Írta: Gubányi András (MTM) és Koncz Péter (MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport )
A klímaváltozás sokrétű hatásainak gazdasági, társadalmi, természeti és környezeti következményei mindennapos témák. Egyre hangsúlyosabbá válik az alkalmazkodás, a várható hatások mérséklésének kérdése. Az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok globális éghajlatmódosító hatásának ökológiai következményei már kimutathatók. Ezért keressük azokat a megoldásokat, amelyek a káros anyagok (metán, dinitrogén-oxid, illetve a szén-dioxid) kibocsátását csökkentik. A több mint 760 ezer hektár hazai gyep megfelelő hasznosítása például segíthet a probléma kezelésében.
Szürkemarhagulya Bugacon (Fotó: Gubányi András)
Az MTA-Szent István Egyetem Növényökológiai Kutatócsoportja több éve folytat összehasonlító növényfiziológiai méréseket a klímaváltozással kapcsolatban kaszálókon és szürkemarhákkal hasznosított legelőkön. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, a legelők több széndioxidot kötnek meg, mint - a kaszáló. Ez felveti a hagyományos gazdálkodási formák újragondolását és alkalmazását, például a szürkemarhával történő legeltetést, melynek a klímaváltozást mérséklő, előnyös hatása van. A megfigyelések pontosítását, a széndioxid-forgalom mérésének bizonytalanságait különböző mérési módszerek alkalmazásával próbáljuk kiküszöbölni. Ennek egyik előfeltétele, hogy ismerjük a területen szabadtartásban legelő szürkemarha-állományok mozgását és a vizsgált területre gyakorolt hatásukat, vagyis a legelési nyomást.
Az Magyar Természettudományi Múzeum a kutatócsoporttal és a SZIE Növénytani és Ökofiziológiai Intézetével közösen olyan távérzékelő rendszer üzemeltetését kezdte el, amely a tehenekre szerelt adó segítségével automatikusan képes regisztrálni az állatok mozgását és viselkedését akár másodpercenként. Az elmúlt évben lezajlott tesztelések alapján a korábban kisemlősökre kifejlesztett rendszer végleges konfigurálása idén májusra befejeződött, és elkezdődtek a tényleges mérések. A területen felállított vevőtornyok 5.2 Ghz-es technológia segítségével továbbítják a vegetációs időszak alatt keletkező több gigabájtnyi adatot egy központi számítógépbe, ahol azok adatbázisban történő tárolása, majd feldolgozásuk térinformatikai eszközökkel történik. A tervek között szerepel az állatok on-line nyomon követését biztosító rendszer fejlesztése, amely a gulya pontos helyzetéről ad majd információkat.
Rádiótelemetriás távérzékelő rendszer antennaegysége
(Fotó: Gubányi András)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
