Szerző: Papp Gábor, Ásvány- és Kőzettár
Ha a kedves olvasó azt hiszi, hogy e blogbejegyzés írójának egyfajta mineralógiai Mórickaként mindenről ugyanaz – mármint az ásványtan – jut eszébe, biztosíthatom, hogy nincs teljesen igaza. A Notre Dame-ban tomboló borzasztó tűzvész láttán először az 1956-ban a múzeumunkban pusztító tüzekre gondoltam, melyekről rövidebben, illetve (jóval) hosszabban ezek az írások tudósítanak. Az ásványtan csak ezután következett.
A Notre Dame-ot mentő tűzoltók legnagyobb félelme az volt, hogy a tűz átterjed a két nagy torony belső faszerkezetére, és az azokon függő súlyos harangok lezuhanva lerombolhatják az épületet. Párizsban ez, hála istennek és a tűzoltóknak, nem történt meg. A mi pesti „Notre Dame-unk”, a szintén Máriának szentelt, Zsigmond király alatt gótikus stílusban átépített pesti templom, a mai Nagyboldogasszony Főplébánia-templom nem volt ilyen szerencsés. Pest városa a török elleni harcok során 1526-ban, 1604-ben és 1684-ben is leégett, és a templom sem kerülhette el ezt a sorsot.
A Pest 1684-es ostroma során leégett templom harangja a kriptákba zuhanva darabokra tört. A templom újjáépítésekor a bronztörmeléket összegyűjtötték, de egy alig ökölnyi darabot a kriptában felejtettek. E harangdarabkát 1939 júniusában találták meg. A templom rekonstrukcióját irányító dr. Lux Kálmán építész, műegyetemi magántanár, a kor egyik kiváló ásványgyűjtője, felfigyelt arra, hogy a bronzdarabon kristálykák csillognak, és átadta a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Ásvány-Kőzettani Intézetének.
Lux Kálmán (balra) és Schulek János (középen), a visegrádi királyi palota feltárásán az 1940-es évek elején. Forrás: Örökségtár
A vizsgálatot Wlassich Felicián Béla egyetemi hallgató végezte el. Azt találta, hogy a fémrögön vastag zöld patina (ásványtanilag malachit) található. A patinakéregben helyenként, részben a bronzot, részben az olvadékba ágyazódott faszéndarabkákat bevonó szép, bíborvörös, erős fényű kristályok csillogtak, melyek ásványtanilag kupritnak (Cu2O) bizonyultak. A kuprit négy legnagyobb, 1-2 mm-es kristályát kristálytani szögmérővel (goniométerrel) megmérte, és azt találta, hogy rajtuk a kocka (hexaéder, a rajzokon a), a rombtizenkettős (rombdodekaéder d) és az oktaéder (o) lapjai fejlődtek ki. A kristályokon részben a kocka, részben a rombtizenkettős uralkodik.
Wlassich Felicián Béla rajza a Nagyboldogasszony Főplébánia-templom elpusztult középkori harangján talált kupritkristályokról. A bal oldali rajzon az uralkodóan hexaéderes, a jobb oldalin a rombdodekaéderes jellegű kristály látható. A lapok betűzése: a kocka (hexaéder), d rombtizenkettős (rombdodekaéder), o oktaéder.
A kuprit Wlassich szerint úgy keletkezett, hogy a tűzvész során a magas hőmérsékleten a harang anyagának reze oxidálódott, viszont a ráhullott gerendatörmelék szene és az abból keletkezett szén-monoxid (CO) redukáló hatást fejtett ki. A két összejátszó folyamat eredményeként képződött kuprit gáz alakban volt jelen, majd lecsapódott, vagyis deszublimáció játszódott le. A kuprit a természetben a rézérctelepek felszín közeli oxidációs zónájában közlekedő oldatokból keletkezik.
Kupritkristályok Rudabányáról. Tóth László felvétele. Forrás: Geománia
A közép-európai történelem viharai nemcsak a templom harangját tették tönkre, hanem a kristályait vizsgáló Wlassich Felicián Bélát is messzire sodorták. Rövid internetes kutakodás után annyit sikerült kideríteni róla, hogy a Budapest VI. kerületi Kölcsey Gimnázium tanulójaként az 1935-ös Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen természetrajzból 1. helyezést érdemelt ki, és 1939–40-ben bölcsészhallgató volt a Pázmány Péter Tudományegyetemen (nyilván természetrajz szakon, akkoriban nem lévén még külön természettudományi kar). Ezekből az évszámokból kiindulva a szerző az 1916. szeptember 5-én született és 1981. január 6-án Rhode Island államban (USA) Felician William Wlassich néven elhunyt egykori honfitársunk lehetett.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
