A kakaóbabtól a csokinyusziig

A húsvéti nyuszi finomabbnál finomabb csokitojásokkal és csokinyuszikkal édesítette meg – talán még édesíti is –  az otthon töltött napjainkat. De vajon elgondolkoztunk-e azon, hogyan lesz a messzi Dél-Amerikában növő kakaófa terméséből, a kakaóbabból a szánkban olvadó, édes csokoládé?

Írta: Turcsán Zsolt

A kakaófa (Theobroma cacao)

A közép-amerikai trópusi esőerdők gyengén savanyú talajait kedveli a kakaófa (Theobroma cacao), ami a mályvafélék családjába tartozik. A természetben akár 8 méter magasra is megnőhet. Virágai nem az ágak végén, hanem a fa törzsén és vastagabb ágain fejlődnek. Rovarok porozzák be őket. Nagy méretű terméseiben kb. 60 darab mandula nagyságú, vörösesbarna kakaóbab nő.

540px-starr_070321-6113_theobroma_cacao_vagott.jpg
A kép eredeti, vágatlan verziója: Forest & Kim Starr (Wikipedia)

A kakaó története

A közép-amerikai bennszülöttek (főleg a maják és az aztékok) már Krisztus születése előtt 1500 évvel ismerték a kakaóbabot, amelyből négy különböző italt készítettek. A legkedveltebbet xocolātl-nak (ejtsd: sokolátl) nevezték. Emellett gyógyszernek és fizetőeszköznek is használták. Azt gondolták, hogy az istenek eledele.

Az európaiak a spanyolok közvetítésével ismerték meg a kakaófa termését. Egyes források szerint Kolumbusz Kristófnak, mások szerint Hernán Cortez konkvisztádornak köszönhetjük az első kakaóbab-szállítmányt. Latin nevét a tudományos nevezéktan atyja, Linné adta: Theobroma, azaz „az istenek eledele”. Az első csokoládéfőző üzemek 1580-ban nyíltak meg Spanyolország szerte, majd a 1600-as évek közepére az egész öreg kontinensen elterjedtek. Ekkoriban a csokoládés italokat aranyárban mérték, szó szerint, hiszen arannyal fizettek érte azon kevesek, akik ezt megengedhették maguknak. A 19. században tetőzött a kakaóláz, ekkor a legtöbb angol gyarmaton már voltak kakaófa ültetvények (itt csak 5-6 méterre nőnek meg a fák).

ridolfo_del_ghirlandaio_ritratto_di_cristoforo_colombo_1520.jpg

Ridolfo Ghirlandaio posztumusz portréja Kolumbusz Kristófról

A kakaó napjainkban

Napjainkban a csokoládé az egyik legalapvetőbb édesség az emberiség számára. Szinte megszámlálhatatlan formában ismert, ha Gombóc Artúrt megkérdeznénk, szívesen fel is sorolná mindet. Ő biztosan megünnepli a csokoládé összes világnapját, merthogy  több is van.

A kakaóbab feldolgozásának közti terméke a kakaómassza (csokoládé alapanyaga) és a kakaóvaj (szépségápolási termékeket készítenek belőle). Két fontos végterméke pedig a kakaópor és a csokoládé.

A kakaófa három fajtáját termesztik az ültetvényeken: a Criollo-t, a Trinitario-t és a Forastero-t. Míg az előbbiből az élelmiszeripar a minőségi termékeket készíti, az utóbbiból az olcsóbb, nagy mennyiségben gyártott csokoládékat. Szárítás és pörkölés után jön elő a kakaó jellegzetes íze. Termesztése ma Dél-Amerikában és Afrikában történik. A világtermelés kétharmadát Afrika szolgáltatja, ahol a következő országok vesznek részt a termelésben: Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria és Kamerun.

pompom_mesei_gomboc_artur_es_a_csokolade.jpeg
Kép forrása: Pinterest

A kakaófogyasztás kedvező és kedvezőtlen hatása

A kakaó kedvező hatását az emberi szervezetben fejti ki. Fő hatóanyaga a teobromin, amiből 100 g csokoládéban kb. 100 mg van. Serkentő és izgató hatású, emellett emeli a vérnyomást (akárcsak rokon vegyülete a koffein), de ez csak a jó minőségű étcsokoládékra jellemző. Sőt nagyobb a vízhajtó hatása, mint például a kávénak. Fontos kiemelni, hogy mint minden más édességet, ezt is csak mértékkel szabad fogyasztani. Ne a főétkezések helyett, hanem utána nassoljunk egy kis csokoládét, így érvényesül leginkább a pozitív élettani hatása.

Nehezen tudjuk elképzelni, de sajnos kedvezőtlen hatásai is vannak a kakaóbab termesztésének. A kakaófa ültetvények miatt ugyanis hatalmas területeken vágták ki az esőerdőt, nem is beszélve arról, hogy mennyi káros anyagot bocsátanak ki azok a járművek, amelyek Dél-Amerikából vagy Afrikából szállítják a kakaót a magyar boltok polcaira. Tehát fenntarthatóság szempontjából nem hogy pozitív, hanem negatív hatású a csokoládé fogyasztása. Egy angol környezetvédelmi weboldal szerint tíz deka csoki előállításához több mint 1700 l (!) víz szükséges. Tehát érdemes idén fenntarthatóbb ajándékot hoznia a húsvéti nyuszinak, mint a saját csokoládé képmását.

86514-csokinyuszik.jpgHúsvéti csoki nyuszik hada várja a vásárlókat (kép: e-kepeslap.com)

 

Források:

https://web.archive.org/web/20070927183504/http://www.nagyutazas.hu/magyar/magazin/article.php?id=1188#null

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaka%C3%B3_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)

http://chemonet.hu/hun/teazo/kakao/index.html

https://www.etcsokibolt.hu/a-kakaobab/

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_csokol%C3%A1d%C3%A9_vil%C3%A1gnapja

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csokol%C3%A1d%C3%A9

https://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/a_csokolade_drogja/20110830164244

https://waterfootprint.org/en/resources/interactive-tools/product-gallery/

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2215611850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

október 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31