MNMKK - Magyar Természettudományi Múzeum Blog

szerző: Kutasi Csaba, fotók: Harmat Beáta, Kutasi Csaba

Az MTM  Bakonyi Természettudományi Múzeumában október 3-án megnyitott időszaki kiállításhoz kapcsolódóan, a zirci polgármesteri hivatalban november 8-án került megrendezésre „A Bakony biodiverzitása”  című tudományos ismeretterjesztő konferencia. A rendezvény a múzeum és a Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre szervezésében valósult meg.

Dr. Kutasi Csaba igazgató üdvözölte a konferencia résztvevőit, köszönetét fejezte ki Zirc polgármesterének, hogy a 2012-ben megrendezett „50 éves a Bakony-kutatás” című rendezvény után ismét itt találkozhatnak a Bakony természetrajzának szerelmesei. Ottó Péter polgármester köszöntőjében szólt az emberi felelősség fontosságáról a biodiverzitás megőrzése kapcsán. A konferenciát dr. Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg, megemlékezve a múzeum létrejöttének viszonyairól is. A megnyitó után Katona Lajos Tamás (kép jobbra) geológus, a rendezvény egyik fő szervezője, a múzeumbaráti kör titkára ismertette a konferencia programját.

Csorba Gábor

Ezt követően a különböző szakterületek legjobb ismerői közérthető módon számoltak be a tájegység élővilágának sokszínűségéről. A délelőtti előadásokat dr. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum első igazgatója, a múzeumbaráti kör elnöke vezette le. A Bakony - a minden szempontból változatos élőhelyi viszonyai mellett - az 1962-ben indult „A Bakony természeti képe” kutatóprogram hatására vált hazánk természettudományos szempontból egyik legjobban feltárt területévé. Az egykori bakonyi rengeteg még ma is jelentős fajgazdaságát a 2006 óta megrendezésre kerülő Magyar Biodiverzitás Napok eredményei is bizonyítják. Eddig összesen 3 alkalommal került sor a Bakonyban erre a rendezvényre.

A biodiverzitást legjobban az egyes élőlénycsoportok fajszámaival tudjuk kifejezésre juttatni, bár a fogalom magában foglalja a fajon belüli genetikai diverzitást és az ökológiai rendszerek diverzitását is. Ennek megfelelően a kutatók a bemutatott rendszertani csoportok bakonyi fajszámait a Magyarországról eddig kimutatott fajszámokhoz viszonyították. Az előadásokból kiderült, hogy a jól kutatott csoportokat tekintve, a hazai fauna 60-80 százaléka a Bakonyban is megtalálható. A jelentős fajszámok mellett az előadásokban a biodiverzitást veszélyeztető tényezők és egyes kipusztult és megritkult fajok nevei is elhangzottak.

A klasszikus természettudományos vizsgálatokon túl a fajon belüli genetikai diverzitásról is hallhattunk beszámolót. A hazai unkafajok és az alpesi gőte vizsgálata kapcsán elért bakonyi eredményeiről dr. Vörös Judit az MTM kutatója számolt be.

A délután is folytatódó, nyilvános előadásokon a hallgatóság létszáma mintegy 80 fő volt. A szakembereken kívül, a téma iránt érdeklődő zirci és környékbeli polgárok és a környező iskolák tanulói is képviseltették magukat. Az előadások összefoglalóiból megjelentetett, tudományos ismeretterjesztő stílusban megírt színes kiadványból minden résztvevő kapott.

A rendezvény létrejöttét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Balluf, a Verga, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Szilvásvölgyi Termelő és Szolgáltató Kft., a Firmus et Diligens Kft. és Zirc Város Önkormányzata támogatta.

Előadók:

Németh Csaba & Peter Erzberger - A Bakony mohaflórája

Bauer Norbert - A Bakony edényes növényei

Sinigla Mónika & Lőkös László - A Bakony zuzmói

Galambos István - A Bakony gombái

Szinetár Csaba & Kovács Péter - A Bakony pókfaunája

Kutasi Csaba - A Bakony bogárvilága

Podlussány Attila - A Bakony ormányosalkatú bogarai

Ábrahám Levente - A Bakony recésszárnyúi és pillangói

Józan Zsolt - A Bakony fullánkos hártyásszárnyúi

Tóth Sándor - A Bakony kétszárnyú- és szitakötőfaunája

Kovács Tibor - A Bakony herpetológiai kutatása

Vörös Judit - A Bakony kétéltűinek genetikai vizsgálata

Barta Zoltán - A Bakony madárvilága

Paulovics Péter - A Bakony denevérei

Gubányi András - A Bakony kisemlősei

További képekért kattints a galériára!