2016-ban a gránátot választották az év ásványává. Ebből az alkalomból blogunkon egy sorozatot jelentetünk meg e sokoldalú ásványról (voltaképpen ásványcsaládról). Arról, hogy mik a gránátok, a sorozat bevezető része ír. Az eddig megjelent írások listája e bejegyzés végén található.
Írta: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Egyes gránát ásványfajok nemcsak szép kristályaikkal, hanem változatos színükkel is felhívják magukra a figyelmet. Felöltik a szivárvány – vagyis a színkép – színeit: a vöröst, a narancstól a vérvörösön át a lilásig, hasonlóképpen a sárga és a zöld különböző árnyalatait, sőt ritkán a kék színt is. De lehetnek fehérek, feketék és különböző árnyalatú tónusú barnák is.
Különböző színű gránátokból csiszolt ékkövek. Robert Weldon (Gemmological Institute of America) felvétele.
(forrás: http://www.gia.edu/images/80923_1364893289723.jpg)
Honnan e tarkaság? A választ meglelhetjük akár egy kristálynövesztő laboratóriumban is, ahol pontosan meghatározott vegyi összetevőkből, ismert fizikai körülmények között gyártanak gránátszerkezetű kristályokat is. Ezek közül az ittrium-alumínium-gránát (YAG, Y3Al5O12) és a gadolínium-gallium-gránát (GGG, Gd3Ga5O12) is színtelen. De ha a képletet alkotó összetevők mellé egy kevés adalékanyag kerül, a képződő kristályok ennek megfelelő színeket fognak ölteni. Szerkezetük ugyanis a beépülő kémiai elemek hatására úgy módosul, hogy a kristály képes lesz a látható fény bizonyos színű (hullámhosszú) sugaraiból energiát felvenni. Emiatt nem egyenletesen nyeli el a fényt, így színesnek látjuk.
Ittrium-alumínium-gránát (YAG, Y3Al5O12) kristályokból készült lézerrudak. Színük az adalékanyagtól függően zöld (Ho + Cr + Tm), rózsaszín (Nd), sárgásbarna (Er), színtelen vagy enyhén kékes (Yb), sárga, zöldessárga (Ce + Nd).
„Tiszta”, illetve különböző adalékelemekkel kristályosított gadolínium-gallium-gránát (GGG, Gd3Ga5O12) az MTM „A kiválasztottak – az év fajai” című kiállításán. Az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet által növesztett kristályok.
Különböző adalékelemekkel kristályosított mesterséges gránátok. (forrás: http://www.gemtec.co.kr/chamgo/synthetic/synthetic-process-flux.htm)
A természetes gránátok változatos színezéséért is a szerkezetükbe beépülő, egymást különböző mértékben helyettesítő fémionok a felelősek, közülük is a vas(II), mangán(II), a vas(III), króm(III), vanádium(III) és a titán(IV). Nélkülük a tűzpiros pirop (ógörögül püróposz = tűzszemű) is színtelen lenne. Ez jól látható azon a ritka fehér piropon is, mely az olaszországi Dora Maira-vidéken található. Ez az ásvány hatalmas mélységben kristályosodott ki, és onnan különleges földtani események következtében került a felszínre.
Egy – nevéhez híven – tűzpiros pirop. Elemzése szerint 11% Fe(II)-oxidot és 0,2% Mn(II)-oxidot tartalmaz. (forrás: RRUFF adatbázis, http://rruff.info/Pyrope/R050446)
Halvány színű pirop a Dora Maira-területről. Az itteni piropkristályok gyakran mindössze 1-2% Fe(II)-oxidot tartalmaznak, a Mn(II)-oxid 0,05% alatt van. Guillaume Baudry felvétele (forrás: www.mindat.org/photo-607514.html)
Egy gránátszín mind fölött
A „hagyományos” gránát drágakövek (almandin, pirop) sötétvörös színűek, innen ered a gránátvörös színnév. 
A vörös szín alapvető oka a nagy vas(II)-tartalom, de a vas(III), a titán(IV) és a pirop esetében a króm(III) jelenléte is befolyásolja a színáranyalatot. 
A gránátvörös a hölgyeknek számtalan szépítőszerről, az uraknak pedig például a Barcelona futballcsapatának kékkel és gránátvörössel (katalánul „blau i grana”) sávozott címeréről és mezéről lehet ismerős.
A Barcelona címere a kék és gránátvörös sávokkal. (forrás: Futbol Club Barcelona, Manual d’Identitat Corporativa. http://arxiu.fcbarcelona.cat/web/downloads/sala_premsa/identitat/FCBidentitat.pdf)
Amint két tökéletesen egyforma gránát sincs, a „gránátvörös” színből is sokféle árnyalat létezik. A Pantone színrendszerben a Floridai Állami Egyetem hivatalos gránátvörös színe a 195 C, a Dél-Karolinai Egyetemé a 202 C, az FC Barcelonáé a 208 C kódszámú.
„Hivatalos” gránátvörös színek, balról jobbra: Florida State University, University of South Carolina, FC Barcelona.
„Az év ásványa, a gránát” sorozat eddig megjelent írásai
1. Ásvány-e az év ásványa, és ha nem, miért igen?
4. Nemcsak kemény és jó vágású – a gránát mint ipari ásvány
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
