Trianon 100 – Magyar-román együttműködés Máramaros állattani kutatásában

Máramaros állatvilágának feltárásárában 2004-ben jelentős előrelépés történt. A magyar-román közös munkának köszönhetően a Máramarosi-medence a környező hegyvidékekkel Erdély – és egész Románia – zoológiai szempontból egyik legjobban ismert területének számít.

Írta: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_mohosto.jpg

A Mohos-tó a Radnai-havasokban, az Iza forrásának közelében, 2006 szeptemberében (fotó: Merkl Ottó)

 

Máramaros vármegye a Magyar Királyság északkeleti részében terült el, a galíciai határ szomszédságában. Déli bő egyharmada 1919 óta Romániához tartozik, a fennmaradó rész először Csehszlovákia, 1939 és 1945 között ismét Magyarország, majd a Szovjetunió, végül Ukrajna fennhatósága alá került. A romániai területet a Partium részének tekintik.

merkl_trianon_maramaros_20200506_terkep.jpg

Máramaros vármegye térképe 1910-ben. Tervezte Gönczy Pál, rajzolta Kogutowicz Manó (forrás: ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)

A romániai terület állattani feltárása nem előzmény nélküli; például Szaplonca vagy Borsa ismert lelőhelyei a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött példányoknak. A Radnai-havasokat különösen sokan felkeresték már az 1800-as évek vége óta, de ennek a hegységnek csak kisebb – noha a legmagasabb – része esik Máramarosra. Az egész Máramarosi-medence és a környező hegységek átfogó kutatására azonban a 2000-es évekig nem került sor. 

 

Máramaros kutatása 2004–2009 között

Máramaros gerinctelen állatvilágának feltárására 2004-ben szerződést kötött a Magyar Természettudományi Múzeum és az aradi Vasile Goldiş Nyugati Egyetem. Ennek keretén belül a múzeum munkatársai 13 állattani gyűjtőutat tettek a történelmi Máramaros romániai részének számos tájára. Az eredményeket a Nyugati Egyetem folyóirata (Studia Universitatis Vasile Goldiş) több cikkben közölte, illetve a Máramarosi-medence állatfajainak teljes listája önálló kötetben is megjelent az egyetem kiadásában (a tudományra új fajok leírásait más szakfolyóiratok közölték). Ezzel a Máramarosi-medence Erdély – és egész Románia – zoológiai szempontból legjobban feltárt területének számít. Hasonló közös munka folyt 2015-ben a Szilágyságban, melynek eredményei 2016-ban láttak napvilágot, ugyanebben a folyóiratban.

merkl_trianon_maramaros_20200506_kotetek.jpg

A Magyar Természettudományi Múzeum és a Vasile Goldiş Nyugati Egyetem közös Máramaros- és Szilágyság-kutatásának eredményei a Studia Universitatis Vasile Goldiş folyóirat 2008., 2011. és 2016. évi köteteiben jelentek meg (fotó: Merkl Ottó)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_katalogus.jpg

A Máramarosi-medence és a szomszédos területek gerinces és gerinctelen állatfajainak katalógusa a Vasile Goldiş Nyugati Egyetem kiadásában (fotó: Merkl Ottó)

 

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_beres_jozsef_01.jpg

Dr. Béres József 2006 szeptemberében (fotó: Merkl Ottó)

Béres József (Máramarossziget, 1933– ) tanár, biológus. 1952-ben érettségizett a máramarosszigeti magyar vegyes líceumban, majd 30 hónapra munkaszolgálatba vonult. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 1960-ban vette át természetrajz-földrajz szakos diplomáját. 1965-ben megalapította a máramarosszigeti Néprajzi Múzeum természettudományi részlegét, amelyet 1998-as nyugdíjazásáig vezetett. Máramarossziget díszpolgára, a romániai kulturális érdemrend, illetve a kulturális minisztérium becsületrendjének birtokosa. Mintegy 70 tudományos értekezése jelent meg, öt könyv társszerzője, és több száz ismeretterjesztő cikket is írt (forrás: Erdélyi Napló). Feleségével, Béres Mártával együtt kulcsszerepet játszott az Északkelet-Kárpátok nemzeti parkjainak megalapításában. Biológus kollégája, Gavrilă Ardelean professzor, a Vasile Goldiș Nyugati Egyetem tanára támogatásával ő szervezte a Magyar Természettudományi Múzeum állattani feltárását a Máramarosi-medencében és a környező hegységekben. Alapos terepismerete és szívélyes kapcsolata a helybeli emberekkel rendkívüli mértékben hozzájárult a gyűjtőutak sikeréhez. 

Két tudományra új állatfajt Béres Józsefről neveztek el, mindkettőt Máramarosból: a Neotrichoppia beresi Mahunka et Mahunka, 2008 atkafajt és a Diplocolenus beresi Orosz, 2007 kabócafajt.

merkl_trianon_maramaros_20200506_beres_jozsef_02.jpg

Dr. Béres József 2006 szeptemberében (fotó: Merkl Ottó)

Gyűjtés a Pietroszon

A Máramaros-kutatás keretében 2009-ben a Bogárgyűjtemény munkatársai feljutottak a Nagy-Pietrosz (a Radnai-havasok és az egész Keleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa) közelébe. A hegy U-alakú gleccservölgyében lévő Mosolygó-tó klasszikus gyűjtőhelye volt a magyar zoológusoknak, de a trianoni döntés után állattani gyűjtés alig folyt a környéken. A gyűjtőút eredményei a Studia Universitatis Vasile Goldiş folyóirat 2011. évi kötetében jelentek meg. Csak ezen az úton összesen 266 fajt sikerült kimutatni, melyek között kizárólag a Radnai-havasokban élő bennszülött (endemikus) fajok is akadnak.

merkl_trianon_maramaros_20200506_pietrosz_1.jpg

 merkl_trianon_maramaros_20200506_pietrosz_2.jpg

A Borsáról a Pietroszra vezető út terepjáróval is nehezen járható. Időnként az utat kézzel kellett egyengetni a kerekek előtt. 2009 augusztusa. Személyek: Béres József, Grabant Aranka, Németh Tamás, György Zoltán (fotó: Merkl Ottó)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_gleccservolgy.jpg

A Pietrosz gleccservölgye. 2009 augusztusa (fotó: Németh Tamás)

 

Válogatott fajok és gyűjtési módszerek

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_carabus_auronitens.jpg

Az aranyfutrinka (Carabus auronitens) a máramarosi hegységek lucfenyőövének egyik legszebb bogárfaja (fotó: Németh Tamás)

 

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_bogarak.jpg

A Magyar Természettudományi Múzeum máramarosi gyűjtéseiből 1190 bogárfajt mutattunk ki (itt és itt), közülük 14 Romániára új fajnak bizonyult. A képen a következő fajok láthatók: 1 = futrinka (Carabus obsoletus csikii), 2 = futrinka (Carabus incompsus pseudoseriatissimus, tudományra újként leírt alfaj), 3 = labdacsbogár (Carpathobyrrhulus transsylvanicus), 4 = pattanóbogár (Danosoma fasciatum), 5 = korongbogár (Peltis grossa), 6 = héjbogár (Nosodomodes tuberculatus). Közülük egyik sem él Magyarország jelenlegi határain belül (fotó: Németh Tamás)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_giliszta.JPG

Földigilisztákból 24 fajt mutattak ki a máramarosi gyűjtések alapján, ebből kettő tudományra új és a kettő új Románia faunájára. Óriásgiliszta (Octodrilus robustus), Radnai-havasok, 2005 júniusa. Személy: Orci Kirill (fotó: Kontschán Jenő)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_kekmeztelencsiga_2.jpg

A máramarosi gyűjtésekből 50 csigafaj került elő, közülük hatot a tudomány számára új fajként írtak le. A kék meztelencsiga (Bielzia coerulans) a Kárpátok jellemző csigafaja, gyakori a hegységek lomboserdeiben és fenyveseiben. Magyarországon csak a Zempléni-hegységben, a Bükkben, az Aggteleki-karszton és a Szatmár-Beregi-síkon fordul elő, mellyel jelzi e területek kárpáti kapcsolatát (fotó: Merkl Ottó)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_plankton_beszterce_1.jpg

Mikroszkopikus rákok gyűjtése a Radnai-havasokban, a Beszterce forrása közelében, 2006 júniusában. Személy: Grabant Aranka (fotó: Merkl Ottó)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_valogatas_1_1.jpg

Növényi törmelékben élő rovarok válogatása rostált mintából, 2006 szeptemberében. Személyek: György Zoltán, Grabant Aranka, Podlussány Attila (fotó: Merkl Ottó)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_valogatas_2_1.jpg

Növényi törmelékben élő rovarok válogatása rostált mintából, 2009 augusztusában. Személyek: Németh Tamás, Grabant Aranka (fotó: Merkl Ottó)

 

Erdélyi erdők fogyatkozása

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_facsusztato.jpg

 Facsúsztató a Máramarosi-havasokban. A fakitermelés régóta a havasi területek egyik fő bevételi forrása. Paur Géza rajza, 1900 (forrás: Arcanum. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Máramarosmegye. Várady Gábortól)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_fakitermeles_1.jpg

A fakitermelés a Kárpátokban mára fenyegető méreteket öltött, mely az erdők fennmaradását veszélyezteti, illetve súlyos árvizeket idézhet elő. Történik hagyományos módon … (Radnai-havasok, az Iza völgye, 2008 júniusa; fotó: Merkl Ottó)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_fakitermeles_3.jpg

merkl_trianon_maramaros_20200506_fakitermeles_4.jpg

… és ipari méretekben is (Kőhát, Nyíres, 2008 júniusa; fotó: Merkl Ottó)

 

Állattani gyűjtések között – Képek Máramarosból

merkl_trianon_maramaros_20200506_pop_ivan_01.jpg

Az ukrajnai Pop Iván („Iván pap havasa”) a Máramarosi-havasok második legmagasabb csúcsa. 1920-ig Magyarországhoz tartozott. Paur Géza rajza, 1900 (forrás: Arcanum. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Máramarosmegye. Várady Gábortól)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_pop_ivan_02_1.jpg

A Pop Iván tömbje Felsőróna felől, 2006 szeptemberében. Ukrajna és Románia határa ma a hegygerincen fut (fotó: Merkl Ottó)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_templom.jpg

Szerte Erdélyben és Románia más részein is a görög-keleti egyház erőltetett térhódítása figyelhető meg. Ennek egyik jele, hogy észszerűtlen helyeken is templomok épülnek, erős állami segítséggel. A kép erről a templomról lakott településektől igen távol, a Radnai- és a Máramarosi-havasokat elválasztó Borsai-hágón (Pasul Prislop) készült 2007 júniusában. Azóta az építkezést befejezték (fotó: Merkl Ottó)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_maramarossziget_foter.jpg

A máramarosszigeti Fő tér a 20. század elején (forrás: Máramarosi Hírmondó)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_maramarossziget_utca2009.jpg

Máramarosszigeti utcarészlet 2009 augusztusában (fotó: Németh Tamás)

 

merkl_trianon_maramaros_20200506_piac_1917.jpg

Máramarosi piac 1917-ben (forrás: Fortepan/Péchy László)

Galéria: máramarosi piacok 2006–2008-ban (fotó: Merkl Ottó)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr5716191562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

október 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31