A denevérgyilkos gomba nyomában

Görföl Tamás az Emlősgyűjtemény muzeológusa, kutatója, a Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Doktori Iskola hallgatója. Ez az első poszt, amit blogunkban publikált, fogadjátok szeretettel. György Zoltán (szerkesztő)

szerző: Görföl Tamás

Gorfol_kep2web.jpg
2014-ben is megkezdődött a telelő denevérek szokásos évi felmérése. A denevérek a hidegebb idő beálltával, november környékén föld alatti szálláshelyeket keresnek fel, ahol kiegyenlítettebbek a hőmérsékleti viszonyok és kevesebb energiabefektetéssel tudják túlélni a téli hibernációs időszakot. Ilyenkor élettevékenységeik lecsökkennek, testhőmérsékletük csak pár fokkal haladja meg a barlangok, elhagyott bányák hőmérsékletét.

Az idei évben azonban nem csak a telelő denevérek megszámlálása jelenti feladatunkat, hanem egyGorfol_kep1web.jpg nemzetközi kutatás keretén belül egy gomba után is nyomozni kezdtünk. A Pseudogymnoascus destructans nevű gombára 2006-ban figyeltek fel a kutatók, mivel több népes denevérkolónia pusztulását okozta az Amerikai Egyesült Államokban. A gomba rohamos terjedésbe kezdett és mára már több mint 6 millió denevér kiirtása írható a számlájára, több faj a lokális kipusztulás szélére sodródott Észak-Amerikában. A gombát Európában is sikerült kimutatnunk – az elsők között Magyarországon –, azonban szerencsére az Öreg Kontinensen nem okoz elhullást. E tények ismeretében valószínűsítjük, hogy a gombát Európából hurcolták be Észak-Amerikába. Mivel az ottani denevérek nem szoktak hozzá a gomba jelentette zavaráshoz, túl gyakran ébrednek fel télen és ezért a tartalékaik még a tavasz beköszönte előtt elfogynak, s elpusztulnak.

Gorfol_kep3web.jpgMagyarországon már tíz földalatti szálláshelyen sikerült kimutatni a gombát, de még nem tapasztaltunk elhullásokat. Az idei évben a barlangfalakról és a barlangi talajból veszünk mintát, melyekből genetikai módszerekkel próbáljuk kimutatni a Pseudogymnoascus destructans-t. Az így kapott adatok alapján következtetni tudunk, hogy a gomba hogyan terjed, vajon a barlangfalon is hosszú időn keresztül túlél, vagy pedig általában a denevérek közvetlen érintkezése szükséges ahhoz, hogy megfertőzzék egymást.

A kutatás során felkeressük azokat a barlangokat, bányákat, melyekben már korábban kimutattuk fertőzött denevérek jelenlétét, de olyan helyeket is meglátogatunk, melyekben nagyobb denevérkolónia él, de még nem tapasztaltuk a gomba előfordulását. Február elején a Mecseket és az Aggteleki-karsztot jártuk be a gomba nyomai után kutatva.

 

 

 A képekért kattints!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr895829013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30
süti beállítások módosítása