2015. július 7-én nyílt meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a Törékeny Természet – Herend kincsei című kiállítás. Ebből az alkalomból a hónap műtárgya a kacagójancsi, amely más állat- és növényfajokkal együtt éppúgy része a herendi porcelánművészet motívumkincsének, mint a természetnek és a tudományos természetábrázolásnak.
A Herendi Porcelánmanufaktúra 2001 óta a Magyar Örökség része, 2013-ban a herendi porcelán hungarikum lett. A Magyar Természettudományi Múzeum a Kárpát-medence élővilágának legteljesebb gyűjteménye, nagysága és a gyűjtemények értéke alapján Európa tíz legnagyobb természettudományi múzeuma közé sorolható.
A kiállítás célja, hogy egymás mellett mutassa be az egyedi értéket képviselő herendi porcelánművészet alkotásait, illetve a múzeumi gyűjteményekben található, a hazai élővilág sokféleségét a maga teljességében megőrző természeti tárgyakat, valamint a tudományos természetábrázolás alkotásait.
Csiby Mihály poloskákat ábrázoló táblája a Búvár Zsebkönyvek sorozatból
(Forrás: Vásárhelyi Tamás Tudós Természetábrázolók című könyve)
A herendi porcelán legtöbb mintájában hangsúlyos szerepet kapnak a különböző növény- és állatmotívumok. A „Queen Victoria” néven ismert, távol-keleti ihletésű lepkés-virágos az egyik legkedveltebb herendi minta. Népszerű a Rothschild-minta is, melynek motívumait a Herend környéki erdők énekesmadarai ihlették. Az aranyszegéllyel díszített Rothschild-mintás porcelánok stilizált faágakon üldögélő, színes tollazatú énekesmadarakat ábrázolnak.
Pâte sur pâte (massza a masszán) eljárással készült, azaz a tárgyakon plasztikusan megjelenített növényi és ornamentális díszítések a porcelán és a természet törékeny szépségét egyszerre hangsúlyozzák.
(Forrás: www.herend.com)
A kacagójancsi vagy kacagó kokabura (Dacelo novaeguineae) stilizált ábrázolása is felfedezhető egy-egy herendi alkotáson. Az Ausztráliában őshonos madár csaknem 40 centiméteres testhosszával a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjának legnagyobb faja.
A jégmadárfélék családjának 91 faja elsősorban a trópusi területek és a déli félteke lakója, hazánkban csak egy faj, a színpompás ékkőként a vizek felett elsuhanó jégmadár (Alcedo athis) honos. (Épp díszes tollazata miatt ez a faj is a grafikusok, természetet megörökítő festők egyik kedvelt témája.) A kokabura név egy mára kihalt bennszülött nyelvből származik. Ez a faj hatalmas termetével és különös étrendjével is kitűnik a főként vízpartok környékén élő jégmadarak közül. Előszeretettel vadászik a bozótos, erdős területeken, de a külvárosok parkjainak, kertjeinek is állandó lakosa. Bár a halat sem veti meg, zsákmányai között kisemlősök, hüllők és madarak is szerepelnek.Sydney parkjaiban a járókelőktől elfogadja a felkínált húsdarabokat, és egy albínó példány az ottani állatkert egyik kedvence. Talán ennek köszönhető, hogy a Sydney nyári Olimpiai játékok egyik kabala figurája is a kacagójancsi volt.
Magyar nevét a jóleső emberi nevetést idéző hangjáról kapta, noha ez a nevetés sokakat inkább a mesebeli gonosz ijesztő kacajára emlékeztet. A jellegzetes hang akusztikus pajzsként védi a szülőkből és a velük maradt kifejlett fiókákból álló családcsoport territóriumát. A szülőkkel maradó madarak a költőpár segítői, akik közül valamelyik jó eséllyel örökli majd a területet, ezért érdemes lemondania az azonnali párválasztásról és a saját utódok minél korábbi nemzéséről. A megörökölt territóriumban ugyanis a párok sokkal nagyobb sikerrel nevelik fel fiókáikat, és bár később kezdik a szaporodás, az egész életükre vetített szaporodási sikerük azonos vagy esetenként magasabb, mint a szülői territóriumot elhagyó egyedeké.
Kacagójancsi vagy kacagó kokabura (Dacelo novaeguineae)
(Forrás: J.J. Harrison, Wikimedia Commons)
A múzeum Ludovika téri épületében, a Kupolacsarnokban júliusban látható kacagójancsi annak a négy példánynak az egyike, amelyeket a múzeum montírozott állományában őrzünk. Kettőt dr. Hangay György, a kalandos életű preparátor gyűjtött, aki korábban a Sydney-i Australian Museum munkatársavolt, és számos könyvben (pl. A kacagó koponyák földjén) mutatta be a távoli Délkelet-Ázsia és Ausztrália élővilágát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
