A 2006-ban nagy sikert aratott kiállításunkból készített vándorkiállítás az év végéig Kassán lesz látható. Ha valaki arra jár, nézze meg! A tizenegy, természetes úton mumifikálódott testemlék bemutatja a múmiák titokzatos történetét és a világhírű váci leletegyüttes vizsgálatának tudományos eredményeit. 

A kassai Kelet-szlovákiai Múzeumban a Rejtélyek, sorsok, múmiák című kiállítást július 22-én nyitották meg, és december hatodikáig látogatható.

A múmiákat Vácon találták meg 1994-ben, a Fehérek templomának felújításakor. Az érdekes színekkel díszített, fenyőfából készült koporsókra a templom alatt rejlő kriptában találtak rá a munkások. Több mint 200 koporsó volt ott, a holttestek 70 százaléka természetes úton mumifikálódott.

A kiállítás a világon egyedülálló váci leletegyüttes feltárását, a múmiák némelyikének személyes történetét és a természettudományos vizsgálatok eredményeit meséli el. A látogató a kiállítás megtekintésével megismerheti a XVIII. századi kisváros lakóinak sorsát és biológiai jellemzőit.

Dr. Pap Ildikó -  Antropológus (Magyar Természettudományi Múzeum) 

Sok díszített koporsót – köztük tíz gyermekkoporsót – kiállítanak (kép: Németi Róbert)

llyen sok, és ennyire jó állapotban lévő múmiát sehol máshol a világon nem találtak. A holttestek nagyjából kétszáz évesek lehetnek, és azt is tudjuk, hogy az itt eltemetett emberek többsége tuberkulózisban szenvedett. Ezeket az információkat a koporsókra feljegyzett adatokból, a fennmaradt anyakönyvi és születési dokumentumokból, valamint a holttestek vizsgálatából tudtuk meg

 – nyilatkozta az ujszo.com-nak Pap Ildikó antropológus, kiállításszervező.

Hogyan mumifikálódtak a kriptába temetett halottak?

A váci kriptába temetettek természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül konzerválódtak. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé.

A kripta átlaghőmérséklete a külső hőmérséklettől függetlenül 8-11 Celsius fok között ingadozott. Ez megegyezik a magyarországi barlangok és földalatti üregek hőmérsékletével. A viszonylag állandó relatív páratartalom mellett a légnyomás 991-1009 hPa között változott. A mumifikálódás szempontjából nagyon fontos volt a gyenge, de állandó légmozgás az altemplomot a külvilággal összekötő keskeny szellőzőkürtőn keresztül. A váci kriptában fellelt emberi maradványokat a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tára őrzi. A korszerű technikának köszönhetően a kriptáéhoz hasonló körülményeket biztosítanak a múmiáknak.

Az elhunytakat többnyire faforgáccsal bélelt fenyőkoporsóba helyezték. A forgács felszívta a testnedveket, ezért a holttestek a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak. A fenyőben lévő terpenoid megakadályozta a gombák és baktériumok szaporodását, segítve a természetes mumifikálódást.

A múmiák konzerválása után megkezdődött tudományos vizsgálatuk, melynek során az is kiderült, hogy az elhunytak nagy része TBC-vel volt fertőzött. A további vizsgálatok azt is megmutatták, hogy voltak, akik magukban hordozták a TBC kórokozóját, de genetikusan hordoztak egy olyan fehérjét is, amely megakadályozta a betegség kialakulását.

Ez a tudományos felfedezés korszakalkotó lehet a ma ismét egyre veszélyesebbé váló TBC gyógyításában.

Több évig tartott az egyeztetés a budapesti múzeummal. 1903-ban egyiptomi múmiákat állítottak ki itt, azóta nem láthatott ilyen tárlatot a kassai közönség. Ezért is örülünk ennek a lehetőségnek

 – mondta Szitás Éva, a Kelet-szlovákiai Múzeum természettudományi osztályának vezetője.

 forrás: Németi Róbert (ujszo.com): Múmiákat állítanak ki a Kelet-szlovákiai Múzeumban

A kép forrása: http://www.vsmuzeum.sk/vystavy/zahady,-osudy,-mumie

Képek a 2006-os kiállításból:

szerkesztette: Árva Anita és György Zoltán (Marketingcsoport)