Írta: Bálint Zsolt
A csillangók férfitenyér nagyságú lepkék, a pillangófélék (Papilionidae) családjába tartozó Troidini tribuszt képviselik. Nevezik őket madárlepkéknek, maharadzsalepkéknek vagy paradicsomlepkéknek is.
Gyakran ábrázolják őket a lepkés könyvek, és több fajukat láthatjuk lepkeházakban. Közülük kerül ki a világ legnagyobb nappali lepkefaja, az Alexandra-királyné csillangó (Ornithoptera alexandrae). Szárnyaikat borító pikkelyeik a fizika és a biokémia titokzatos trükkjeit bevetve állítják elő megragadó kék, zöld, narancssárga és arany színeiket. Van-e ezeknek a fajoknak magyar vonatkozása?
A pápuai farmon tenyésztett Alexandra-királyné csillangó egyik példánya a tenyésztő kezén (forrás: internet)
Bíró Lajos (1856-1931) utazó és gyűjtő, egy különösen nagy lepke példányát gyűjtötte Pápua Új-Guineában és küldte haza. Az akkori múzeumi kollégák 1899-ben új fajként írták le a tudomány számára, és a századfordulón élt népszerű Erzsébet királynőnkről nevezték el „Ornithoptera Elisabethae-Reginae”-nek. Később kiderült, hogy a Bíró által gyűjtött lepke az 1888-ban leírt Ornithoptera goliath nősténye. A magyar gyűjtő nyomdokait folytatta Szent-Ivány József (1910-1988), a Lepkegyűjtemény egykori kurátora. Miután a II. világháborút követően Ausztráliában telepedett le, az ottani kormány megbízásából megszervezte a mezőgazdasági növényvédelmet, és a ma az ő nevét viselő kutatóállomás vezetője lett. Itt kutatta ki nemcsak az Erzsébet-királyné csillangó, hanem annak sokkal ritkább rokona, az édenkerti csillangó (O. meridionalis) életmódját is.
Az édenkerti csillangó fejlődésmenete (Pál János festménye)
A csillangókat eddig a lepkegyűjtők kíméletlenül vadászták, de ma már Szent-Ivány József kutatásainak köszönhetően mindkét fajt lepkefarmokon tenyésztik a pápuaiak. A szabadon élő állományok a nagy kiterjedésű nemzeti parkok területén háborítatlanul szaporodhatnak, gyűjtésük szigorúan tilos. A farmokon tenyésztett lepkék egy részét szabadon engedik eredeti élőhelyeiken, a többit pedig exportálják a trópusi lepkéket bemutató lepkeházakba. Legyenek ezek bárhol is a világon, a látogatók mindenütt rácsodálkoznak a csillangókban is megtapasztalható végtelen gazdagságra, amit az élet kínál nekünk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
