Miért hasznosak bizonyos legyek és a szúnyogok nekünk, embereknek? – I. rész

A legyeket és szúnyogokat legtöbben azért emlegetik, mert betegségeket terjesztenek, csípnek, belerepülnek mindenbe. Kevesen látják be, hogy ezeknek az állatoknak vannak számunkra hasznos tulajdonságaik is.

Írta: Dr. Soltész Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye)

Korunk egyik divatos kifejezése az ökoszisztéma-szolgáltatások. Sokak szerint azokat az „előnyöket és hasznokat” hívjuk így, amelyeket az emberiség az élővilágtól kap. Pedig a természetben különféle folyamatok maguktól működnek: például a rovarok beporozzák a növényeket, a természetes vizeinkben végbemenő folyamatok miatt tiszták a folyóink és tavaink, az elültettet magvakból különösebb beavatkozások nélkül termés keletkezik. Ezek a folyamatok azok, amelyek igazán hasznosak számunkra.

 solteszzoltan_kozmuv_blog_hasznoslegyek1_okoszisztemaszolgaltatasok_20200515.jpg

Ökoszisztéma-szolgáltatások (forrás: Zöld Akció) 

A kétszárnyú rovarok rendje 150 ezer eddig ismert fajával az egyik legnagyobb, gyakorlati jelentőségét tekintve pedig bizonyosan a legfontosabb rovarcsoport. A Magyarországról kimutatott fajok száma több mint 6500. A különféle „légy” és „szúnyog” nevek alatt emlegetett vérszívó és betegségterjesztő fajok rendkívüli humán- és állategészségügyi jelentősége a mai korban sem sokat csökkent.

 

Beporzó legyek!

A legyek és szúnyogok azért látogatják a virágokat, hogy energiához (nektár) és fehérjéhez (virágpor) jussanak, továbbá egyes virágok párzási találkozási helyek is egyben. Ezek az állatok általában kevésbé szőrösek, mint a hártyásszárnyúak, és a legtöbb fajnak nincs speciális pollenszállító testrésze. Mindezek ellenére a virágpor azért számos kétszárnyúfaj testén megtapad, és néhány fajnál megfigyelhetők az elülső láb módosulásai, amelyekkel összegyűjthetik a pollent.

A kétszárnyúak nem annyira következetes viráglátogatók, mint a méhek, de még a nem pollenre-nektárra specializálódott viráglátogató legyek is jelentős mértékben hozzájárulnak a növények szaporodási sikeréhez. A kétszárnyúak által végzett beporzás jelentős számos fontos növénykultúránál a mérsékelt övben (pl. alma, eper, hagyma, karfiol, mustár, póréhagyma, sárgarépa) és a trópusokon (kakaó, kasszava, kesudió, mangó, tea).

Kétszárnyúak nélkül nem lenne csokoládé, mert a kakaó beporzását kizárólag törpeszúnyogok (Ceratopogonidae) végzik, különösen a Forcipomyia nemzetség fajai. Egyre több virágos növénynél mutatják ki, hogy kétszárnyúak a kizárólagos beporzói. Nagyon speciális, szélsőséges példákat is találunk: az európai zergeboglár (Trollius europaeus) beporzását a viráglegyek (Anthomyiidae) közé tartozó négy Chiastocheta-faj végzi. Az imágók a virágban párosodnak, nektárral és pollennel táplálkoznak, a lárvák fejlődése pedig a magvak egy részében zajlik.

solteszzoltan_kozmuv_blog_hasznoslegyek1_torpeszuynog_a_kakaon_20200515.jpg

Törpeszúnyog a kakaó virágán (forrás: Quora

A kétszárnyúak különösen fontos beporzói azoknak a növényeknek, melyek olyan élőhelyeken élnek, ahol a méhek kevésbé aktívak. Számos légy jól bírja a nedves és hűvös élőhelyeket, például a köderdőket és a sarkvidéki vagy alpesi környezet. Ezeken a területeken nagy a kétszárnyú beporzók aránya.

A csípőszúnyogokat jól ismerjük, mint vérszívó, kórokozó terjesztő állatokat, de azt kevesen tudják, hogy beporzásban is részt vesznek. Csak a nőstény szív vért (a hím a megrövidült rágó és állkapocs miatt nem tudja átfúrni a bőrt), de mindkét ivar szívogatja a virágok nektárját. Csípőszúnyogok által végzett beporzást már több mint 100 évvel ezelőtt is megfigyeltek és dokumentáltak.

Beporzás kapcsán a kétszárnyúak közül a zengőlegyeket (Syrphidae) kutatták a legtöbbet. Nagyon nagy fajszámú család, a palearktikus régióban (vagyis Eurázsia északi részén) a leírt fajok száma mintegy 1600. Magyarországon több mint 400 fajuk ismert. Egyes fajok imágói akár kétszázféle növényfaj virágán is megfigyelhetők táplálkozás közben.

 solteszzoltan_kozmuv_blog_hasznoslegyek1_tarkadaraszlegy_20200515.jpg

Tarka darázslégy szamóca virágán (fotó: Soltész Zoltán)

 

Biológiai védekezés

A parazita, parazitoid és ragadozó légy- és szúnyogfajok segítenek a kártevő fajok visszaszorításában, ezért hasznos rovarnak tartjuk őket. Számos őshonos fajt használnak biológiai védekezésben, de üvegházakban néhány idegenhonos fajt is alkalmaznak egzotikus vagy hazai kártevők ellen.

A Feltiella acarisuga gubacsszúnyog (Cecidomyiidae) széles körben elterjedt és hatékony ragadozója a takácsatkáknak (Tetranychidae). Egy másik gubacsszúnyogfaj, az Aphidoletes aphidimyza a levéltetvek ellensége. Ez az Európában kereskedelemben is kapható faj sok helyen szereplője az üvegházakban termesztett növények integrált növényvédelemének.

Csigaevőlegyekkel (Sciomyzidae) kontrollálhatók azoknak a csigáknak populációi, melyek köztesgazdái a bilharziózist okozó vérmételyeknek.

A kizárólag parazitoid életmódú fürkészlegyeket (Tachinidae) széles körben használják a biológiai védekezésben, különösen lepke kártevők ellen.

A biológiai védekezésre alkalmas állatok kutatásának fontosságát az is jól jelzi, hogy hadban álló országok is együttműködtek ebben a témában. Az amerikaiak 1928 és 1933 között felállítottak egy gyapjaslepke-laboratóriumot Budapesten, melyben a fürkészlegyeket mint a lepke természetes ellenségét Mihályi Ferenc vizsgálta. A zengőlégyfajok (Syrphidae) lárváinak mintegy 30 százaléka ragadozó – ezen belül is a levéltetvekkel táplálkozókat érdemes megemlíteni, de fogyasztják még a pajzstetveket és egyéb rovarok lárváit is. A biológiai védekezésben hatásuk jelentős, és gyakran jobb, mint a növényvédő vegyszereké, amelyekre a lárvák is érzékenyek.

 solteszzoltan_kozmuv_blog_hasznoslegyek1_zengolegylazvaeszik_20200515.jpg

Zengőlégylárva levéltetvet eszik (forrás: Organic Plant Care)

 

Lebontó legyek

A legtöbb szárazföldi és édesvízi ökoszisztémában a kétszárnyúak a fajokban leggazdagabb csoport, és összehasonlítva a többi lebontást (dekompozíciót) végző csoporttal a legnagyobb biomasszát is ezek alkotják. Magyarországon körülbelül 76 légycsalád fajai végeznek lebontást. Ezek közül a legjelentősebbek a fémeslegyek (Calliphoridae), az igazi legyek (Muscidae, Fanniidae), a gombaszúnyogok (Mycetophilidae), a púposszúnyogok (Phoridae), a lepkeszúnyogok (Psychodidae), a húslegyek (Sarcophagidae), az árnyékszúnyogok (Sciaridae), a billegetőlegyek (Sepsidae), a talajlegyek (Sphaeroceridae), a katonalegyek (Stratiomyidae), a zengőlegyek (Syrphidae) és a lószúnyogszerűek (Tipuloidea). A kétszárnyúaknak fontos szerepük van a trágya újrahasznosításában – ezeket a nagy egyedszámú fajokat többek között Magyarországon is alaposan tanulmányozta Papp László professzor.

Az eredetileg pántropikus, de ma már nagy elterjedésű fekete katonalégy (Hermetia illucens) lárvája lehullott gyümölcsöt és egyéb lebomló szerves anyagokat fogyaszt. Ez a faj jól példázza a legyek hatalmas lebontó kapacitását és ökológiai jelentőségét. Ha a felhalmozódott csirketrágyát szállja meg, akkor jelentős mértékben csökkenti a trágya mennyiségét, mert a kirepülő legyekkel távozik a szerves anyag egy része. Szaporodása során kiszorítja és így jelentősen csökkenti a fertőzéseket terjesztő házilegyek számát. Bábozódás előtt arra alkalmas helyet keres, így könnyű a tenyészetből begyűjteni. A kimászó lárvákat állati takarmányként használják hal- és sertéstenyészetekben. A fekete katonalegyet háztartásban lévő komposzt gyorsabb lebontására is lehet alkalmazni, az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban már kifejezetten erre a célra rendelni lehet ezeket a lárvákat.

 solteszzoltan_kozmuv_blog_hasznoslegyek1_feketekatonalegy_20200515.jpg

Fekete katonalégy rózsa virágán táplálkozik. Lárvái jelentős lebontók (fotó: Didier Descouens

A második részben arról olvashatunk, hogyan segíthetnek a legyek egy gyilkosság felderítésében, és olyan legyekről is szó lesz, melyek segítségével elkerülhető az amputáció.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr7815737020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Laeisz 2020.06.06. 06:26:52

Attól, hogy EGYES légyfajták valamennyire részt vesznek a beporzásban, még a házilegyek és a szúnyogok simán kiirhatók lennének. Te sem írsz egy szót sem arról, hogy ezeknek bármiféle hasznuk lenne.

Ahelyett, hogy 150.000 féle legyet tanulmányoznátok, inkább azzal kellene foglalkoznotok, hogy attól a néhánytól, ami zavarja az embereket, hogyan lehetne véglegesen megszabadulni!

kacsa. 2020.06.06. 12:14:31

@Laeisz: "inkább azzal kellene foglalkoznotok, hogy attól a néhánytól, ami zavarja az embereket, hogyan lehetne véglegesen megszabadulni! "
Ezzel is foglalkoznak, nem is kevesen, de ha csak ezt néznék, akkor eljutnánk oda, hogy a lelkes rovarirtással olyan rovarokat is elintézünk, amiket nagyon nem kellene (ami azt illeti, eljutottunk). Pont azért kellenek ilyen kutatások (is), hogy ne járjunk úgy, mint az USA-ban, ahol már olyan szinten nincsenek beporzók, hogy már a gazdálkodó fizet a méhésznek, hogy vigye oda a kaptárjait, csakhogy a házi méhek száma is drasztikusan csökken az utóbbi időben, aminek az oka igen összetettnek tűnik (a növényvédő szerektől az élősködőkön át a stresszig sok okot hallottam már rá). Ott van egy * gazdag ország és nem tud ezzel mit kezdeni.
Megjegyzem, ha véglegesen megszabadulnánk a téged zavaró állatoktól, összeomlana az ökoszisztéma. Inkább a fecskéket kellene meggyőzni, hogy legyenek többen, mert akkor nem kellene ennyit költeni a szúnyogirtásra, de sajnos belőlük is egyre kevesebb van.

Péter108 2020.06.06. 14:26:37

Azért kell elviselni, mert az ökoszisztéma része. Elpusztításuk más fajokat is kipusztítana, vagy épp túlszaporodáshoz vezetne. (Mellékesen a fecskék alig esznek szúnyogot, főleg legyekkel táplálkoznak.)

Laeisz 2020.06.06. 22:56:22

@kacsa.: 1.) A kutatások éppen arra is kellenének, hogy olyan mőódszereket találjunk, amelyek scak a "célszemélyt likvidálják", de pl. a méheket nem.
2.) Ugyan miért omlana össze az ökoszisztéma attól, hogy kiirjuk a legyeket és a szúnyogokat? Dehogy omlana össze: ezek a lények semmiféle pótolhatatlan. ökoszisztéma-fenntartó szerepet nem töltenek be!

Az ember és technológiája a természet ura - ez a törekvés eősidők óta, és minden ellenkező propaganda és mánia dacára csak errefelé halad. A tudat magasabbrendű anyagszerveződési forma, mint a "sima" élővilág. "Él, ami hasznos...".

kacsa. 2020.06.07. 00:40:55

@Laeisz: "mőódszereket találjunk, amelyek scak a "célszemélyt likvidálják""
A DDT megvan? Szelektívnek tartották, jó cuccnak tűnt a kártevők ellen, látszólag megtalálták, amire vágysz, használták is lelkesen. Aztán évtizedek múltán kiderült, hogy ugyan egyes állatcsoportokat jobban irt, de még az emberben is kimutathatóak a káros hatásai, egyes fajoknak pl. fehérfejű rétisas pedig nagyon komolyan betett . Elkezdtem hosszabban leírni a káros hatásait, de így is hosszú leszek, a net pedig tele van infóval erről. Egyébként nagyon lassan bomlik le, úgyhogy hiába tiltották be sok országban akár már 50 éve, még mindig kimutatható az emberekből. Egy olyan cucc, ami a termékenység csökkenéséért is felelős.

"Az ember és technológiája a természet ura"
Sokszor gondolta már okosnak és tévedhetetlennek magát az ember és aztán kiderült utólag, hogy egy probléma elhárítása miatt még nagyobb gondot okozott. Néha nem ártana kicsivel több (szakmai) alázat, mert az ilyen húzásokkal közvetve magunkat is irtjuk. Aztán lehet siránkozni és visszamutogatni az elődökre, hogy csinálhattak ekkora marhaságot, miért nem látták ezt előre... aztán aki nem tanul ebből, elkövet valami hasonlót, hogy az unokáknak is legyen kire mutogatni. Már ha lesz ki mutogasson.

"Dehogy omlana össze: ezek a lények semmiféle pótolhatatlan. ökoszisztéma-fenntartó szerepet nem töltenek be!"
Ahhoz, hogy ezt ki lehessen jelenteni, alapos kutatások szükségesek, amik mindenféle egyéb élőlénnyel is foglalkoznak ahelyett, hogy a téged zavaró "dögöket" kiirtó cuccokat fejlesztenének (l. az 1. hozzászólásod). Egyébként ha valamit megesznek, valami megeszi őket és még sokan is vannak, akkor esélyes, hogy az eltűnésükkel jól belekavarnának a helyi táplálékhálózatba.

@Péter108: Így jár az ember, ha gyerekkori képekből indul ki :). Nagyapám mondta, hogy a fecskékre vigyázni kell, mert ami szúnyogot megfognak, az már nem fog engem megcsípni.

múzeum 2020.06.07. 10:42:34

@Laeisz:
"Attól, hogy EGYES légyfajták valamennyire részt vesznek a beporzásban, még a házilegyek és a szúnyogok simán kiirhatók lennének. Te sem írsz egy szót sem arról, hogy ezeknek bármiféle hasznuk lenne.

Ahelyett, hogy 150.000 féle legyet tanulmányoznátok, inkább azzal kellene foglalkoznotok, hogy attól a néhánytól, ami zavarja az embereket, hogyan lehetne véglegesen megszabadulni! "

Menjünk sorban.

1) Nem légyFAJTÁK, hanem fAJOK.

2) Nem, simán nem lennének kiirthatók.

3) Soltész Zoltán, a szerző, valóban nem írt arról, hogy a vérszívó stb. kétszárnyúaknak lenne haszna. Azért nem írt róluk, mert nem arról akart írni. Ahogy a Ming-korabeli kínai porcelánművészetről sem írt, és a tömegközlekedés fejlődéséről a Salamon-szigeteken sem. Majd máskor, más valaki.

4) Sem ő, sem más nem tanulmányoz 150 ezer legyet, mert ennyit senki nem bír. De valamennyit azért tanulmányoz. Leginkább az idegenhonos szúnyogfajok és az általuk átvitt betegségek magyarországi helyzetét. Segítek az olvasnivalóban, hogy csak a blogunkat említsem:

mttmuzeum.blog.hu/2020/05/14/a_nyugat-nilusi_virus_magyarorszagon
mttmuzeum.blog.hu/2020/05/16/jelen_van-e_meg_a_malaria_magyarorszagon
mttmuzeum.blog.hu/2020/05/21/az_usutu-virus

Félig off: valami azért átjön a tudományából a mindennapokba, mert az idén biológiai érettségi tétel volt a tigrisszúnyog/zebraszúnyog.

6) Nem, nem azzal kéne foglalkoznia (foglalkoznunk), hogy hogyan lehet kiirtani, amit ki kéne irtani. Az más előképzettségű, szakmai irányultságú kutatók és gyakorlati szakemberek dolga. A múzeum feladata (többek között) inkább a fajok megismerése, azonosítása, a biodiverzitás védelme és megőrzése (akár a már nem létező élőhelyeken élt, de mára kihalt fajok utolsó halott példányainak megmentésével).

Merkl Ottó

Laeisz 2020.06.08. 13:46:57

@múzeum:

1.) Ki nem szarja le – én se várom el tőletek, hogy „ágyú” helyett „tarackot” mondjatok. Megértetted, amit köznyelven írni akartam? Meg! Akkor?! Ebben az esetben a precíz szaknyelv használata semmit sem tett hozzá az érvelésed erejéhez – és az én laikus szóhasználatom sem csökkentette érveim súlyát.

2.) De, simán kiirthatók lennének – legalább is (és itt át is térek a 3. pontra) a szerző nem érvelt a kiirthatóságuk ellen azzal, hogy ez vagy az a haszna ennek vagy annak a légyfajnak. Pedig a poszt címe kifejezetten ez volt (idézem): „MIÉRT HASZNOSAK A LEGYEK ÉS A SZÚNYOGOK NEKÜNK, EMBEREKNEK?” Hangsúlyozom „A LEGYEK” és nem egy-két légyfaj! A szerző fogalmazásából a magyar nyelv szabályai és a logika alapján kifejezetten az következne, hogy MINDEN légy és szúnyog hasznos voltát fogja a poszt igazolni, vagy legalább is taglalni. (Ha nekem az egyik hallgatóm „a tüzérség” haszáról ad be értekezést, akkor nem elég az, ha csak a brit lovastüzérség krími háborúbeli hasznát igazolja…)

4.) Az idegenhonos szúnyogfajok és az általuk átvitt betegségek magyarországi helyzetének kutatása természetes fontos feladat – ám ha ő (nyilván, érthető módon) nem tanulmányozza az összes 150.000 féle kis, rohadék dögöt légyfajt, akkor hazudik a címmel: hiszen egyszerűen nem lehet birtokában annak a tudásnyanyagnak, amely „a legyek és szúnyogok” hasznosságát bizonyítaná.

5.) Az elég nagy baj, ha érettségin olyasmit kérnek számon a 21. századra készülő fiatalokon, hogy tigrisszúnyog/zebraszúnyog – ahelyett, hogy információ-feldolgozást, robotikát, stratégiai tervezést, pénzügyi ismereteket stb. oktatnának nekik és ezeket kérnék számon… Elég sok tanulmányt olvasok arról, hogy az általam felsorolt szakterületek döntik majd el egy-egy társadalom sikerességét az előttünk álló évtizedekben; arról viszont még sohasem cikkezett a Handesblatt és nem láttam szövetségi kormányzati előterjesztést sem arról, hogy a tigrisszúnyog/zebraszúnyog terén szerzett tudás döntené el a társadalmi-gazdasági-élhetőségi sikerességet vagy kudarcot…:-) (…És itt ki is nyithatnánk egy elegáns vitát „a társadalom és az adófizetők által finanszírozott kutatásoktól elvárt hasznosság” témakörében – természetesen nem úgy értelmezve itt a hasznosságot, ahogy azt az MTA-ról szóló döntéseik során értelmezték Dr. Orbán „A futball mindig vigasz és elégtétel volt a magyar embernek” Viktor Mihály magyar miniszterelnök, valamint Palkovics „Nempublikálok” László miniszter úr.)

6.) Hajrá – szerezzen rá magánadományozói pénzt és felőlem azt kutat, amit akar! Ám ha költségvetési forrásokból (közpénzből) kutat, akkor majd a köz eldönti, mit kutassanak.

múzeum 2020.06.08. 18:05:48

@Laeisz:
Sok időm nincs, de azért pár szó.

1) De igen, ha ágyú, akkor várd el, hogy ágyút mondjanak, ne tarackot.

2) Igen, tényleg, pontosabb lett volna úgy, hogy „MIÉRT HASZNOSAK BIZONYOS LEGYEK ÉS A SZÚNYOGOK NEKÜNK, EMBEREKNEK?”. De a magyar nyelv ebben nem annyira szigorú, mint az angol. A határozott névelőtől még nem szükségszerű minden kétszárnyút ideérteni. És akkor idézlek téged, mint klasszikust: „Megértetted, amit köznyelven írni akartam? Meg! Akkor?!"

4) A legyek/szúnyogok hasznosságát bizonyító tudásanyagból pont akkora mennyiséggel lehet bizonyítani a hasznosságukat, amennyi az ilyen hasznos legyek/szúnyogok egy részére vonatkozik. Ha felvillantunk pár hasznost, akkor máris érvényes az előző pontban leírt, javaslatodra módosított cím. Ez az írás egy ismeretterjesztő, figyelemfelkeltő szöveg. Nem a 150.000 kétszárnyúfaj tételes besorolása a hasznosság, haszontalanság, károsság szerint.

5) Információ-feldolgozás, robotika, stratégiai tervezés, pénzügyi ismeretek: igen, ezek baromi fontos dolgok, oktatni és számon kérni kéne őket - na, de a biológia érettségin?
"Az általam felsorolt szakterületek döntik majd el egy-egy társadalom sikerességét az előttünk álló évtizedekben" - bizonyára, ha addig az egy-egy társadalom nem döglik meg a zikától, csikungunyától, dengue-láztól, hogy csak a rovarokkal terjedő vírusokat említsem. Ezek itt dörömbölnek a határon, zebraszúnyog képében. És húzósabbak lesznek a Covid-19-nél.

6) Soltész Zoltán a vácrátóti Ökológiai Kutatóközpont (www.okologia.mta.hu/Soltesz.Zoltan) munkatársa (is), amely akadémiai kutatóintézet (bocs, már elvesztettem a fonalat, hogy az MTA szétmarcangolása során mi hova tartozik; nekem akadémia). Az intézet többek között abból él, hogy pályázik, és a kutatásra érdemes, hasznos, jó pályázatokra kap pénzt. Az idegenhonos szúnyogok+vírusok kombóra kapott. Tehát a köz eldöntötte.

Merkl

.K.K 2020.06.08. 18:19:39

@Laeisz:
Kedves Laeisz!

1. Nem lehet egy-egy fajt kipécézni és kiírtani, mert a bioszférában minden mindennel összefügg. Manapság egyre több a hálózatkutatásos munka, így egyre jobban látható ez.

2. "A kutatások éppen arra is kellenének, hogy olyan mőódszereket találjunk, amelyek scak a "célszemélyt likvidálják", de pl. a méheket nem"

Kétlem, hogy bárki is fog olyan szert találni, amivel megoldható, hogy 150ezer hasonló légyfaj közül csak egyet legyen képes megölni. Ha ez mondjuk egy idegméreg és egy faj tagját meg tudja ölni, akkor a másik faj képviselőjét is vinni fogja magával, szinte alig van élettani különbség közöttük. Arról nem beszélve, hogy sok más rovarfaj is hasonló módon működik, tehát őket is írthatja. A legspecifikusabb megoldás az lenne, ha valaki kézzel szedegetné össze és ölné meg őket.

3. "Dehogy omlana össze: ezek a lények semmiféle pótolhatatlan. ökoszisztéma-fenntartó szerepet nem töltenek be!"

A tudományban csak akkor mondunk ilyen nagy szavakat, ha van rá bizonyítékunk. De ha neked van, publikáld, vagy ha jelent meg erről cikk, szívesen látnám róla a linket! Nem vagyok légy ökológiában jártas de úgy gondolom jelenleg senki nem tudhatja előre, hogy egy bolygó méretű bioszféra esetén milyen hatása lenne ennek. Ezt még lemodellezni sem lehet, nem hogy ezer évekig megfigyelni.

4. "Ki nem szarja le – én se várom el tőletek, hogy „ágyú” helyett „tarackot” mondjatok. "

Egy tudományos vitában jó, ha a felek tisztában vannak a tudományos kifejezések jelentésével.

5. "és az én laikus szóhasználatom sem csökkentette érveim súlyát."

Talán valóban nem, de a személyeskedés és sértegetés mindig is a tudás hiányának kompenzálását jelzi.

6. " Hangsúlyozom „A LEGYEK” és nem egy-két légyfaj!"

A "legyek" azt is jelenthetik, hogy öt darab légyfaj. A Szerző nem azt a címet adta, hogy miért hasznos számunkra az összes légy a világon.

7. "Az elég nagy baj, ha érettségin olyasmit kérnek számon a 21. századra készülő fiatalokon, hogy tigrisszúnyog/zebraszúnyog "

Az általad felsorolt tudományos témakörök melyike illeszkedik bele a biológiába?
És nincs ezzel baj. Van aki orvosnak megy, vagy biológusnak. Mindkettőből lehet ökológus vagy epidemiológus, akik a szúnyogok által terjesztett betegségekkel fognak foglalkozni. Ami azért tök jó, mert ahogyan te is említetted: "Az idegenhonos szúnyogfajok és az általuk átvitt betegségek magyarországi helyzetének kutatása természetes fontos feladat."

8. "Hajrá – szerezzen rá magánadományozói pénzt és felőlem azt kutat, amit akar! Ám ha költségvetési forrásokból (közpénzből) kutat, akkor majd a köz eldönti, mit kutassanak."

A köz nagy része nem fogja tudni eldönteni, hogy az adott intézmény biokémiával foglalkozó részlege inkább miozin vagy a kinezin fehérjékkel foglalkozzon, mert egy jogász, bölcsész, építész, geológus vagy egy más területtel foglalkozó biológus sem fog annyira érteni, mint az, aki benne van az ilyen kutatásokban. Én is az antropológiában vagyok benne, és rendkívül sok időmbe és energiámba telne, hogy átképezzem magam biokémikusnak, aki az idegsejtek vezikuláit szállító motorfehérjékből fog hasznos kutatást publikálni.

De csak, hogy egy példát mondjak, miért fontos látszólag haszontalan kutatásokat végezni (De azért megjegyzem, hogy nem létezik haszontalan tudás, mert minden mindennel összefügg. A világ egy hálózat).

Az evolúcióbiológiával foglalkozó Szathmáry Eörs bizonyos kutatásai az élet kialakulása hajnalán zajló természetes szelekcióval foglalkoznak. A talán 80-as években leírt alapelveket ha jól emlékszem ma arra használják mások, hogy vérből daganatok diagnózisához szükséges tumormarkereket mutathassanak ki.

9. "Az ember és technológiája a természet ura - ez a törekvés eősidők óta, és minden ellenkező propaganda és mánia dacára csak errefelé halad. A tudat magasabbrendű anyagszerveződési forma, mint a "sima" élővilág. "Él, ami hasznos...". "

Ez szimplán nem igaz. De ez már túl messzire vinne. Mindenesetre a természetben sok az emberre veszélyes elem. És az "ellenséget" lebecsülni hatalmas hiba. Akkor is, ha az ellenség a Föld és élővilága, amit teljes mértékben tisztelnünk és felelős gondolkodó fajként védenünk kéne, mert hamarosan mi húzzuk a rövidebbet, és nem Ő. (Azért ennél a bekezdésnél elgondolkoztam, hogy nem egy troll írkál-e. )

Üdv,
a HobBiológia szerkesztője

Laeisz 2020.06.09. 09:08:41

@múzeum:

1.) A poszt nem szakmai értekezés volt (amelyben a tarack tényleg tarack, még az űrmértékét is megadják), hanem egy blogposzt. (Te magad írod: „Ez az írás egy ismeretterjesztő, figyelemfelkeltő szöveg.”)
2.) Azért azt talán nem kellene megpróbálni bemagyarázni nekem, hogy magyarul a „MINDEN” azt jelenti, hogy „esetleg néhány”. Bár német vagyok, de leget éltem magyarok között ahhoz, hogy ezt ne vegyem be („Ich bin nicht von gestern!” – ahogy ezt mi mondjuk…) Ha a fajta/faj – ágyú/tarack esetekben pontosságot vársz el, akkor talán a minden/néhány esetében is elvárás lehetne ez. Ebből következően: a „megértettem!” bizony éppen az én álláspontomat támasztja alá: ha valaki általában a legyek hasznosságát teszi a címbe, az „általában a legyek” hasznosságára gondol, nem „egy-két légyfajéra”!
3.) A „ha n-re igaz, akkor igaz n+1-re is” nem zoológiai, hanem matematikai módszer. és még ott is vannak komoly matematikusok, akik vitatják e módszer általános helyességét.
4.) Az a baj, hogy a(z általános és középiskolai) biológia szúnyogokkal foglalkozik, nem pedig az emberrel: annak működésével (egészségtudatossággal, vagy épp az áltudományos szerek, képzetek biológiai-biokémiai képtelenségének, lehetetlenségének bemutatásával), de különösen az emberi viselkedés jellemzőivel, jó sok gyakorlati példával, élményszerűen, átélhetően előadva – ennek ui. sokkal több haszna lenne az átlagember életében, mint valami egzotikus jószágról szerzett, az érettségi után 3 perccel elfelejtett lexikális marhaságnak! …És hogy miért fontos tudás ez? Mert a viselkedésünk határozza meg azt, hogy miféle stratégiákat követünk. De erről egy kanyi sincs a tankönyvben – azt ui. monomániások szokták írni…

Laeisz 2020.06.09. 09:10:13

@.K.K: Mindenek előtt: megtisztelő, hogy lassan az egész magyar "szakma" az én kommentemre felelget...:)

Sajnos ezt időm híján most nem tudom viszonozni; de Merkl kollégádnak az imánt válaszoltam az rád is vonatkozik!

.K.K 2020.06.09. 11:29:21

@Laeisz: Kedves Laeisz!

Szívesen várok pár napot. Sajnos nem vonatkozik rám, mert a más kommentjére írt reakció nem az én érveimre adott válasz. Én más dolgokról írtam, de ügyes trükk volt!

Üdv

múzeum 2020.06.10. 10:58:44

@Laeisz:

Na, kedves Laeisz, módosítottam a címet. És a következő részben is már "bizonyos" szerepel, nem "a":

mttmuzeum.blog.hu/2020/06/10/miert_hasznosak_a_legyek_es_a_szunyogok_nekunk_embereknek_ii_resz

(A linkben nem látszik, de a posztban igen. ) Máris nem éltünk hiába.
Merkl

Laeisz 2020.06.11. 08:44:06

@múzeum: Más: tényleg lehajtanak titeket a debreceni sívóhomokra, csak azért, hogy "a bűnös Budapestet" büntessék?!

Tegnap olvastam.

ha nálunk, Németországban döntene így és ebben a stílusban a szövetségi kormány egy ilyen kérdésben, a kancellárt aznap szép csendben elvinnék a pszichiártiára...:-)

Az érintettek meg egyszerűen aznap felmondanának, testületileg és ezzel telekürtölnék a világsajtót! Ti terveztek valami ilyesmit - vagy már csendben arról beszélgettek, hogy mit fog dolgozni a Zasszony Debiben és hol legyen az új lakás a Nagyerdőn?:-)))

Mert ezek az ember életét alapvetően érintő dolgok, nem a legyek!

múzeum 2020.06.12. 18:31:33

@Laeisz: Kizárólag a főigazgató nyilatkozhat erről.

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31