A National Geographic Magyarország internetes oldalán olvashatjátok Merkl Ottó (a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének vezetője) írását az év rovaráról. A szöveg mellett megcsodálhatjátok Rahmé Nikola magas színvonalú fotóit. Az eredeti cikkért kattints ide. A teljes szöveg itt is olvasható!
Miért pont ez a bogár? Az Év rovara számos szempontnak kell, hogy megfeleljen. Például legyen szabad szemmel is jól felismerhető, vonzó külsejű, gyakorisága miatt legyen közismert a szakemberek és a laikusok körében is, legyen ismert az életmódja, kapcsolódjanak hozzá kulturális elemek, és lehetőleg szerepeljen az iskolai tananyagban. E szempontoknak a hétpettyes katica maradéktalanul megfelel.
A piros alapon fekete és fehér foltokkal díszített katicát még azok a városi gyerekek és felnőttek is ismerhetik, akik magával a bogárral soha nem találkoztak. Kontrasztos mintázata ugyanis gyakori motívum gyerekjátékokon, ruhákon, bögréken, de vallásos és világi tárgyú festményeken is. A számunkra oly barátságosnak tűnő mintázat valójában figyelmeztetés: arra hívja fel a ragadozók figyelmét, hogy a bogarat jobb elkerülni a testnedveiben lévő rossz ízű, sőt enyhén mérgező vegyületek miatt.
A különféle katicafajok mintázata nagyon változatos lehet, hiszen foltjaik kiterjedhetnek, összefolyhatnak, túlsúlyba juthatnak az alapszínhez képest, de el is tűnhetnek. A hétpettyes katica azonban rokonaihoz képest kevésbé változékony. Elterjedési területe hatalmas: megtalálható Eurázsia egész mérsékelt övében, Észak-Amerikába pedig betelepítették. Mintázata azonban meglepően egységes: szinte mindig piros alapon 7 szabadon álló fekete pettyből áll. A Himalájában azonban elég gyakoriak az olyan egyedek, amelyek foltjai nagyok és részben összefolynak.
Az égei-tengeri Santorini szigetén pedig az összes hétpettyes katicán a fekete szín uralkodik a piros felett. Ennek evolúciós oka nem a természetes szelekció, hanem csupán a genetikai sodródás, vagyis egy tulajdonság véletlenszerű gyakoribbá válása.
2011-ben az év...
Számos magyarországi szervezet évente kiválaszt egy-egy növény- vagy állatfajt. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életkörülményei is előtérbe kerülnek, ami a természeti folyamatok jobb megértését is elősegítheti. 2011-ben az Év fája a tiszafa lett, az Év madara a széncinege, az Év vadvirága a leánykökörcsin, az Év hala a kősüllő, az Év gombája pedig a császárgomba.
írta: Merkl Ottó
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
