Korábban kínhalál várta, ma már védett
A tavasz egyik hírnöke: a nagyfejű csajkó

A nagyfejű csajkó már a 19. század elején felkeltette az ébredező entomológia kutatóinak érdeklődését. Azóta sokat megtudtunk e furcsa állatról. 

Szerzők: Kovács Tibor (MTM Mátra Múzeuma, Rovargyűjtemény) és Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Bogárgyűjtemény)

 

lethrus_palaga_mate_1.jpg

Hím nagyfejű csajkó. Elöl láthatók a rágókról lefelé irányuló agyarai (fotó: Palaga Máté, izeltlabuak.hu)

Az esetlen mozgású, röpképtelen nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) különös életmódjáról és szokásairól hazánkban először a Budán élt Koy Tóbiás lepkész emlékezett meg. Megfigyeléseit gyűjtőtársával, Böhm Móric Jánossal együtt 1802-ben tette közzé. Ezt egy jó ábrákkal illusztrált cikk követte Emich Gusztávtól, A csajkó fejlődése és átalakulása címmel, ami a Rovartani Lapok 1884-es második kötetében jelent meg. Az írás nagyjából összefoglalja a csajkó életmódjával kapcsolatos alapismereteket, ezért azt nem ismételjük meg; itt elolvasható.

1884_csajko_abra.JPG

Emich Gusztáv 1884-es cikkének ábrái a nagyfejű csajkóról

 Keserves idők a szőlőben

A nagyfejű csajkó a nevet már Frivaldszky Imre is használta 1865-ben táplálkozásával kapcsolatban sokféle információ látott napvilágot. Az 1800-as évek második felében, amikor még jóval gyakoribb lehetett, a szőlőültetvényekben a fiatal hajtások levagdosásával károkat okozott. Ezt látva a termést – jó borukat – féltő budai és környékbeli szőlősgazdák erős túlzásba is estek (ennek kétszeresen lehetett oka a bor: a már említett féltett, másrészt az elfogyasztott): a bogarak összeszedése és agyontiprása mellett a kivégzés kegyetlenebb módját választották. A bogár fejét szőlőkaró hasítékába szorítva napokig hagyták kínlódni a „gonosztevőt”, míg az ki nem múlt, vagy valami madár el nem vitte. Egy másik módszer a torbágyiaknál volt szokás: a csajkó aknájának nyílása körül késsel akkora gödröt kanyarítottak, hogy abból a bogár nem tudott kimászni. De mi már tudjuk, nem ő ment a szőlőbe, hanem a szőlőt telepítették az ő kedvelt, jól felmelegedő élőhelyeire…

lukak_v.JPG

Ahol jelentős méretű az állomány, szinte egymást érik az alagutak bejáratai (fotó: Kovács Tibor) 

És hamarosan érkeztek az új információk: olyan helyeken is él, ahol nincs szőlő; magkender táblán is kártevő, de kukoricát nem károsít; többféle növény hajtásait fogyasztja, kizárólag fűféléket visz a kamrájába; csak pázsitfűféléket fogyaszt, és így tovább. De ezek a megállapítások nem pontosak. Az Északi-középhegységben elkezdett, és még folyó vizsgálataink részeredményei alapján a következő növényfajokat fogyasztják, illetve hordják táplálékul az ivadékaiknak: nőstények siska nádtippan, galagonya, homoki baltacim, hölgymál, kökény, közönséges bábakalács, közönséges párlófű, magyar kakukkfű, nemes cickafark, zászlós csűdfű (kétszer); hímek – hölgymál, mezei zsálya. Mint láthatjuk a kétszikűek több családjának fajai vannak túlsúlyban az egyszikűekkel szemben.

erdoszegelycserhat_v.JPG

A cserháti Szúpataknál idős tölgyes szegélye a csajkók élőhelye. A dűlőnév nem véletlenül Szőlő-hegy... (fotó: Kovács Tibor)

luknal_v.JPG

Még szerencse, hogy csak a feje nagy, és ő maga csak 2,5 centiméteres (fotó: Kovács Tibor)

 

Visszaszorulóban

A csajkók az álganéjtúrófélék (Geotrupidae) családjának Lethrinae alcsaládjába tartozó bogarak. Mintegy 120 fajuk ismert, melyeket mind a Lethrus genuszba sorolnak. Túlnyomó többségük Ázsia belső területein él Irántól Mongóliáig. Nagyjából 15 faj honos a Balkán déli részén és Törökországban, és csak egyetlen, a mi nagyfejű csajkónk fordul elő Közép-, vagy inkább Közép-Kelet-Európában. Elterjedési területének nyugati határát a pannon régióban éri el.

lethrus_palaga_mate_2.jpg

 Hím nagyfejű csajkó (fotó: Palaga Máté, izeltlabuak.hu)

Korábban sokkal gyakoribb volt, azonban élőhelyeinek nagy része a mezőgazdasági és a beépített területek terjedésének, a hegységperemek és a dombvidék fenyő- és szőlőtelepítéseinek következtében megszűnt, illetve feldarabolódott, ezért került fel 2012-ben a hazai védett fajok listájára 10.000 Ft természetvédelmi értékkel. A védetté nyilvánítás hatására is, 2014-ben szükségesnek láttuk a nagyfejű csajkó elterjedési adatainak összegyűjtését, hogy képet kaphassunk a régebbi és a jelenlegi állományok helyzetéről. Tudtuk persze, hogy adataink tájékoztató jellegűek: nem biztos, hogy mindenhonnan eltűnt a faj, ahol nincs új adat – lehet, hogy csak szakember nem járt az adott területen. Célunk volt az is, hogy felkeltsük az érdeklődést a faj elterjedésének pontosítása érdekében. 

 Régi és új adatok

 Ez meg is történt: több friss elterjedési adatról kaptunk hírt megszűntnek hitt, vagy új élőhelyekről Debrecen környékéről, Tiszacsegéről, a Gödöllői-dombságból, vagy éppen egy a Balatonnál nyaraló német biológus házaspártól. Gyűlnek a friss adatok a nemzeti parkok, múzeumok adatbázisaiban és a fotós bizonyítékok az izeltlabuak.hu-n is. Sajnos egyik új debreceni adata lehet, hogy megszűnő élőhelyre utal: a nyugati ipari park által teljesen körbezárt Görbe-halom területéről került elő egyetlen egyed.

hu_elterjedes_ket_idoszak.JPG

A nagyfejű csajkó hazai elterjedése. 1985-nél régebbi adat = szürke kör, 1985-nél újabb adat = piros kör (forrás: Kovács et al. 2015)

A 2015-ös elterjedési térkép alapján látszik, hogy Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből sosem volt adata. További nyolcból nincs 30 évnél frissebb adat: Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar (innen azóta lett új, debreceni előfordulás!), Somogy, Vas, Zala. A korábbi nyugat- és délnyugat-magyarországi, kisalföldi és alföldi lelőhelyeiről nem került elő, viszont örvendetes a két friss Békés megyei találat Battonyáról és Dombegyházról. A Dunántúli-dombságban és a Dunántúli-középhegységben is megfogyatkoztak lelőhelyei.

elohelysavdoroghaza_v.JPG

A birkalegeltetés a nem záródó gyepű élőhelyek fennmaradásának a feltétele (fotó: Kovács Tibor)

Jelentősebb állományai napjainkban a Dunazug-hegyvidék és az Észak-magyarországi-középhegység hegylábi, dombvidéki területein találhatók. (Azért tartsuk észben, hogy Budapest tágabb környéke az országos átlagnál jóval intenzívebben kutatott terület.) Valószínűleg az Észak-magyarországi-középhegység egyes részein előforduló kora tavaszi égetések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a nem záródó gyepekhez kötődő faj állományai itt még viszonylag jelentősek. Az élőhelyeket fenntartó másik emberi tevékenység, az állattartás (elsősorban juhtartás) jelentősége sajnos a potenciális élőhelyeken csökken. Az élőhelyek kiterjedése és a populációk mérete nagyon eltérő, a néhány egyedtől a több ezres (akár tízezres) állománynagyságig változik.

asottgodor_v_1.JPG

A „kincskeresés” nem volt könnyű, de megérte. A gödör oldalában már látszik egy bábbölcső (fotó: Kovács Tibor)

 

friss_regi_bolcsok_v.JPG

Fél méter mélyen régi és lakott bábbölcsők is előkerültek (fotó: Kovács Tibor)

 

Kutatások újult erővel

Bár a nagyfejű csajkó életéről már 200 éve gyűlnek az ismeretek, mégis számos kérdés még megválaszolatlan e különleges bogarunkkal kapcsolatban. Ebből adódott az a közös csapatmunka, amelyet a Debreceni Egyetem indított, és amihez a Magyar Természettudományi Múzeum, valamint a Mátra Múzeum munkatársai is csatlakoztak.

Az első közös terepbejárás (2012. szeptember 14.) fotói mutatják, hogy egészen az alapoknál kezdtük, Emich Gusztáv és Tömösváry Ödön 1884-es ábráit sikerült megelevenítenünk. A terepnaplóba a következő szöveg került: „Dorogháza: Nagy-lapos. A területen több, feltehetően csajkójáratlyukat is találtunk. Három lyuk környékén tártuk fel a talajt. A harmadik lyuk esetén a talajfelszíntől kb. 50 cm-es mélységben négy kifejlett csajkót és egy bábbölcsőt találtunk, amelyben ugyancsak kifejlett bogár volt."

bolcsoben_v.JPG

Kifejlett csajkó a bábbölcsőben. A lárva bábozódás előtt kívül-belül sima falú kamrát készít – akárcsak Emich Gusztáv 1884-es rajzán (fotó: Kovács Tibor) 

A munka tehát így kezdődött. A kutatások számos szálon futnak (például viselkedési, szaporodásbiológiai, populációgenetikai vizsgálatok), amelyek segíthetnek a faj állományainak megóvásában (konzervációbiológia); az eredmények publikálása folyamatos.

 Amit rosszul tudtunk 

Olyan jelenségekre is fény derült, melyeket korábban tévesen tudtunk; itt most csak szemezgetünk belőlük. Sok írásban szerepel az a „megfigyelés”, hogy a leveleket a hím vagdossa le és szállítja a járat nyílásához, ahol az ott várakozó nőstény átveszi és behordja a mélybe. Nos, nem. A munkát csaknem kizárólag a nőstény végzi: ő vág, cipel és levisz. Hogy a szülői gondoskodásban mi szerepe van a hímnek, az nem világos, mert az agyaras hímek leginkább csak őrködnek és verekednek. Ha harcra kerül a sor az üreg bejáratánál, többnyire az üreg tulajdonosa győz. A kisebb hímek az esélyeiket felmérve ritkábban bocsátkoznak harcba.

fuvetvisz_v.JPG

A csajkó éles rágóival ügyesen vágja el a friss növényi hajtásokat – volt a neve szőlőszabó és ollósbogár is (fotó: Kovács Tibor)

Azt hittük továbbá, hogy az utódokról való gondoskodás után, a tavasz végén a kimerült bogarak mind elpusztulnak. Kiderült, hogy az egyedek egy része a föld mélyén átvészeli az egész nyarat és át is telel, majd a következő tavaszon ismét nekilátnak a szülői feladatoknak. Az ilyen egyedeket fel lehet ismerni viharvertebb külsejükről, már kezdetben is vastag és kopottas páncéljukról. 

 

Felhasznált irodalom 

Emich G. 1884: A csajkó fejlődése és átalakulása. – Rovartani Lapok 2: 3033. [PDF]

Frivaldszky I. 1865: Jellemző adatok Magyarország faunájához. A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei, XI, 4. –Eggenberger Ferdinánd, Pest, 274 + XIII pp.

Kosztolányi A., Nagy N., Kovács T. & Barta Z. 2015: Predominant female care in the beetle Lethrus apterus with supposedly biparental care. – Entomological Science 18(2): 1–3. DOI: https://doi.org/10.1111/ens.12123

Koy T. & Böhm M. J. 1802: Anmerkungen über einige Insekten. – Der Naturforscher 29: 103–109.

Kovács T., Merkl O. & Rácz R. 2015: Distribution of Lethrus apterus (Laxmann, 1770) in Hungary (Coleoptera: Geotrupidae). Folia historico-naturalia Musei Matraensis 38[2014]: 67–73. [PDF]

Král D. & Hillert O. 2013: Three new Lethrus species close to L. raymondi (Coleoptera: Geotrupidae) from the Balkan Peninsula. – Acta Entomologica Musei Nationalis Pragae 53(1): 219–244. [PDF]

Merkl O. & Vig K. 2009: Bogarak a pannon régióban. – Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely, 496 pp.

Rosa M. E., Barta Z. & Kosztolányi A. 2018: Willingness to initiate a fight but not contest behaviour depends on intruder size in Lethrus apterus (Geotrupidae). – Behavioural Processes 149: 65–71. https://doi.org/10.1016/j.beproc.2018.02.004

Rosa M. E., Barta Z., Fülöp A., Székely T. & Kosztolányi A. 2017: The effects of adult sex ratio and density on parental care in Lethrus apterus (Coleoptera, Geotrupidae). – Animal Behaviour 132: 181–188. https://doi.org/10.1016/j.anbehav.2017.07.023

Vig K. 2019: A rovartani kutatások története Magyarországon. Savaria Múzeum, MTA Vas Megyei Tudományos Testülete, Szombathely, 728 pp.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr9915596038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Millerdraft 2020.04.10. 15:35:38

Biatorbágyon szerencsére ma is van még szépszámmal, még kutatni sem kell csak kimenni a szőlőbe :-)

Weißkopf 2020.04.10. 17:48:15

Etyeken is szoktam látni csajkókat, főleg tavasszal.

gigabursch 2020.04.10. 21:01:31

Ez érdekes volt! Köszönöm

kiskutyauto 2020.04.10. 21:20:10

Ez a bogár elég csúnya és fájdalmasan mar, vér buggyan (bár nem mérgező szerencsére)... gyerekkoromban a Balatonnál sokszor találtam... a lárvája meg kimondottan horror...

Mrs Broccoli 2020.05.06. 13:53:32

@kiskutyauto: ízlés kérdése, szerintem gyönyörű. A harapása meg csak akkor fáj, ha hagyod, hogy megharapjon :) Élni, élni hagyni...

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

október 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31