Madarak és víz. Bár elsőre nem a legkézenfekvőbb párosítás, ez a gerinces csoport mégis különféle „innovatív” adaptációkkal rendelkezik, hogy megtalálja helyét ebben a közegben. Az alkalmazkodási formák között akad, amit csak laboratóriumban érthetünk meg teljesen, ám mások akár szabad szemmel, vagy…
Belegondoltak már abba, hogy milyen sok madár kötődik a vízhez? Mozognak a víz alatt, a felszínen, táplálkoznak a vízben, násztáncot járnak a vízen… sőt a vízirigó sétál a patakok aljzatán a víz alatt, és fészkéhez is gyakorta kisebb vízesések függönyén átsurranva jut el. Ha közelebbről…
Az iharkúti ősgerinces lelőhelyről a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció tagjai temérdek ősmaradványt tártak fel és publikáltak az utóbbi két évtizedben. A csontok és növénymaradványok mellett azonban egy másfajta lelet is százszámra kerül elő az ásatásokon: fosszilizálódott ürülékek, azaz…
A genetikai adatok tükrében a kerecsensólyom, mint faj kialakulásának helye a populáció mai nyugati határára, talán éppen hazánk területére esik, majd innen kiindulva terjeszkedett keleti irányba. Őstörténeti szempontból ez azt jelenti, hogy a magyarok elődei az evolúciósan fiatalabb populáció…
Az idén alapításának 50. évfordulóját ünneplő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2024-ben a kerecsensólymot választotta az év madárfajának. A kerecsen a hazai madárfauna egyik legkiemeltebb természetvédelmi értéke; európai szinten legjelentősebb populációja a Kárpát-medencében él. Fontos…
Több mint száz éve, 1912 őszén a Szahara egyik oázisánál kövületvadászok rábukkantak minden idők talán legkülönlegesebb őshüllőjének csontjaira. Bár a hatalmas ragadozó dinoszaurusz eredeti leletei odavesztek a második világháború során, a tarajos lény továbbra is lázban tartja a kutatókat és a…
