Legendás apró állatok és megfigyelésük
1. rész

Írta: Horváth Edit, Lazányi Eszter, Nagy Hajnalka

 „Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, bedűlt kemencének kidűlt oldalában, vénasszony szoknyájának a hetvenhetedik ráncában volt egy fehér bolha, annak a kellős közepében volt egy fényes királyi város, a városban pedig...”1 áll egy épület, amit a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának hívnak. Ennek az épületnek a negyedik emeletén van egy elvarázsolt hely: a „Talajzoológiai gyűjteménycsoport”. Sok királyfi és még néhány kalandos királylány is járt itt, megoldott elképesztő feladványokat, és néha még sárkányokkal is küzdött. Nem is akármilyenekkel. Olyan élőlényekkel, amiket még a nagy mesemondók is alig tudnának kitalálni, vagy ha igen, senki nem hinne nekik. Erről a múzeumlátogatók által alig ismert gyűjteményről szeretnénk mi, az itt lakó három királylány mesélni most.

 img-3461.jpg

1. kép: A Talajzoológiai gyűjteménycsoport jelenlegi három munkatársa (balról jobbra): Nagy Hajnalka (muzeológus, kutatási terület: televényférgek), Lazányi Eszter (főmuzeológus, kutatási terület: ikerszelvényesek), Horváth Edit (muzeológus, kutatási terület: atkák)

A Talajzoológiai gyűjteménycsoport a többség számára rejtélyes fogalom. Állataink a „megszokott módon” nem tudnak megjelenni a kiállításokon, mert túlságosan aprók, nem lehet őket még rovartűre sem feltűzni és egy átlagos kézi nagyító sem ad elég nagyítást hozzájuk. Ha vannak is méretes példányok a gyűjteménycsoportban, azokat is csak ritkán lehet igazán látványosan bemutatni, mert alkoholban tároljuk őket (de pl. hónap műtárgyai voltak az óriási szkolopendrák). Pedig ha becsülni lehetne, akkor talán nem lenne túlzás azt állítani, hogy a legnagyobb gyűjteményekhez hasonlóan nálunk is 1.000.000 fölötti a példányszám. Ám ezek a mikroszkopikus állatok kis helyen is elférnek: a legfrissebb revízió szerint egészen pontosan 234.827 fiolában. Persze vannak itt óriások is, pl. 1,5 méteres giliszták, vagy a világ legnagyobb ezerlábúja, óriási százlábúak (2. kép). A többi állat inkább fotókon (pl. Ujvári Zsolt Rejtélyes parányok c. kiállítása) vagy felnagyított maketteken tud a látogatók számára megjelenni.

talajzoo_1_2.jpg

2. kép: Illusztráció a gyűjteménycsoport „óriásairól”. Balról jobbra: hatalmas ostorlábú Peruból; pókszázlábú Vietnámból; Xántus János által gyűjtött óriási szkolopendrák (kicsit hátrébb); óriási giliszta Ecuadorból (kicsit hátrébb); nagyméretű skorpió Ceylonból; afrikai óriás ezerlábú. Vízszintesen az üvegek előtt: földigiliszta Romániából. (Fotó: Horváth Edit)

Amíg el nem készül egy nagyszabású, makettekkel, fotókkal és látványos megoldásokkal tarkított, kifejezetten talajzoológiai kiállítás, addig megpróbálunk mi elmenni virtuálisan a látogatókhoz. Blogsorozatunkban (1) szeretnénk bemutatni a gyűjteménycsoportban megtalálható állatcsoportokat (3. kép), illetve azokat a módszereket, amikkel az állataink begyűjthetők és későbbi vizsgálatok számára akár több mint száz évre is tartósíthatók; és (2) röviden mesélünk a gyűjteménycsoport megalakulásáról, történetéről, a nálunk megforduló nagy kutatókról, illetve az ő tudományos eredményeikről.

talajzoo_1_3.jpg

3. kép: vegyes talajminta a mikroszkópban, benne atkák, ászkák, ezerlábúak, százlábúak, ugróvillások, pókok. (Fotó: Rudolf Jonatán)

Talajzoológiai gyűjteménycsoport lévén, a mostani, bevezető írásunkban a Talajok Évtizedére szeretnénk felhívni a figyelmet. A Talajtani Tudományok Nemzetközi Egyesülete (International Union of Soil Sciences) a 2015-ös „Talaj Nemzetközi Éve” (International Year of Soils) kezdeményezés folytatásaként meghirdette a „Talajok Nemzetközi Évtizedét” (International Decade of Soils, 2015-2024) (4. kép), és december 5 lett a „Talaj Világnapja” (World Soil Day) (5. kép). Ezeken hangsúlyozzák a talajtani kutatások fontosságát, ösztönözve a tagokat és támogatókat a még aktívabb szerepvállalásra2. Központba helyezik a talaj kulcsfontosságú szerepét az emberiség forráshiányával, környezeti, egészségügyi és szociális problémáival kapcsolatban.

talajzoo_1_4.jpg

4. kép: a Talajok Nemzetközi Évtizede (International Decade of Soils, 2015-2024) hivatalos logója

talajzoo_1_5.jpg

5. kép: a Talaj Világnapja (december 5) hivatalos logója

Érdekes, hogy a magyar mellett nagyon sok nyelvben a Föld bolygó és a lábunk alatt lévő föld/talaj ugyanaz a szó (pl. angolul Earth-earth, németül Erde-Erde, románul Pământ-pământ, franciául Terre-terre), szóval az ember mindig is azonosította a bolygónkat a lábunk alatti, éltető földdel. Valahogy mégsem kap kiemelt szerepet a talaj még a mostani egyre környezettudatosabb világszemléletben sem. Sokat hallunk a levegő tisztaságáról, a növényvédő szerekről, a mikroműanyagokról, de kimondottan a talajok védelméről nem igazán. Közvetve persze teszünk értük is. De vajon tudja-e valaki, hogy honnan származik a sok virágföld, amit tavasszal a balkonládáinkhoz megveszünk? Hogy milyen állatok élnek a talajban, vagy a talajhoz kötve? Annyira természetesnek vesszük a földet, ami a lábunk alatt van (sokszor a beton alatt, sajnos), hogy bele sem gondolunk, vajon „jól van-e”, kellene-e tanulmányoznunk, kiemelten vigyáznunk rá? Amit az olvasó ebben a kérdésben biztosan maga is megtehet, az egy aprónak tűnő, de mégis nagyon sokat számító lépés. A közelben vagy minimum hazánkban termesztett szezonális (!) zöldségek és gyümölcsök vásárlásával (még ha nem is bio minősítésűek) olyan termesztési módokat támogatunk, amik a lehetőségekhez képest nem zsigerelik ki a hazai talajokat. Ezzel közvetve a távoli tájak talajait is védjük, hiszen pl. nem tömegtermesztéses avokádót veszünk. Ráadásul az így, tudatosan megvásárolt zöldségek és gyümölcsök hulladékának komposztálása ma már a belvárosi ember számára is megoldható a közösségi komposztálóknak köszönhetően. Nagyszerű érzés nem a szemétbe dobni ezeket a még értékes alapanyagokat, hanem visszaforgatni a természetbe. A közösségi komposztálókban termelődő komposzt később akár az otthoni szobanövényeink számára ingyen hazavihető, az elöregedett virágföldet felfrissíthetjük vele, és nem kell bolti 20-40 literes virágföldeket vásárolnunk, hazacipelnünk.

Következő írásunkban megpróbáljuk bemutatni a talajlakó és talajfelszíni élőlények hihetetlen gazdagságát, akik egytől-egyik részt vesznek valamilyen módon a talaj életében, és így mind megtalálhatók a Talajzoológiai gyűjteménycsoportban.

 

1 idézet Kolozsvári Grandpierre Emil: A csodafurulya című mesekönyvéből, A halhatatlanságra vágyó királyfi meséjéből

2 https://www.iuss.org/international-decade-of-soils/

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr117936790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

szeptember 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
süti beállítások módosítása