125 éve halt meg Xántus János (1825–1894)
Hogyan lett Xántus János az Észak-Amerikai élővilág híres felfedezője?

Xántus a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának (a Néprajzi Múzeum elődje) és a Pesti Állatkertnek (ma: Fővárosi Állat- és Növénykert) az igazgatója, olyan tudós és felfedező volt, akinek személyét már életében is legendák övezték. A legendák mellett fennmaradt az Észak-Amerikában gyűjtött természettudományos anyagának egy része is. Ennek a gyűjteménynek köszönhető, hogy már a 19. század közepén Észak-Amerika élővilágának híres felfedezői közé sorolták. Vajon, hogyan lett Xántus Jánosból, a magyar emigráció hányattatott sorsú fiatal tagjából ismert felfedező? Erre a kérdésre kerestük a választ az évforduló kapcsán, számba véve azokat a herbáriumi példányokat, melyeket Xántus János gyűjtött Kaliforniában, és amelyeket mai napig a Magyar Természettudomány Múzeum Növénytárában őrzünk.

Írta: Pifkó Dániel (MTM, Növénytár)

xantus_kicsi.jpgXántus János (MTM Tudománytörténeti Gyűjtemény)

Xántus János ifjú évei

Xántus János a Somogy megyei Csokonyán született 1825. október 5-én. Gimnáziumi tanulmányait a Ciszterci Rend Pécsi Főgimnáziumába kezdte meg 1835-ben, az utolsó évet viszont már a  győri bencés gimnáziumban fejezte be 1841-ben. Itt tanított a fiatal Rómer Flóris (1815–1889), akinek növénygyűjteményét szintén a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi.

2_k_p_kicsi.jpgRómer Flóris (1815–1889), akadémikus, a magyar régészet egyik megteremtője (MTM Tudománytörténeti Gyűjtemény)

Xántus, miután befejezte a gimnáziumot, a családi hagyományokhoz híven  a jogi pályát választotta. Még nem volt 23 éves, amikor 1848-ban kitört a magyar forradalom és szabadságharc, melynek fegyveres eseményeiben is részt vett. A szabadságharc utolsó időszakát osztrák fogságban töltötte, majd besorozták az osztrák hadseregbe. A katonai szolgálat elől azonban megszökött, ekkor kezdődött meg kalandos utazása az Újvilág felé.

Xántus János Amerikában

Xántus 1851-ben úgy döntött, hogy Angliából az Amerikai Egyesült Államokba utazik, ahol akkor a magyar emigráció számos jeles tagja is szerencsét próbált. Amikor megérkezett, nehéz helyzetben volt, összesen hét dollárral a zsebében kezdte el életét az Újvilágban, ahol az első négy évben sok helyen megfordult, sokféle munkát elvállalt.
A fiatal, ambiciózus Xántus ezekben az években sikertelenül kereste a helyét az Amerikában, ezért úgy döntött, hogy Louis Vesey néven belép az amerikai hadseregbe, 1855. november 30. és 1857. március 1. között a kansasi Fort Riley-ben szolgált. Ez az időszak jelentős fordulatot hozott az életébe, mivel az erődben dolgozott William Alexander Hammond (1828–1900) orvos is, aki amatőr ornitológusként állatokat gyűjtött a Smithsonian Intézet számára. Ebbe a gyűjtőmunkába Xántus János is bekapcsolódott.
A Smithonian akkori vezetője Spencer Fullerton Baird volt, aki 1850-től dolgozott az amerikai kormány által 1846-ban alapított intézetben.

3_baird_1850.jpgSpencer Fullerton Baird (1823–1887), a Smithsonian Intézet természettudományos gyűjteményeinek vezetője 1850-ben (Dall W. H. 1915)

A Smithsonian mai napig az egyik legfontosabb természettudományos gyűjtemény az Amerikai Egyesült Államokban, melynek alapjait ebben az időben tették le. Baird hatalmas munkabírással látott neki a gyűjtemény fejlesztésének, Amerika különböző területein dolgozó gyűjtőkkel vette fel a kapcsolatot, akik jelentős természettudományos anyagot küldtek neki. Közéjük tartozott Xántus János is, aki több ezer példánnyal gyarapította a Smithonian Intézet természetrajzi anyagát.

A Smithonian Intézet anyagi támogatást biztosított Xántusank, szakkönyvekkel és gyűjtési tanácsokkal látták el, befogadták a gyűjtött anyagát, gondoskodtak annak feldolgozásáról, illetve ők osztották szét és küldték el a nagy európai múzeumoknak. E nélkül a háttér nélkül Xántus nem dolgozhatott volna eredményesen az amerikai kontinensen, és nem küldhetett volna Magyarországra olyan természettudományos gyűjteményeket, melyek anyagából Amerikában számos új növény- és állatfajt írtak le.

Xántus János Fort Tejonban

Xántus János első észak-amerikai útja, amelyen már növényeket is gyűjtött, Kaliforniába vezetett. A kansasi Fort Riley-t elhagyva 1857 márciusában érkezett Washingtonba, ahonnan a Fort Tejonba küldték szolgálatra.

4_k_p_kicsi.jpgKaliforniai kakukkmák (Eschscholzia californica) Fort Tejonban gyűjtött példánya az MTM Növénytárának gyűjteményéből.

A Fort Tejont a mai Kalifornia állam területén Kern megyében építették fel, a Tejon-hágótól (Tejon Pass) a San Joaquin-völgy (San Joaquin Valley) felé vezető úton. Itt hoztak létre egy katonai támaszpontot, amely 1854 és 1864 között működött. Az erőd védelmet biztosított a bevándorlóknak a mexikói banditákkal és indiánokkal szemben. A vidék, ahova Xántus megérkezett,  természeti értékekben nagyon gazdag. A Los Angeles-től északra fekvő terület négy természetföldrajzi régió találkozásánál található, itt érintkezik egymással a Sierra Nevada, a Mojave-sivatag (Mojave Desert), a Központi-völgy (Great Central Valley) és a South Coast régió is.

5_k_p.jpgA Fort Tejon erőd elhelyezkedése

Xántus segédként dolgozott az erőd kórházában, emellett állatokat és növényeket is gyűjtött a Smithsonian Intézetnek. Számos nehézség hátráltatta munkáját, például körülményes volt jó minőségű alkoholt szerezni az állatok preparálásához, de a fegyver és a lőszer hiánya is gondot jelentett. Tizenhat hónap után 1859. január 25-én hagyta el az erődöt. Szolgálati ideje alatt közel 2000 madarat, 200 emlőst, több száz madárfészket, rengeteg hüllőt, halakat, rovarokat és növényeket gyűjtött. A 123 különböző virágos növényből Asa Gray (1810–1888) a feldolgozás során három új virágos növényfajt írt le.
Baird rendkívül elégedett volt Xántus Jánossal, hogy a katonai szolgálat mellett ilyen jelentős anyagot gyűjtött össze, ezért meggyőzte, hogy folytassa a munkát a Smithsonian-nek.

6_k_p_kicsi.jpgÉlénk színű bugatölcsér (Penstemon laetus). Fort Tejonban gyűjtött isotípusa az MTM Növénytárának gyűjteményéből

Xántus János a Kaliforniai-félsziget déli részén

Xántus elhagyta az amerikai hadsereget, és a Partkutató Testület (U. S. Coast Survey) szolgálatába állt. A Kaliforniai-félszigeten kapott munkát, melynek a flórája és a faunája szinte teljesen ismeretlen volt. Mivel a terület Észak- és Közép-Amerika átmeneti zónájában volt, Baird különösen érdekesnek és fontosnak tartotta, hogy megismerjék élővilágát.

Xántust a Kaliforniai-félsziget legdélebbi pontján található Szent Lukács-fokra (Cabo San Lucas, Xántus herbáriumi céduláin: „Cape St. Lucas”) helyezték, ahol az volt feladata, hogy az árapály jelenségeket vizsgálja egy mérőműszer segítségével, melyet naponta ellenőrizni kellett. Emellett bőven maradt ideje arra is, hogy növényeket és állatokat gyűjtsön, és preparáljon. 1859. március 22-én érkezett a Szent Lukács-fokhoz, ahol egészen 1861 augusztusáig dolgozott. Elsősorban a megfigyelő állomás környékén gyűjtött állatokat, távolabbi utakra csak ritkán vállalkozott.

7_k_p.jpgSzent Lukács-fok (Cabo San Lucas) elhelyezkedése

Xántus munkáját a Kaliforniai-félszigeten is számos tényező akadályozta, felettesével nem volt jó kapcsolatban, de a helyi politika viszonyok is hátráltatták. A nehézségek ellenére páratlanul gazdag anyagot gyűjtött. Tevékenysége kiterjedt az összes fontosabb élőlénycsoportra, bár elsősorban gerincesek érdekelték, számos tengeri állatot is küldött az intézetnek. A Smithsonian Intézetbe eljuttatott példányait a legkiválóbb szakemberek határozták meg.

Xántust a Szent Lukács-fokon gyűjtött anyag tette igazán híressé, a Smithsonian Intézetbe küldött példányokból több száz tudományra új állat- és növényfajt írtak le, melyek közül sokat róla neveztek el. Összesen 122 különböző virágos növényt gyűjtött itt, amelyből Asa Gray 17 új növényfajt írt le. Bár Xántus a gyűjtött állatok és növények feldolgozásában alig vett részt, Baird a Smithonian Intézet éves jelentésében és egyéb munkáiban is hangsúlyozta a magyar felfedező érdemeit, kiemelte munkájának jelentőségét, amellyel hozzájárult a Kaliforniai-félsziget flórájának és faunájának ismeretéhez.

8_k_p.jpgA Xántus-pacsirtafű (Polygala xanti) Szent Lukács-fokon (Cape St. Lucas) gyűjtött isotípusa az MTM gyűjteményében

Xántus az 1859-es amnesztiarendelet után, mely számára is biztosította, hogy büntetlenül hazatérhessen Magyarországra, úgy döntött, hogy meglátogatja családját. Időközben, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának is megválasztották, ami szintén arra ösztönözte, hogy hazatérjen. 1861. október 26-án indult el Magyarországra, és november 19-én érkezett Győrbe, családja körébe. Ezek után 1862-ben ugyan még visszatért Amerikába, de akkor már növényeket nem gyűjtött.

Xántus herbáriuma a Magyar Nemzeti Múzeumban

Xántus a gyűjtött, préselt, majd szárított növényeit az állattani anyaggal együtt ládákba csomagolva küldte el a Smithsonian Intézetbe. Miután beérkezett, Baird igyekezett a példányokat minél előbb a megfelelő szakemberekhez eljuttatni. Xántus virágosnövény-gyűjteményét Asa Gray dolgozta fel, aki a 19. század egyik legjelentősebb amerikai botanikusa volt.
A Smithsonian Intézet gondoskodott arról is, hogy a növénygyűjteményt megfelelő módon szétosszák, és a leválogatott duplum példányokat a kiválasztott intézményekbe elküldjék. Xántus herbáriumát a Magyar Természettudományi Múzeum mellett ma a világ legnagyobb, legjelentősebb természettudományos intézményeiben őrzik.
Xántus Amerikából küldött, összesen 184 példányt tartalmazó növénygyűjteménye 1861-ben érkezett Magyarországra, a Nemzeti Múzeumba. Ezeket a példányokat mai napig megőrizte a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára. Sajnos a növénytaninál sokkal gazdagabb Xántus-féle állattani anyag az 1956-os események során szinte teljesen megsemmisült.

9_k_p.jpgXántus János Észak-Amerikában gyűjtött növényeinek jegyzéke, melyet Smithsonian Intézet juttatott el a Magyar Nemzeti Múzeumba 1861-ben

Xántus János botanikai tevékenységének jelentősége

Xántus János Kaliforniában gyűjtött herbáriumi példányaiból több mint 30 új növényfajt írtak le, munkája elismeréseként pedig több mint 10 növényfajt neveztek el róla. Xántusnak elsősorban a gyűjtőmunkája volt jelentős, bár a zoológiai anyagnak a feldolgozásába is bekapcsolódott. Idejének nagy részét a gerinces állatok begyűjtése és preparálása foglalta le, növénygyűjtemény készítésére kevesebb időt fordított. Bár herbáriuma viszonylag kevés növényfajt tartalmazott, számos érdekes új fajt sikerült begyűjtenie.

A szakszerű gyűjtőmunkának köszönhető, hogy Xántus János herbáriuma mai napig az egyik kiinduló pontja a térség flóráját érintő kutatásoknak, ezért a botanikusok is a jelentős felfedezők között tartják számon. Xántus jelentősége abban volt, hogy elsők között jutott el kivételesen gazdag vagy egyedi flórával és faunával rendelkező területekre, és jól ismerte fel azokat a növényeket és állatokat, amelyeket érdemes begyűjteni. A kedvezőtlen körülmények ellenére, amelyek általában a felfedezők munkáját kísérik, nagy szakértelemmel gyűjtött jelentős anyagot.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr215350026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr. Trebitsch 2019.12.14. 03:10:56

Talán érdemes megemlíteni, hogy Xántus János életéről egy nagyszerű életrajzi regényt írt Németh Imre. A könyv címe: A Bíbor-tenger partján

Hefe 2019.12.14. 04:19:48

Old Shatterhand az kimaradt...

Pifko Daniel 2019.12.14. 09:47:17

@Hefe: Az az igazság, hogy nehéz eldönteni, hogy Karl May, aki maga is mestere volt a tények és a fantázia egymásba csúsztatásának, mennyiben használta fel Xántus útleírásait, amelyek szintén a fantázia és a valóság furcsa keverékéből születhettek. Azt gondolom, hogy Old Shatterhand és Xántus "kapcsolata" (amely azért feltehetőleg nem nélkülöz minden alapot) azok közé a legendák közé tartozik, a melyekre a bevezető utal, miközben a "szürke" tények is izgalmas történetet mesélnek el.

gigabursch 2019.12.16. 14:27:29

@Pifko Daniel:
Valahogy így.
De a kapcsolat feltárása is megérne egy kiadós munkát.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg