretője, haragjában parancsot adott feláldozására. Cuzán könyörületet kért apjától. Megígérte, hogy soha többé nem látja Chalpolt, és hozzáment Ek Chapat herceghez.

Amikor a hercegnő egy éjjel egyedül volt a kamrájában, felkereste egy sámán, és átadott neki egy bogarat. Ez az állat, mondta, Chalpol, az ő szeretője. A király ugyanis úgy akart megszabadulni Chalpoltól, hogy követelte, változtassák rovarrá, büntetésül a hercegnő iránti vélelmezett szerelme miatt. Cuzán a kezébe vette a bogarat, és azt mondta neki: „Esküszöm, hogy soha nem hagylak el téged, és teljesítem ígéretem."

Cuzán megkérte a birodalom legjobb ékszerészét, hogy drágakövekkel borítsa a bogarat. Egy arany lánccal a mellén tartotta, és azt mondta: „Ma’kech, te ember vagy, hallgasd a szívem dobogását, hogy örökké élj velem. Megesküdtem az isteneknek, hogy nem felejtelek el. Az istenek soha nem ismertek még olyan mély és eleven szerelmet, mint az, mely elpusztítja lelkem.”

merklotto_kozmuvelodes_20200327_targyleirasok_foto_2.jpg

Zopherus chilensis a brüsszeli Belga Királyi Természettudományi Intézetben (Institut royal des Sciences naturelles de Belgique) (fotó: Noel Mal; forrás: flickr)

Más verzió szerint a királylány változott bogárrá. Beleszeretett egy másik klánhoz tartozó hercegbe, a szülei viszont nem engedték, hogy feleségül menjen hozzá. Hogy megtörje szülei akaratát, éhségsztrájkba kezdett, mondván, inkább meghal, mintsem a herceg nélkül éljen. A szülők egy népi gyógyító segítségét kérték, aki a lányt ma’kech bogárrá változtatta, melyet átadott a hercegnek azzal, hogy így örökre együtt lehetnek. A herceg ékszerként a szíve fölé tette a bogarat, és haláláig ott viselte.

merklotto_kozmuvelodes_20200327_targyleiras_makech_foto_01.jpg

A Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében őrzött ma’kech eredete ismeretlen. Amikor e sorok írója 1981-ben a múzeum munkatársa lett, a bogár már a gyűjteményben volt (fotó: Németh Tamás)

Nagyon valószínű azonban, hogy ezek a történetek újabb kori kitalációk, melyeket a kereskedők előszeretettel mesélnek, hogy a vásárlók érdeklődését felkeltsék. A maja írásokban azonban nincs nyomuk, így a szokás eredete homályba vész.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2215557680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.03.27. 06:14:54

Egy időben szokés volt kis aranyhalat hordani nyakláncon.

De ez hamar eltűnt, ugyanis a kis üvegben a kishal gyorsan meghalt. Döglött halat pedig kevesen akartak hordani.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

június 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30