Ne halj meg úgy, hogy nem tudod, mi az a paka!
A hónap műtárgya 2015 novemberében: pettyes paka (Cuniculus paca) koponyája

A tengerimalacot mindenki ismeri, ugye? Most képzeljük el ezt a kedves jószágot tízkilósan, félelmetes, narancsszínű metszőfogakkal.

Írta: Görföl Tamás

A pettyes paka a rágcsálók közé tartozó növényevő, amely a dél- és közép-amerikai esőerdők lakója. Előfordul nyíltabb területeken is, de mindig vizek közelében tanyázik. Elsősorban fák gyümölcseivel és – akár rendkívül kemény – magvaival táplálkozik. Ezt robusztus koponyája és erőteljes fogai teszik lehetővé, de a legfeltűnőbb jellegzetessége mégis a széles, megnagyobbodott járomív. Ez a páros csont az emlősök között egyedülálló módon, hangerősítő üregként szolgál.

pettyes_paka.JPG

A pettyes paka (Cuniculus paca) koponyája (fotó: Antal Tamás)

A pettyes paka testhossza a 70 centimétert is meghaladhatja, míg magassága 32–34 cm, tömege 6–14 kg, ezzel Dél-Amerika harmadik legnagyobb rágcsálója a kapibara (Hydrochoerus hydrochaeris) és a pakarána (Dinomys branickii) után. Az ekkora méretű állat már komoly mennyiségű húst jelent, így nem csoda, hogy előszeretettel vadásznak rá, sőt, táplálkozási céllal félig háziasított formában tenyésztik is.

A rágcsálók sokfélesége

A ma élő emlősök több mint 40 százaléka, mintegy 2250 faj tartozik a rágcsálók (Rodentia) közé. Tudományos nevük a latin „rodere”, azaz rágcsálni szóból ered, és az egyik legjellegzetesebb tulajdonságuk is ehhez a tevékenységhez kapcsolódik. Fogazatuk legfeltűnőbb része az egy pár metszőfog, mely nyílt gyökerű, így növekedése folyamatos. Ha az állat valamilyen oknál fogva nem tudja koptatni a metszőfogait, az szélsőséges esetben akár a koponyájába is belenőhet.

A nagy fajgazdagság szinte minden területen hihetetlen sokféleséggel párosul. Elég csak az egyik legkisebb rágcsáló, a mindössze 3 grammos törpeegér és a legnagyobb, több mint 60 kilogrammot is elérő kapibara méretkülönbségére gondolnunk. Természetesen a meghódított élőhelyek tekintetében is igen sokfélék a rágcsálók: a sivatagban élő, vizet csak a táplálékukkal együtt felvevő versenyegerek mellett a vízi életmódhoz jól alkalmazkodott, úszóhártyás lábú pézsmapockok és a mérnöki pontosságú vízszabályozásra is képes hódok is előfordulnak. A bozontos farkú, mellső és hátsó lábaik között szőrös bőrhártyát feszítő repülőmókusok szinte kizárólag a fákon élnek, a teljesen vak földikutyák pedig alig jönnek elő a talajból. A legtöbb faj magvakkal és más növényi részekkel táplálkozik, de vannak szinte csak ízeltlábúakat fogyasztó rágcsálók is.

A rágcsálók több faja ügyesen fordítja saját hasznára az emberi környezet előnyeit, gondoljunk csak a házi egérre vagy a vándorpatkányra. A mezőgazdasági területeken, raktárakban élő rágcsálók sok esetben igen komoly problémát okozhatnak az embereknek, hiszen a termés jelentékeny részét elfogyaszthatják, illetve ürülékükkel, vizeletükkel szennyezhetik. A rágcsálók betegségeket is terjesztenek, a nagy pestisjárványokban például mintegy 25 millió ember lelte halálát.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy sok rágcsáló az emberek számára hasznot is hajt. Ilyenek a gyógyászatban és egyéb laboratóriumi kísérletekben felhasznált egerek és patkányok. Táplálékként – inkább a régebbi időkben – fogyasztott rágcsálók például Afrikában a nádipatkányok, Dél-Amerikában a tengerimalacok vagy Dél-Európában a nagy pele. Házikedvencként is sokféle (és napjainkban egyre több) rágcsálót tartanak, gondoljunk csak a különböző hörcsögökre, mókusokra és tengerimalacokra.

paca_wikipedia.jpg

Pettyes paka (Cuniculus paca)

(fotó: "Paca" by Agência de Notícias do Acre - Flickr: Paca. Licensed under CC BY 2.0 via Wikimedia Commons - https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Paca.jpg#/media/File:Paca.jpgAttis1979)

 

A novemberben kiállított pakakoponya az Magyar Természettudományi Múzeum és egy mexikói kutatóintézet közötti együttműködés keretében, csereként került a Múzeum Emlősgyűjteményébe. A tárgy november végéig megtekinthető a múzeum Kupolacsarnokában.

dsc_0156.JPG

A pakakoponya a kiállításban (Fotó: Kovács Eszter)

dsc_0157.JPG

A pakakoponya a kiállításban (Fotó: Kovács Eszter)

dsc_0159.JPG

A pakakoponya a kiállításban (Fotó: Kovács Eszter)

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr728065028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

június 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
süti beállítások módosítása