Szobrot az inváziós rovaroknak?
Hatlábúak hatása I.

Emlékműveket hol dicsőséges, hol tragédiájukkal is felemelő eseményekről vagy személyekről szokás készíteni. Na, de ki hallott már ilyet kártevőkkel kapcsolatban? Pedig Magyarországon is van rá példa. 

Írta: Székely Ágnes (Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma) és Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény)

Mi jut eszünkbe a rovarokról? A legtöbb embernek a fej-tor-potroh hármas és a hat láb. Több mint egymillió rovarfaj él a Földön. Sok mindent tanulhatunk tőlük, és bizony jó pár találmány ötletgazdái eredetileg rovarok voltak. De vajon mondanak köszönetet a rekkenő nyári hőségben a zümmögő légkondicionáló mellett a termeszeknek? Vagy helikopterezés közben a szitakötőknek? Hányan gondolnak szeretettel a méhekre vagy a darazsakra, amiért beporozzák a növényeket? Persze vannak kevésbé kedvesek is, a betegségterjesztők (szúnyogok, legyek), vérszívók (bolhák, tetvek) vagy a terméspusztítók (vándorsáskák).

Egy biztos: szeretjük őket vagy sem, létezni nélkülük nem tudunk. És még a művészetre is hatással vannak. Lássuk hát az első példát erre!

krumplibogar_szobor02.jpg

A burgonyabogár szobra Héderváron. Maráczy Manuéla, Zsédely Teréz és Csáki László alkotása, 1997, bronz, vörösmárvány (forrás: termeszettar.hu)

 

Nem is kolorádó

Krumplibogár, burgonyabogár, kolorádóbogár. Ki ne ismerné fel rögtön e gyönyörű rovart? Pedig Magyarországon csak 1947-ben bukkant fel először. Hogy tehetett szert országos ismertségre ilyen rövid idő alatt? A válasz egyszerű: úgy, hogy az egyik legfontosabb zöldségnövény kiirthatatlan kártevője lett. Még szobor is készült róla!

A bogár eredeti hazája Mexikó, ahol a tányértüske (Solanum rostratum) nevű vad burgonyafélén él. A növény tüskés termése nagyemlősök (többek között bölények és szarvasmarhák) szőrzetébe akaszkodva terjed. A Mexikóból Texason át az Egyesült Államokba hajtott szarvasmarhákkal a tányértüske észak felé vándorolt, a bogár pedig követte a tápnövényét. Így jutott el a Sziklás-hegységbe is; az ott talált egyedek alapján írta le a fajt 1924-ben Thomas Say amerikai entomológus. (A „kolorádóbogár” elnevezés félreértésen alapul: B. D. Walsh 1865-ben egy közleményében azt állította, hogy két kollégája nagy mennyiségű bogarat látott Colorado államban a tányértüskén, és ezt bizonyítékként vélte arra, hogy a bogár ott őshonos.)

leptinotarsa_decemlineata.jpg

Burgonyabogár imágója (fotó: Németh Tamás)

 

Szerencsétlen mutáció

A Leptinotarsa decemlineata már jó ideje élt azon a területen, ahol burgonyát is termesztettek, de nem fogyasztotta annak mérgező levelét. Egy pontmutáció következtében azonban ellenálló lett a méreggel szemben, és áttért a burgonyára. Ahogy a burgonya termesztése egyre északabbra tevődött át, a bogár mutáns változata úgy követte új tápnövényét. Első kártételét Nebraska államban jegyezték fel 1859-ben. Ezután alig másfél évtized alatt 3000 kilométert tett meg kelet felé, és 1874-ben elérte az Atlanti-óceán partját. Úgy elszaporodott, hogy a feljegyzések szerint néhol a mozdonyok kerekei elforogtak a síneken a szétlapított lárvák tömkelegétől.

1024px-colorado_potato_beetle_larvas_leptinotarsa_decemlineata.jpg

A burgonyabogár lárvái (forrás: Tavo Romann, Wikimedia Commons, licenc: CC BY 4.0)

 

Európába több alkalommal is behurcolták a mutáns alakot. Első egyedeit 1876-ban fedezték fel Franciaországban, de a fertőzési gócokat az első világháborúig mindenütt felszámolták. Az első világháború utolsó éveiben azonban egy újabb franciaországi (Bordeaux melletti) fertőzést már nem sikerült visszaszorítani. A bogár 1936-ban elérte Németország határait, 1940-ben megjelent Ausztriában, majd 1947-ben a szigetközi Hédervár mellett megtalálták az első hazai egyedeit is. A fertőzés csak kis területet érintett, az állományt akkor még sikerült megsemmisíteni. 1950 után azonban Ausztria és a volt Jugoszlávia felől újabb rajok érkeztek, így a hazai megtelepedését nem lehetett megakadályozni. 1954 végére az egész Dunántúlt meghódította. A burgonyabogár napjainkban már Ázsiában jár, és elérte a Csendes-óceánt.

escarabajo_de_la_patata.png

A burgonyabogár mai elterjedése (forrás: Fritz Geller Grimm, Animalandia)

 

A hédervári nevezetesség

A kifejlett burgonyabogár naponta körülbelül egy bélyegnyi nagyságú levélrészt fogyaszt el, ez elsőre nem tűnik soknak, de a lárvái az egész növény lombozatát az erekig visszarághatják. Márpedig egy bogár akár félszáz petét is rakhat… S bár lárvakorban még elég sérülékeny, az imágó már csak nagy nehézségek árán irtható ki.

Miért állítanak egy közismerten kártevő rovarnak köztéri szobrot? A választ egy kissé groteszk áldokumentumfilm adja meg. A Leptinotarsa, avagy privát nyomozati anyag a krumplibogár titokzatos feltűnéséről Magyarországon című filmet Buzás Mihály és Szolnoki József (Zsebcselek csoport néven) jegyzi. A film a burgonyabogár első, 1947. július 19-i hazai felbukkanásáról szól, mellyel Hédervár örökre beírta magát Magyarország (agrár)történelmébe.

A film a falu lakóit szólaltatja meg, akik bizarr összeesküvés-elméleteket vázolnak: egyesek szerint amerikai imperialisták egyfajta vegyi fegyverként szórták szét a bogarakat, mások orosz ármányként értékelik megjelenésüket. A filmet 1997-ben – az 50 éves évforduló alkalmából – a győri Mediawave fesztiválon mutatták be. Az üdítően ironikus alkotás kellemes utózöngéjeként készült el három fiatal művész keze által Magyarország első kártevőszobra. Az ötletgazda Buzás Mihály volt, aki kalandos úton, felsőbb kapcsolatait latba vetve bábáskodott létrejötte felett. (A szobrot Nagy Frigyes akkori földművelésügyi miniszter avatta fel a Mediawave alatt, ami nem véletlen, mert korábban a rendező tanára volt az egyetemen.)

A film megtekinthető az alábbi videón és itt: https://www.youtube.com/watch?v=b0aY2pN0YHc

 

Az alkotók közül ketten, Maráczy Manuéla és Zsédely Teréz a dokumentumfilm grafikusai voltak. Hozzájuk csatlakozott Csáki László. (Mindhárman a Győri Tánc- és Képzőművészeti Középiskolába – ismertebb nevén a győri kisképzőbe - jártak, évfolyamtársak voltak. Későbbiekben még több kisfilmet forgattak közösen. Manapság Maráczy Manuéla gyerekruhákat tervez, Zsédely Teréz kisplasztikákkal foglalkozik, de főként fest, Csáki Lászlóból pedig nemzetközi hírű animátor és kísérleti filmes lett.)

krumpliboar_szobor.jpg

A burgonyabogár szobra Héderváron  (forrás: hedervar.network.hu)

 

A körülbelül 80 centiméteres patinázott bronz bogár elkészítéséhez állítólag nem volt elég pénz, ezért nyersanyag gyanánt néhány kisebb Lenin-szobrot is beolvasztottak. A körülbelül százszoros nagyításban, ám némileg leegyszerűsítetten ábrázolt rovar kisebb, mint a vörös márvány alap, félgömb teste szépen kiemelkedik belőle. Közelebbről nézve jól látszik, hogy a barázdák felülete szemcsés, ami a nyers öntvényhatást sugall, de a csíkok cizelláltak. A csíkok száma kevesebb, mint a valóságban (decemlineata = tízvonalas), de ez az összhatást nem zavarja. Lábai, feje, csápjai elnagyoltak, nem túlságosan részletgazdagok. (Időközben egyik lábát el is veszítette, köszönhetően egy fűrésznek…)

A szobor bemutatásáról egy rövid videó alant és itt: https://www.youtube.com/watch?v=uTpULmaprQw

 

A szobor nem a bogár előtt tiszteleg, hanem az ellene létrejött emberi összefogásnak, a szervezett növényvédelemnek állít emlékművet. Ugyanis a burgonyabogár hazai terjeszkedésének megállítására és életmódjának felderítésére hozták létre az Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézetének keszthelyi burgonyabogár-kutató laboratóriumát, ahol Jermy Tibor és Sáringer Gyula derítettek fényt a kártevő hazai életmódjára. Héderváron kiemelkedő helyen, a községházával szemben a kastélyparkban helyezték el a szobrot, hiszen, mint a filmből is kiderült, az itteniek életét döntően befolyásolta ez az apró bogár.

diabrotica_virgifera_1.jpg

Amerikai kukoricabogár (festmény: Pál János)

 

És még egy szobor

Sokáig hazánk egyetlen köztéri kártevőszobra volt a hédervári, de 2011-ben Battonyán felavatták az amerikai kukoricabogárét (Diabrotica virgifera) is, Jaczkó Zoltán alkotását. A kukoricabogár viszonylag új faj Európában, mert csak 1992-ben jelent meg Szerbiában, ahol a belgrádi repülőtér közelében találták meg. Oda valószínűleg repülőgépekkel érkezett (az amerikai repülőtereken a fényre repülő bogarak éjszaka juthattak be a gépekbe), aztána környező kukoricásokban szaporodni, majd magától terjedni kezdett. A terjedés sebességéből ki lehetett számítani, hogy mikor érkezik Magyarországra, és ez be is következett: 1995-ben megjelent Dél-Magyarországon. Azóta egyre nagyobb területeket foglalt el Dél- és Közép- Európában.

distribution-of-diabrotica-virgifera-in-europe-red-dots-on-the-pink_w640.jpg

Az amerikai kukoricabogár elterjedése Európában. A rózsaszín terület piros pontokkal a meghonosodás területe. A piros háromszög egyetlen fogás, meghonosodás nélkül (forrás: Bieńkowski & Orlova-Bienkowskaja 2018)

 

pb4_6524_00001_04retus.jpg

Amerikai kukoricabogár (forrás: Pintér Balázs, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

 

Lárvái a kukorica gyökerét rágják, emiatt a növény megdől, ha nem is pusztul el. A megdőlt, „libanyakú” növények csökkent értékű termést hoznak, és kombájnnal ezt nem is lehet maradéktalanul betakarítani. A virágzáskor rajzó bogarak a nővirág bajuszszálait rágják le, ezért a megtermékenyülés hiányos lesz vagy elmarad, a károsodott csövek termése gyakran a végletekig csökken. A bogarak a levélzet hámozgatásával is kárt okoznak.

A szobor teste vörösmárvány, a kukoricalevél zöld színű gránit, a bogár lábai és a csápja pedig nemesacél.

 

dsc09143.JPG

Az amerikai kukoricabogár szobra Battonyán. Jaczkó Zoltán alkotása, 2011, gránit, festett vörösmárvány, acél

dsc09141.JPG

  

Források 

Merkl O. & Vig K. 2009: Bogarak a pannon régióban. – Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely, 494 pp.

Bieńkowski A. O. & Orlova-Bienkowskaja M. J. 2018: Alien leaf beetles (Coleoptera, Chrysomelidae) of European Russia and some general tendencies of leaf beetle invasions. – PLoS ONE 13(9): e0203561 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0203561

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr7115635212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2020.04.24. 11:04:48

Apám mesélte, hogy vers is volt:

Undok Kolorádó bogár!
Krumpliföldön pusztítva jár.
Hátán csíkos takarója,
Amerika lobogója.
Ahol látod, irtsd e férget,
Ezzel is a békét véded!

cinke56 2020.04.24. 12:24:21

Érdeklődéssel olvastam a posztot, amelyből kiderült az is, hogy az emberi tevékenység nélkül egyik rovar esetében sem jött volna létre az invázió, azaz újfent beigazolódik hogy a bolygó, mint élő szervezet alakulásának és változásának legfőbb - és nem feltétlenül leghasznosabb, sőt! - szereplője az ember. Miközben a poszt érdekesen ismerteti a két invazív fajt, a kártevő kifejezést használja, ami kizárólag az ember szemszögéből értelmezhető. Azon túl nincs értelme a szónak, a bolygónkat benépesítő fajokat nem lehet minősíteni, mindegyik épp olyan fontos része az egésznek, mint maga az ember. Mindegyik igyekszik védelmezni életterét, de ahogy látjuk, az egyensúly felbomlásában leginkább az ember a ludas. Ha a krumplibogarak és a többiek írnának posztot, feltehetőleg nagy fejcsóválással emlékeznének meg róla, hol, mikor és hogyan ártott az ember, mint kártevő a Földet lakó többi fajnak.
Jó írás, ügyesen hívja fel a figyelmet a rovarokra, az amúgy csekély érdeklődéssel kísért osztályra. Köszönet érte!

KatonaG 2020.04.24. 18:14:21

Vitatkoznék azzal, hogy a kártevő csak az ember szemszögéből lehet kártevő. Ha pl. egy szigetre bekerülő patkánycsapat elszaporodik, és kiirtja az őshonos madarak, hüllők vagy rovarok egy részét, azzal lehet hogy az embereknek nem okoz anyagi kárt, viszont az ökológiai kártétel jelentős. Pláne a kipusztított áldozatok szemszögéből!

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31