Szerző: Fehér Zoltán

A teljes Kárpát-medencéhez viszonyítva Magyarország csigafaunája viszonylag szegényes. Alig több mint 200 fajt ismerünk hazánk területéről, többségük ráadásul gyakori és elterjedt – a zoológus szlengben közdög. Egy tudományra új csigafaj felfedezése Magyarországról éppen ezért kisebbfajta szenzációnak számít. Az elmúlt fél évszázadban mindössze 4 új csigafajt írtak le, a negyediket éppen idén, augusztus végén.

A kácsi források

 A Bükk déli lábánál fekvő Kács a honfoglaló Eörs nemzetség egykori szálláshelye. A falu közelében meleg vizű (hipotermális) forráscsoport fakad. A forrásokra a XV. században bencés rendi apátság épült, amelynek gyógyfürdője messze földön ismert volt. A meleg források közelében egy igen bővizű, hideg forrás is fakad, amelyet a vízművek részben befoglaltak. A hideg és a meleg források vize egy rövid szakasz után összefolyik, és onnantól Kácsi-pataknak hívjuk a vízfolyást.

A meleg (balra) és hideg vizű vízfolyások találkozása (fotó: Varga András)

A kácsi forrás különleges faunája

 A Kács melletti forrás - Sólymos Péter szavaival - eddig is malakológiai búcsújáró helynek számított, hiszen két különleges csigafajnak volt ismert lelőhelye. Egyikük a meleg vizű forrásokban élő fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus), amely bennszülött (endemikus) Kárpát-medencei faj. Miután a romániai Robogányból néhány éve kipusztult, csak négy ismert előfordulási helye maradt a pannon medencében (és ezzel együtt az egész világon). Kácson kívül két alsó-ausztriai és egy szlovéniai élőhelyét ismerjük. A kácsi forrás és a patak másik érdekes faja a tornai patakcsiga (Bythinella pannonica). Nagyjából száz populációját ismerjük, pedig teljes elterjedési területe mindössze a Bükkre és a Tornai-karsztra korlátozódik.

Fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus)  Kácson (fotó: Fehér Zoltán)

Tornai patakcsiga (Bythinella pannonica) (fotó: Deli Tamás)

A fent említett két faj fontos szerepet játszott egy néhány éve lezárult kutatási projektben, amely a Kárpát-medencei fauna keletkezéséről próbált többet kideríteni. Ennek keretében az elmúlt években a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai többször is gyűjtöttek Kácson. Először egykori kollégánknak, Varga Andrásnak tűnt fel néhány érdekes egyed, amely a héj felépítése alapján kissé elütött a minták túlnyomó többségét kitevő tornai patakcsigáktól. Mondhatni, 100 tipikus tornai patakcsigára jutott egy máshogyan kinéző patakcsiga.

Akkor még csak reménykedtünk, hogy új fajjal van dolgunk, de tekintve, hogy Magyarországon új fajt találni mennyire ritka esemény, nem mertük nagyon beleélni magunkat ebbe. Először molekuláris módszerrel (genetikai barcoding) próbáltuk kizárni, hogy már ismert fajhoz tartozik, illetve meghatározni, hogy a vele együtt előforduló másik patakcsigafajtól mekkora genetikai távolságban van, de nem lettünk sokkal okosabbak. Sőt mi több, a vizsgálat azt mutatta, hogy az adott mitokondriális génszakasz szekvenciája pontosan ugyanaz a Kácson nagy tömegben élő tornai patakcsigában, mint a tőle héjmorfológiailag kissé eltérő másikban, amelyet ezután csak „kácsi fantom” néven emlegettünk.

Egyértelmű volt: annak a lehetőségét kizárni, hogy a kácsi fantom csupán a tornai patakcsiga furcsa héjváltozata, csak az ivarszerv anatómiájának vizsgálatával lehet. A boncolást végül egy ismert német szakember, Peter Glöer végezte. Az ügy végére idén augusztus végén került pont, amikor Varga Andrással és Alexander Mrtvicka osztrák kutatóval hármasban Bythinella thermophila néven új fajként írták le az Ecologica Montenegrina c. szaklapban…     

Kácsi patakcsiga (Bythinella thermophila) (fotó: Alexander Mrkvicka)

Ez tehát azt jelenti, hogy a Magyarországról ismert csigafajok száma eggyel nőtt. Azt is jelenti továbbá, hogy a kácsi forrás immár három különleges csigafajnak az otthona, amelyek közül az egyik kizárólag itt fordul elő. A fekete bödöncsiga miatt eddig is kiemelt természetvédelmi értéket képviselt a hely, de most, hogy a kácsi fantomra hivatalosan is új fajként tekinthetünk, vitán felül Kács a legértékesebb csigalelőhely Magyarországon.