A természet lapos csodája, a kéregpoloska

Vásárhelyi Tamás előadása 18.00 - 18.25-ig

Mostanában lassan mindenki arra kényszerül, hogy poloskákkal foglalkozzon odahaza, olyan tömegben jelentek meg a márványos poloska egyedei, hogy lakásainkban találjanak nyugodt áttelelő helyet.

Az előadásban ezeknél sokkal laposabb, szinte 2D kiterjedésű, és egyben sokkal érdekesebb poloskákról lesz szó. Kiderülhet, hogy a poloska is ember. Hogy a kéregpoloskák szűk életteréhez számtalan cseles módon lehet alkalmazkodni. Egy szerencsés néző megélheti életük egy fontos momentumát, mások másfajta élményekben részesülhetnek. Mert a szűk 20 percet nemcsak beszéddel fogjuk kitölteni.

Hadizoológia - Milyen szerepet játszottak az állatok az emberiség háborúiban?

Fuisz Tibor István előadása 19.00 - 19.40-ig

Einsteinnek tulajdonítják a mondást, miszerint „Nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen eszközökkel fogják vívni, de a negyediket kövekkel és botokkal.” És ha lesz emberiség, akkor lesz élővilág is, és az állatvilág seregeit akkor is bevetik majd a „hightech” vagy kőkori csatatereken, épp úgy, mint korábban évezredeken át.

Vajon mi a közös Nagy Sándor gaugamélai csatájában, Napóleon orosz hadjáratában, vagy a vietnami háborúban, és valójában szinte az emberiség összes háborújában? Részben az, hogy itt nem csak nemzetek és népek, de különböző fajok is egymásnak feszülnek. Bár talán kevéssé ismert, az ember oldalán két-, négy-, sőt hatlábú katonák seregei is a történelem vágóhídjára masíroztak. A perzsák óriási reményeket fűztek harci elefántjaik bevetéséhez, de vereséget szenvedtek. Napóleont nemcsak tél tábornok, de a seregét a legyengült katonákon hemzsegő bolhák által terjesztett tífusz is tizedelte. És bár a kommunista és imperialista világhatalom erőpróbája elsősorban nem erről híresült el, hadi delfineket már az 1960-as években bevetettek aknakeresésre a Tonkini-öbölben. Az amerikai hadsereg a Közel- és Távol-keleti hadszíntereken a flotta hajóit a mai napig védi ezekkel a briliáns elméjű ultrahangos felderítőberendezéssel felszerelt tengeri emlősökkel.

A vizek és szárazföldek mellett persze az égbolt is az állati harcosok bevetési területe, az ősi darázsfészek hajigálástól a postagalamb csatákon át egészen a legmodernebb drónok ellen bevetett szirti sasokig ível az égi állati csatarend.

Kvarcok az ékszerboltban

Fegyvári Tamás előadása - 15.30 - 15.55-ig

Mottó: Megismerni és megszeretni!

Hogyan kerül az egyik leggyakoribb ásvány a drágakövek közé és az ékszerekbe? Nem drága, mégis hamisítják, vajon miért?

Fedjük fel a kvarc titkait, és ha jobban megismerjük, akkor a barátunk is lehet!

Mérgeskígyók, kígyómérgek – Miért fontos ismernünk az élővilág halálos koktéljainak keverőit?

Babocsay Gergely előadása - 17.30 - 17.55-ig

Az Antarktiszt, Óceánia szigeteit és az Északi sarkkörön túli területeket leszámítva a világon szinte mindenütt találunk mérgeskígyókat. Legfontosabb ismertetőjegyük az élővilágban szinte egyedülállóan hatékony mérgük. A méreg célja a zsákmány elejtése, illetve egyes esetekben az emésztés elősegítése, másodsorban azonban a védekezés eszköze. Az élővilág e különleges vadászai emiatt számos helyen komoly gondot okoznak az embernek. Hogyan enyhíthetjük az évente több millió fájdalmas marás olykor tragikus következményeit? Az első és legfontosabb lépés, hogy tudjuk meg hány faj is él a Földön és, hogy hogyan különböztethessük meg őket. Ezután arra is választ kaphatunk, mit kell tennünk: hányféle ellenszérumra lesz szükségünk, és hogy hova kell azokat eljuttatnunk. Addig azonban csak sötétben tapogatózunk.

Hol keressünk páfrányokat? – Közismert élőhelyek és belvárosi kőrengeteg

Tamás Júlia előadása - 18.30 - 19.00-ig

A páfrányokról legtöbbünknek az árnyas erdők, szurdokok, források nedves környezete jut eszünkbe. Az erdőlakó páfrányokon kívül azonban jellegzetesek a napnak kitett sziklafelszínek fajai is, amelyek a kiszáradást jól tűrik. Várromokon és régi templomok falain is találkozhatunk ezekkel. De vajon van-e esélye annak, hogy Budapest belvárosában érdekes páfrányokat találjunk? S milyen más, kevéssé ismert élőhelyeken bukkanhatunk rájuk? Az előadásban a páfrányok ismert és rejtettebb élőhelyeire látunk majd példákat.

Knowland: szabadulószobák a Magyar Természettudományi Múzeumban

Szikossy Ildikó és Vas Zoltán előadása a múzeum új szolgáltatásáról - 17.00 - 17.25-ig

A Magyar Természettudományi Múzeum a Kutatók éjszakáján nyitja meg saját tervezésű és kivitelezésű múzeumi szabadulószobáit. A szakmailag is hiteles játékmenetekkel és valódi múzeumi tárgyakkal egyedi, sosem látott, sosem játszott interaktív élmény, atmoszféra vár a vendégeinkre. Két szoba, két külön világ: egy XVIII. századi kriptában rekedt tetszhalott megmentésére vállalkozhatunk, vagy egy XIX. századi rejtélyes kutató nyomdokain fedezhetjük fel az élet legnagyobb rejtélyét. Kézzel fogható valódi emberi maradványok, növény- és állatpreparátumok, múzeumi kincsek várnak ránk! Előadásunk rövid bemutató, kedvcsináló az ország első állandó múzeumi szabadulószobájához.

Denevér- és vírusvadászat a trópusokon

Görföl Tamás előadása - 16.30 - 16.55-ig

Három év, három kontinens, sok-sok denevér, rengeteg tudományos eredmény és számos élmény. Úti beszámoló Kambodzsa, Kongó, Mexikó, Vietnam és Borneó dzsungeleinek élővilágáról, a helyi kultúrákról, emberekről, nem feledve persze a tudományos expedíciók főcsapását, a denevér- és virológiai kutatást sem.  

Mindenkit szeretettel várunk!