2016-ban a gránátot választották az év ásványává. Ebből az alkalomból blogunkon egy sorozatot jelentetünk meg e sokoldalú ásványról (voltaképpen ásványcsaládról). Arról, hogy mik a gránátok, a sorozat bevezető része ír.
A gránát szó hallatán a magyar átlagemberben valószínűleg egy robbanóeszköz képe dereng föl, és nem egy gyakori ásvány kristályaira gondol. Egy angolnál már más a helyzet, hiszen az, amit az ellenséghez hozzávág, a grenade, az pedig, amellyel – egy szép ékszer formájában – szíve hölgyét megajándékozza, a garnet. A németben is van egyetlen betűnyi (és egy nyelvtani nemnyi) különbség: a robbanó gránát die Granate, az ásvány der Granat. A gránátos katona azonban németül is der Grenadier – amin a gránátos kocka, azaz grenadírmars kedvelői nyilván nem is csodálkoznak.
XVIII. század eleji gránátos katona (forrás: wikimedia commons)
A hasonlóság nem véletlen: mindkét gránát neve egy tőről fakad, pontosabban szólva egyazon fa gyümölcse. Korántsem meglepő módon a gránátalmáról van szó. Az egyik oldalukon rövid, nyitott „nyakban” végződő, gömbölyded középkori kézigránátok formája hasonlított a gránátalmáéhoz (franciául grenade). Más magyarázatok szerint nemcsak a külső alak hasonlósága indokolta a névadást, hanem az is, hogy egyes középkori gránátokba különböző fémdarabkákat tettek a repeszhatás érdekében, és ezek így belsőleg is a sok-sok magot rejtő gránátalmához hasonlítottak.
Gránátalma
Középkori cserép kézigránátok. A nyílással ellátott rövid nyakon a töltet (görögtűz vagy puskapor) meggyújtására szolgáló kanócot vezették ki.
(forrás: www.museumsecrets.tv)
Az ásványnév esetében, mint megannyi más drágakőnél, a színbeli hasonlóság áll az elnevezés hátterében. A régóta drágakőként használt gránátok (almandin és pirop) színe egyes magyarázatok szerint a gránátalma magjának, mások szerint a virágjának vöröséhez hasonlít. (Ha valaki látott már gömbölydedre – kabosonra – csiszolt vörös gránátokat egy halomban, akkor inkább az első értelmezés felé hajlik.)
Gömbölydedre csiszolt gránátok (gránátkabosonok)
Azt viszont még nem árultuk el, miért gránátalma a gránátalma. Nos, az ókori malum granatum és a középkori pomum granatum kifejezések egyszerűen magvas almát jelentenek, és igazán illenek is erre a gyümölcsre. Itt érdemes megjegyeznünk, hogy a gránát ásvány és gránit kőzet névrokonok, a durva szemcsés kőzet olasz eredetű elnevezése végső soron szintén a latin granum (szem, mag) szóból származik.
„Az év ásványa, a gránát” sorozat eddig megjelent írása
1. Ásvány-e az év ásványa, és ha nem, miért igen?
Írta: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
