Indiana Jones, Tiktok könyvtára, Jumanji stb., sokáig sorolhatnánk azokat a híres, szórakoztató kalandfilmeket, amikben vicces vagy akár gonosz fő- vagy mellékszereplő a dzsungelt járó természettudós. Sejtjük, hogy ezek a kitalált karakterek túlzóak, mégis megragadja képzeletünket ez a különös életforma. De milyen a valóság? Egész blog-sorozatot írhatnánk azokról a magyar kutatókról, akik az elmúlt 200 évben kalandosabbnál-kalandosabb expedíciókon vettek ...
A királyharasztok hazánkban ritkán előforduló növények – gondoljunk csak az Osmunda regalis hazai egyetlen előfordulási helyére a Barcsi borókásban. Ezzel szemben a földtörténeti múlt egyes szakaszaiban a növénytakaró fontos tagjai lehettek, amit egy nemrég előkerült rendkívüli fosszília is bizonyít.
Szerző: Erdei Boglárka (Ősnövénygyűjtemény)
Királyharaszt példány Korzika szigetéről (ifj. Papp László felvétele)
A királyharaszt ( Osmunda ...
Érdekes lelettel gazdagodott 2024-ben a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára. Egy kis mamuttal, ami duplán az, és hogy miért kétszeresen is mamut, a cikkből kiderül. De azt már előre elárulom, hogy egy kis szoborról van szó.
Szerzők: Gasparik Mihály (Őslénytani és Földtani Tár, Gerinces és Gerinctelen Paleontológiai Gyűjtemény) és Virág Attila (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan- Geokémiai Tanszék)
...
2025-ben a magyar szöcskeegér ( Sicista trizona ) lett az Év emlőse. A programsorozat jó alkalom arra, hogy az adott faj életmódjáról, a veszélyeztető tényezőkről és a védelmi intézkedésekről minél több ismeretet tegyünk közkinccsé. Jelen esetben még az a kérdés is felmerül, hogy füves pusztáink eme világritkaságát vajon miért hívjuk szöcskeegérnek, és egyáltalán, honnan származhat a nemzetség (Sicista) tudományos neve?
Szerzők: Cserkész Tamás ...
A mamutfenyők csodálatos, hatalmas fák, erdeikben azonban mint szellemek bújnak meg egyes változataik. De kik ezek a kísértetek? És hogy kerülnek a Magyar Természettudományi Múzeumba?
Szerző: Karikás Maja (Növénytár)
A mamutfenyők különböző változatai több millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Jelenleg a természetes élőhelyük kizárólag Észak-Amerikában, Kaliforniában található, azonban Európa különböző területein talált fosszíliák ...
Arra, hogy mikor láttam először gólyát életemben, már nem emlékszem, viszont az tisztán az emlékezetembe égett, amikor először találkoztam fekete gólyával ( Ciconia nigra Linnaeus, 1758). Körülbelül harminc évvel ezelőtt, egy nyár eleji reggelen, a halastó gátján állt egy példány. Akkor még nem tudtam, de későbbi megfigyeléseim alapján kiderült, hogy a zsilip kifolyójánál szokott halászni, az ott összegyűlt halakra (2. ábra). Feltehetően a ...
Az köztudott, hogy a Jurassic Park (mind a regény, mind a film) megjelenése óta számos embert inspirált a paleontológiai tanulmányok megkezdésére, illetve a nagyközönség figyelmét is a dinoszauruszok felé fordította, a folytatásaik pedig segítettek fenntartani ezt az érdeklődést. Nincs ez másként az új résszel (Jurassic World: Újjászületés) kapcsolatban sem, annak ellenére, hogy a korábbiaktól eltérően immár jobban eltávolodnak a tudományos ...
Három évvel ezelőtt született e bejegyzés első része , amelyet eredetileg nem terveztem többrészesre. Az azóta eltelt idő során azonban némi tapasztalatra tettem szert a beporzó- és állatbarát kerttel kapcsolatban, amit (a teljesség igénye nélkül) megosztásra érdemesnek találtam. Részben azért, mert bőven akad olyasmi, amiről senki sem beszél – aminek van színe, annak van fonákja is.
Írta és fényképezte: Szőke Viktória (Kisebb rovarrendek ...
A madárvilágban ritka esemény az idegen, és főleg a más fajhoz tartozó fiókák etetése, gondozása. Más fajok fiókáinak önkéntes adoptálását a ma élő mintegy tízezer madárfajból csupán körülbelül száz esetében figyelték meg. A Budapest szívében, a VIII. kerületben található Orczy-kertben megtelepedett fenyőrigó kolónia egyik fészekaljából kirepült fiókákat tizenkét napon át mostohaszülők nevelték: egy tojó és hím fekete rigó etette őket.
...
A Magyar Természettudományi Múzeumban több tízezer olyan doboz található, amelyben száraz (tűre tűzött vagy lapocskákra ragasztott) rovaranyagot őriznek. A példányok a tárolás hosszú ideje alatt különféle veszélyforrásoknak (környezeti hatásoknak és kártevőknek) vannak kitéve. Jelen írásunkban elsősorban a kártevőkről szerzett tapasztalatainkat szeretnénk megosztani egy megtörtént eset alapján.
Szerzők: Dr. Szél Győző (Bogárgyűjtemény), Somogyi ...
Madarak és víz. Bár elsőre nem a legkézenfekvőbb párosítás, ez a gerinces csoport mégis különféle „innovatív” adaptációkkal rendelkezik, hogy megtalálja helyét ebben a közegben. Az alkalmazkodási formák között akad, amit csak laboratóriumban érthetünk meg teljesen, ám mások akár szabad szemmel, vagy távcső segítségével is megfigyelhetőek közvetlen környezetünkben, vagy éppen a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításaiban. Hogyan mozognak? ...
Belegondoltak már abba, hogy milyen sok madár kötődik a vízhez? Mozognak a víz alatt, a felszínen, táplálkoznak a vízben, násztáncot járnak a vízen… sőt a vízirigó sétál a patakok aljzatán a víz alatt, és fészkéhez is gyakorta kisebb vízesések függönyén átsurranva jut el. Ha közelebbről megvizsgáljuk tavakhoz, folyókhoz, tengerekhez kapcsolódó viselkedésüket (és esetleges vízzel kapcsolatos alkalmazkodásaikat) érdekes összefüggésekre ...
Hazánkban is évről-évre egyre nagyobb számban adnak hírt idegenhonos növény- és állatfajok észleléséről. Ezek egy része ártalmatlan, alkalmi megjelenésű elem. Néhány közülük azonban, hosszabb-rövidebb idő alatt „szép karriert fut be” és elindul a meghonosodás útján, több-kevesebb fejfájást okozva a természetvédelem, vagy épp a mezőgazdálkodók számára. A közelmúltban jelent meg egy közleményünk, amely egy mediterrán gyomnövény, a szikár ...
A Hátszegi-medence a 19. század vége óta ismert a késő kréta (maastrichti) korú szárazföldi gerinces, elsősorban dinoszaurusz, leleteiről, amelyeknek az első leírója báró Nopcsa Ferenc volt. Nopcsa a kutatásai során nem csak az őshüllő maradványok leleteit határozta meg és írta le, hanem a terepen történő megfigyelései alapján megpróbált következtetéseket levonni az egykori környezetükre is. Habár általában nem közölte a leletek gyűjtőpontjainak a ...
A májusi virágzás egyik leglátványosabb növénye a rododendron a hangafélék családjába tartozó díszcserje. Bár nem őshonos Magyarországon, kiegyenlített mikroklímájú kertekben és arborétumokban szépen fejlődő példányaival is találkozhatunk. Különösen gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a Jeli és a Kámoni Arborétum. Sokszínű megjelenését, fajtagazdagságát és történetét érdemes megismerni.
Szerző: Kardos Luca Viktória (Alga- és ...
